Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-481

218 Í81. országos ülés Í90k- augusztus í-én, csütörtökön. szerezni, azokat rostáljuk meg most és igyekez­zünk beleilleszteni a helyesnek talált dolgokat a polgári törvénykönyv illető szakaszaiba. Méltóztassék figyelembe vermi továbbá, hogy ennek a szerkesztő bizottságnak milyen nagy literaturával kell foglalkoznia és hogy épen a polgári törvénykönyv tárgyában hol itt, hol amott egyes hírlapi czikkek alakjában mennyi óhajtás merült fel, méltóztassék végül figyelembe venni azt is, hogy 1902. szeptembertől 1904. május végéig 101 értekezletet és ülést tartott a szerkesztő bizottság és hogy a felét sem vizsgál­hatta meg a beérkezett anyagnak, (Egy hang a szélsöbaloldalon: Meddig várjunk még?) Legye­nek csak szivesek türelemmel lenni és akkor, azt hiszem, nem sok idő múlik el és olyan állapot­ban lesz a polgári törvénykönyv, hogyha nem is a t. ház közvetlenül maga, hanem az illeté­kes bizottság _foglalkozhatik vele. (Helyeslés.) Bizony Ákos t. képviselőtársam határozati javaslatának második részében azt kéri, hogy ha pedig a polgári törvénykönyv tervezet a köze­lebbi időben előterjeszthető nem volna, akkor a család és öröklési jog külön mielőbb kodifikál­tassék ós önállóan tárgyaltassék. Ezt a módszert nem ajánlom a t. háznak. A család- és öröklési jog annyira összefügg a polgári törvénykönyv általános részével, hogy, azt hiszem, egységességé­ből veszítene a kódex, hogyha ezt a két részt a polgári törvénykönyvtől külön terjesztenék elő. A miniszter ur programmbeszédében annak ide­jén nemcsak igazságügyi {xrogrammot fejtett ki, hanem körülbelül megjelölte azon egymásutánt is, a hogy a reformtervezeteket megvalósítani kívánja. Ne méltóztassék most egyes határozati javaslatok előterjesztésével a miniszternek saját felelősége mellett előterjesztett programmon vál­toztatni és azt az egymásutánt felforgatni, mert különben a miniszter ur a felelőséget nem is vállalhatja. Nessi Pál: Nem csinálnak semmit! Rohonyi Gyula előadó: Méltóztassék csak türelemmel lenni, s meglesz az eredmény, (ügy van! jobb felöl.) Mondom tehát, t, ház, hogy ezen okokból Bizony Ákos t. képviselőtársam határozati javaslatát nem fogadom el. (Helyeslés jobbfelöl.) Sebess Dénes t. képviselőtársam is terjesz­tett be határozati javaslatot, a melyet szintén nem fogadhatok el. Nem pedig azért, mert a bírósági tisztviselők végleges fizetési rendezését külön elővenni, a többi állami szolgálati kate­góriák abbahagyásával, ezt nemcsak igazságtalan, de méltánytalan eljárásnak is tartom. Méltóz­tassék csak figyelembe venni, hogy milyen nagy és beható munkát végeztünk mi itt a házban, a bizottságban, a mikor azt az ideiglenes fize­tési javaslatot letárgyaltuk és most azt kívánják tőlünk, hogy félretéve minden más sürgős dol­got, a biräk végleges fizetésének rendezésével foglalkozzunk. Ezt én a t. képviselőháznak nem ajánlhatom és kérem ez okból, hogy mindkét határozati javaslatot mellőzni méltóztassék. (He­lyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! (HálljuJc / Halljuk!) A legnyomatékosabb vádat működésein ellen Sebess Dénes képviselő ur hozta fel. 0 ugyanis azt mondja, hogy igaza van az előadó urnak, hogy az én költségvetésem megközelíti a iiormálbudgetet, de ez annyit jelent, hogy a múltban nincs semmi nagyobb alkotás és a jövőre nézve semmi erőteljesebb kezdeményezés. Némileg szelídebben fejezte ki ezt Simonyi Semadam Sándor képviselő ur, a ki azt mondta, hogy a miniszter csak igér, de az eredmény igen csekély és hogy nincs semmi uj eszme. Azonban ez az eszme sem uj, a melyet ő felhozott, mert ezeket a dolgokat én már régebben hallottam és olvastam, de a fődolog nem is abban van, hogy uj-e valami vagy nem, hanem, hogy igaz-e? (Ügy van! jobbfelöl.) Kissé nehéz az én helyzetem, t. képviselő­ház, mert nem akarom itt sebhelyeimet mutatni, de azt talán mégis csak szabad felhoznom, hogy egyebek közt a képviselőház előtt fekszik a pol­gári perrendtartásnak tervezete. Ez egy munká­lat, — és ezt feledni méltóztatnak — a mely után a nemzet 40 esztendő óta vágyakozik és a melyet eddig nem tudtak megcsinálni. Nessi Pál: Miért nem tárgyalták? (Ugy van! a szélsöbaloldalon. Zaj és felkiáltások jobb­felöl : Mért obstruáltak!) Olay Lajos: A katona az első, azért nem tárgyaltuk ! Endrey Gyula: Bécsben nem sürgetik a mi polgári perrendtartásunkat, az nekik Hekuba! (Zaj.) Plósz Sándor igazságügyminiszter: Azt mondják a t. képviselő urak, hogy azért nem tárgyaltuk, mert engem hátulról tartanak. Bo­csánatot kérek, nem ugy áll a dolog, hanem ugy, hogy az urak állottak velem szemben és nem engedték azt tárgyalni. (Igás! Ugy van! jobbfelöl.) Az idén tavaszszal is lehetett volna tárgyalni, ha méltóztattak volna egy kis ön­mérsékletet gyakorolni. (Igaz! Ugy van! jobb­felöl. Zaj és ellenmondásoíc a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: Nem kellett volna hozzá egyéb, csak a katonai javaslatot elejteni! (Foly­tonosan tartó zaj.) Elnök (csenget): Ne méltóztassanak folyto­nos közbeszólásokkal a beszédet megakasztani ! Csendet kérek! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Ha mél­tóztattak volna egy kis önmérsékletet gyako­rolni bizonyos javaslatok tárgyalásánál, akkor talán már túl volnánk ezen is. (Ugy van! jobb­felöl.) Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ezt én egyik legfontosabb feladatomnak tartom és a mint a parlamenti viszonyok engedik, a lehető legsürgősebben elő fogom venni. (Helyes­lés a szélsöbaloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents