Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-475
475. országos ülés 1904 Julius Ol8-án, csütörtökön. 17 Elnök: Mielőtt a tárgyalást folytatnék, Brezovay László, a véderő-bizottság előadója kivan jelentést tenni. Brezovay László előadó : T. ház! Van szerencsém bemutatni a véderő- és a pénzügyi bizottság együttes jelentését a bonvédelmi miniszter által beterjesztett négy jelentés tárgyában; ezek: jelentés a hadnientességi dijalap álladékáról az 1902-ik évben (írom. 535); jelentés a honvédmenház 1902-ik évi számadásairól, valamint a honvédmenház 1902. évi működéséről és állapotáról (írom, 536); jelen tés az 1897 : XXIII. t.-cz. értelmében a magyar királyi honvédnevelő- és képzőintézetek állapotáról az 1903. évben (írom. 537); jelentés a közös hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteiben a magyar állami alapítványi helyeken elhelyezett ifjakról (írom. 538). Kérem, méltóztassék elrendelni, hogy ezen jelentések kinyomassanak, szétosztassanak és a honvédelmi minisztérium költségvetésével együtt napirendre tűzessenek. (Helyeslés.) Elnök: A véderő bizottság által beterjesztett javaslatok ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és a honvédelmi minisztérium költségvetésével kapcsolatban fognak napirendre tűzetni. Hozzájárul ehhez a ház ? (Igen!) Akkor ezt határozatkép kimondom. Ki következik a napirend során szólásra? Sturman György jegyző: Sebess Dénes! Sebess Dénes: A kereskedelemügyi miniszter ur tegnap egész apológiát tartott a közös vámterület védelmére és miután kifejtette okait a közös vámterület védelmében, önkéntelenül is eszünkbe jut ma, a mai tárcza tárgyalásánál, hogy ha már mi ezen politikai és közgazdasági állásfoglalásnál fogva az egyoldalú mezőgazdasági termelésre vagyunk kényszerítve, vájjon megtörténtek-e az összes intézkedések arra vonatkozólag, hogy legalább ez a termelés biztosi ttassék és ennek a termelő osztálynak a stabilitása megóvassék. Ez nem történt meg. Az igen t. előadó ur meglehetős rózsás képét festette a magyar földmivelésügy állapotának; de különösen szépen színezte ki a földmivelésügyi kormányzat részéről tett intézkedéseket. Elfelejtkezett azonban egy nagy kérdésről megemlékezni, a mely szerintem alapját képezi az egész földmivelésügyi politikának. Tett ugyan megjegyzést egy közbeszólásomra, melyben hivatkoztam az eladósodásra, s azt mondta, hogy szorgalommal, takarékossággal lehet segiteni az eladósodáson. Én azonban, mikor az eladósodásra hivatkoztam, sokkal mélyebben fekvő indokokra támaszkodhatom és sokkal nagyobbnak látom a bajt, mintsem hogy ilyen könnyű megjegyzéssel keresztül lehetne siklani e kérdés fölött. Az eladósodás főkép a birtokos osztályban, elsősorban a közép- és kisbirtokosok közt ijesztő mérvet öltött Magyarországon. Elég, ha a hivatalos lap hirdetési oldalát nézzük naponként; megláthatjuk, hogy mily nagymérvű kényszereladások folynak ebben az országban, mily nagymérvűek az árverések, az ingatlanok elideKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXVIII. KÖTET. genitése, Mi ennek az oka? Szerintem legelső és legerősebb indoka ennek a káros gazdasági helyzetnek az, hogy hitelszervezetünk abszolúte nem felel meg a mezőgazdasági termelésnek. Egész hitelszervezetünk, bankszervezetünk, a mely ma Magyarországon a közgazdaságot van hivatva előmozdítani, teljes ellentétben áll a mezőgazdasági termeléssel. A mi hitelszervezetünk a tőkének internaczionális jellegét tartja meg, tisztán és kizárólag haszonra törekszik, a melyet a nagyobb kamattal vél elérni, de semmikép nem szolgálja ott a közgazdasági czélokat, a hol hasznot nem lát. Van most 10 földhitelintézetünk, van 381 bankunk és 754 takarékpénztárunk. Mindegyik azonban, beleértve a földhitelintézeteket is, első sorban üzleti vállalkozás, haszonra törekszik, de semmi esetre sem arra, a mire mezőgazdasági országban elsősorban kell a földhitelintézetnek, vagy a földhitellel foglalkozó intézetnek törekednie, hogy t. i. ha esetleg a maga kárával is, de a mezőgazdaságot istápolja, azt előmozdítsa, és általános közgazdasági érdekeket szolgáljon. Leginkább és legfőbb mértékben a törpe birtokos és a kisbirtokos, de a középbirtokos is érzi ennek az iránynak hátrányos hatását. A minisztériumnak legutóbb kiadott jelentéséből veszem az adatokat, a melyek szerint a 2000 koronán aluli kölcsönök a Magyarországon kiadott összes jelzálogkölcsönök 76 százalékát teszik ki. Ebből világos, hogy a legtöbb jelzálogkölcsön apró kölcsön, vagyis kisbirtokosok kölcsöne. Annál intenzivebb és sürgetőbb annak a szüksége, hogy hitelszervezetünk és különösen a mezőgazdasági hitel szervezetére nézve valamely módon gondoskodás történjék Horánszky Lajos t. képviselőtársunk a minap a költségvetés általános tárgyalása folyamán nagyhatású beszédet mondott a kisbirtokos és középbirtokos osztály hitelének kérdéséről és visszapillantást vetett a kérdés történelmi előzményeire. (Halljuk! Halljuk! a széls'úbaloldalort.) Kiváló érdekességgel fejtegette a földbirtokos osztály pusztulását és e pusztulás okait. Bár konczedálom, hogy nálunk speczifikus okai vannak a földbirtokos osztály e pusztulásának, hangsúlyoznom kell azt a körülményt, hogy ez a jelenség, a földbirtokos osztály eladósodása és pusztulása, európai jelenség. Mindenütt egész Európában feltűnt már ez a jelenség a közgazdászok előtt és foglalkoztak is vele. Igyekeztek orvosszereket találni mindenütt. Csupán Magyarországon, leszámítva néhány szakegyesületet, nem foglalkoztak vele és nem foglalkozott a törvényhozás sem ezzel a roppant fontosságú kérdéssel. Németországban 1870-ben indult meg a mozgalom ebben az irányban és egymást érték a német közgazdasági egyesületek gyűlései; végül pedig a törvényhozás vette kezébe a dolgot, átalakította az örökösödési törvényt, járadékbirtokokat statuált és igyekezett más 3
