Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-481

4öí. országos ülés 190& augusztus k-én, csütörtökön. 219 Miután a polgári perrendtartásnál vágjunk, a mi a 34. §-t illeti, kijelenthetem ismét a t. ház előtt, hogy én ahhoz ragaszkodom. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldahn.) Különben ebben a kérdésben Neumann Ármin t, képviselőtársam nem adott be különvéleményt. 0 abban adott be különvéleményt, hogy a kereskedelmi és váltótörvényszék fentartassék-e vagy nem és ebben a különvéleményben az én javaslatom mellett foglalt állást. Különben ezt a kérdést majd annak idején, mikor a t. ház elé fog kerülni a javaslat, tárgyalni fogjuk. (Helyeslés.) Folyik a munkálat a perrendtartás életbeléptetési javaslata körül is, a melyet remélhetőleg már mint tervezetet közzébocsáthatok a polgári perrendtartás tárgyalása előtt. Javaslatot azért is bajos csinálni belőle, mert előbb szükséges volna, hogy a ház bizonyos irányban állást foglaljon a polgári perrendtartásra vonatkozólag. Ott vannak az igazságügyi bizottságban egyéb javaslataim, a melyeknek tárgyalását szintén melegen óhajtom, a mire remélhetőleg szintén rá fog kerülni a sor. Minden nem haladhat nagyon gyors tempóban. Nevezetesen a mi a polgári törvénykönyvet illeti, habár ezt is sürgős feladatnak tekintem, mégis igen fontosnak kell tartanom, hogy ez az alkotás kellő megfontolással és alapossággal történjék, mert ha nem is örökre, de mégis évtizedekre, talán egy évszázadra akarjuk magánjogi viszonyaink rendezésének alapjait lerakni. (Ugy van! jobb felöl.) Itt nem lehet könnyelműen eljárni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ez a dolog in infinitum kitolassék. A mint a polgári perrendtartásnak munkálatai elkészülnek, a miniszternek azonnal lesz ideje arra, hogy ezekkel a dolgokkal, nevezetesen a polgári törvénykönyvvel foglal kozhassék. (Helyeslés jobb felöl.) Azt hiszem, hogy az én feladatom most az, hogy annyira előkészítsem a munkálatot, hogy az, a ki ezt a javaslatot majdan benyújthatja, kész munkát találhasson, a hol csak egyes kérdésekre nézve kell majd állást foglalnia. (Helyeslés jobbfelöl.) Sok szó esett a végrehajtási törvényről is. A végrehajtási törvény novellája a legszorosabban összefügg a perrendtartással. A perrendtartást nem lehet a nélkül életbe léptetni. A ki tehát a perrendtartást akarja, annak akarnia kell ezt is. A végrehajtási törvényt okvetlenül módosítani kell, mert a perrendtartással összhangba, kell hozni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) És itt, a mint ezt már más alkalommal is említettem, nem csak erre szándékozom szorítkozni, hanem szándékozom végrehajtási jogunk égető hiányait, is orvosolni, (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) lehető kevés, de mély bevágást tenni, a mely haszonnal bír, a melynek eredménye lehet. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Olcsóbbá, méltányosabbá, de egyszersmind gyorsabbá is akarom tenni a végrehajtási eljárást, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Azt sem akarom, hogy a rosszhiszemű adós kivonhassa magát. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Hogy azután ügyvédi részről a végrehajtások foganatosításánál való közbenjárás kizárassék-e, avagy csak korlátoztassék ? Erre nézve most nem nyilatkozom véglegesen, Mindenesetre korlátozni kell azt, legalább a kisebb végrehajtásoknál. (Helyeslés a jobb- és a báloldalon.) Sürgősnek jeleztetett több képviselőtársam részéről a telekkönyvi rendtartás megalkotása. Én itt légi ismerősre akadok, hiszen én hangsúlyoztam, egyik budget-beszédemben magam mondtam, hogy milyen visszás állapot az, hogy Magyarországon, a mely katexochen földmivelő állam, a földnek viszonyai az osztrák polgári törvénykönyv és egy osztrák rendelet által vannak szabályozva, s a mi még rosszabb sok részben, már elavultak azok a szíibályok, Épen azért én már készíttettem egy munkálatot. Nevezetesen három törvényjavaslat-tervezet van készen. Az egyik szól a telekkönyvek készítéséről, tehát az u. n. betétszerkesztésről, a másik a tulajdonképeni telekkönyvi rendtartásról, a harmadik tartalmazza azokat az anyagi jogszabályokat, a melyek a telekkönyvnek alapját képezik. Ezen utóbbiaknak természetesen a polgári törvénykönyvben lefektetendő elvekkel teljesen azonosaknak kell lenniök. (Ugy van! jobbfelöl.) Épen azért sürgettem már az idén is a bizottságot, hogy a polgári törvénykönyvnek ezen részeit tárgyalja le. Ezen részek tárgyalásában azután majd személyesen is szándékozom részt venni, hogy a telekkönyvek rendezése még a polgári törvénykönyvnek életbeléptetése előtt megtörténhessék. (Az elnöki széket Perczel Dezső elnök foglalja el.) A mi a betétszerkesztést illeti, igaz, hogy ezzel nem valami nagy eredményt értünk el. (Ugy van! a jobboldalon.) 1888 óta folyik a betétszerkesztós és eddig 1661 községben készültek el a betétekkel, tehát a községeknek körülbelül nagyobb tizedrészével, mert vannak mégis nagyobb helyek, — Buda, Szeged, Szabadka — a melyeket nem lehet, egyszerűen községszámba venni. Az eredmény mindenesetre nagyon csekély. Azt méltóztattak tanácsolni, hogy a személyzetet kell szaporítani. De hiába, a betétszerkesztést csak ott lehet keresztülvinni, a hol a kataszter ki van igazítva. Én tehát közvetlenül a pénzügyminiszter urnak a nyomában vagyok kénytelen járni. Méltóztatnak tudni, hogy a betétszerkesztésnél épen az az alapelv, hogy a telekkönyv a kataszterrel összhangzásba hozassák, tehát mindenekelőtt a kataszternek kell meglennie ; a hol a kataszter nincs kiigazítva, ott a betétszerkesztés nem rendelhető el. Még az sem elég, hogy talán egy községben legyen kiigazítva a kataszter, hanem szükséges, hogy a telekkönyvi hatóság egész területén annyira elő legyenek készítve ezek a munkálatok, hogy ha arra nézve 38*