Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-482

258 b82. országos ülés 19ÖÍ augusztus 5-én, pénteken. Ha tisztán magyar intézmény a honvédség, akkor kérdem a t. honvédelmi miniszter urat, miért helyeznek át a császári és királyi közös hadseregből olyan tiszteket a honvédségbe, a kik egy árva szót sem, vagy nagyon keveset tudnak magyarul e's azt a keveset is eltagadják? Itt van kezemben egy statisztika, a mely a magyar királyi kormány 1902-íki működéséről kiadott jelentésben foglaltatik. Ebben azt olvasom, hogy 1901 november 1-től 1902 október 30-ig a közös hadseregből áthelyeztetett a honvédséghez egy altábornagy, 16 tiszt a gyalogsághoz, négy a lovassághoz, összesen tehát 21. Előttem fekszik a honvédelmi miniszter ur 469. számú jelentése, a mely szerint 1902 november 1-től 1903 október 31-ig 11 tiszt helyeztetett át a gyalogsághoz és kettő a lovassághoz, összesen tehát 13, vagyis két év alatt 34 tiszt helyeztetett át. Ez azt jelenti t. ház, hogy a mi" honvédtisztjeink közül 34 tiszt lett előmenetelében meggátolva, ezek, daczára annak, hogy túron voltak, ezáltal az előléptetésben egy-két esztendőre vissza lettek dobva. Ez semmiesetre sem hat buzditólag honvédtisztjeinkre; ellenkezőleg elkedvetlenitőleg, elkeseritőieg hat rájuk, a mi aztán a szolgálat és a csapatok harczképességének rovására megy. De ha mindezektől eltekintek is, ez a magyar állam bőrére, is megy, a magyar állampénztár bőrére, mert rendszerint olyan tiszteket helyeznek át, a kiket ott túl már nem igen tudnak használni és a kik rendszerint egy pár évi szolgálat után nyugalomba mennek és megterhelik vele a magyar állam pénztárát. Hiába rázogatja a honvédelmi miniszter ur a fejét, hogy ez nincs igy; ez igy van! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Nem hiába! Egry Béla: Hát statisztikai adatokkal fogok szolgálni, t. honvédelmi miniszter ur, Ki fogom mutatni, hogy tiz év alatt mennyivel szaporodott a honvédségnél a nyugdíj. 1893-ban, tehát tiz évvel ezelőtt, a költségvetés szerint a nyugdíj volt a honvédségnél 632.100 forint, tehát 1.264.200 korona; ebből a közös hadsereg megtérített 86 524 forintot, tehát alig számbavehető összeget. Az 1904. évi költségvetés szerint a nyugdíj már 1,300.000 forint, vagyis 2,600.000 korona; ebből a közös hadsereg megtérít 145.000 forintot, vagyis 290.000 koronát. Tehát, t. képviselőház, tiz év alatt 667.900 forinttal, vagyis 1,335.800 koronával szaporodott a nyugdíj a honvédségnél. Ez nem normális állapot! Mert lehetetlen, hogy tiz év alatt annyi rokkant honvéd tiszt legyen, hogy a nyugdíj többlet 667.900 forintot tegyen ki. Ezeknek a nyugdíjazott tiszteknek 50%-a olyan, a ki legalább is még 10—15 évet bátran szolgállhatna és örömmel is szolgálna, de ezeket megöli az a szellem, a melyet az osztrák generál Sakramentovicsok hoznak át a honvédséghez. Ha a honvédségnél valaki önállóan és hazafiasán mer gondolkozni, nyugalomba küldik, ha felebbvalójának nem gazsuliroz, nyugdíjba kergetik, valamint felszólítják a nyugalomba vonulásra azon tisztet is, a ki azt a merészséget, azt. a bátorságot veszi magának — a mint nemrég történt — hogy honvédtábornok létére nagy gyakorlatok alkalmával egy főherczeg hadtestét megveri. Ily módon szaporítják a nyugdijasok számát, igy terhelik meg a nyugdijalapot, t. honvédelmi miniszter ur. Mindezekre való tekintettel kijelentem, hogy én a költségvetést sem általánosságban, sem részleteiben el nem fogadom. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Nem fogadom el már csak azon szellemnél fogva sem, a mely a magyar királyi honvédségnél az idegen tisztek áthelyezése következtében uralkodik. Ugyanezen oknál fogva nem fogadom el azt a törvényjavaslatot Bem, a mely az alapítványi helyeknek 1073-mal való felemelését czélozza. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve, kérdem, kíván-e valaki még szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom, A honvédelmi miniszter ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!) , Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: T. képviselőház! Bátor leszek igen röviden a t. ellenzéki szónokok által a honvédelmi költségvetés ellen felhozottakra válaszolni. Még pedig azért röviden, mert hiszen az egész hangulat nem

J olyan már, hogy részletesebben és bővebben lehetne ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, a melyek különben már számtalanszor megvitattattak és ezentúl még alaposabban lesznek megvitatva a véderőtörvény revíziója alkalmával. Bakonyi Samu képviselő ur azzal kezdte beszédét, hogy jellemzőnek mondta az előadó ur előadását, a mennyiben az előadó ur azt mondja, hogy a költségvetés semmiféle elvi és politikai változtatásokat nem tartalmaz, és ezt ellentétbe helyezi az igen t. miniszterelnök ur nyilatkozatával, a ki pedig korszakalkotó reformokról és eredményekről beszélt. Igen természetes, hogy a t. előadó ur, midőn egyszerűen a honvédségi tárczának költségvetéséről beszélt, nem ölelhette fel az összes katonai kérdéseket, mert az nem az ő előadói feladata; de nyilatkozata egyáltalában nem áll ellentétben a miniszterelnök ur nyilatkozatával, mert köztudomású és a t, képviselő ur helyesen rá is mutatott, hogy ez a mostani kabinet épen a katonai programm jegyében született. Kifejtetett a katonai programm és ismételten haugsulyoztatott, hogy a legczéltudatosabban, a legbecsületesebben és a leglojálisabban végre lesz az hajtva. Itt csak az a hiba,