Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-481

kSl. országos ülés 190% augusztus i-én, csütörtökön. 21? redve kénytelen belátni azt, hogy itt gazdál­kodnia és itt élnie nem lehet, s elkeseredésében és legyőzhetetlen nyomorában csak Amerika partjainál áll meg. A mikor szó volt amerikai kivándorlási ja­vaslatról, mondtam, hogy nem elégséges az, ha a mi véreinknek magyar zászlót küldünk Ame­rikába, az mind nem ér semmit, hogy Hungária sir és könyeit a tengerbe potyogtatja azon a küldött zászlón, ha mi ezeket a dolgokat nem szanáljuk, ha a szegény népet meg nem védjük jogtalan zaklatásoktól, meg nem védjük jogos tulajdonában, akkor e zászló csak keserű remi­niszczencziát kelt, mert a szegény ember honfi­társának azt mondja: e zászló alatt lettél meg­fosztva mindenedtől, e zászló alatt exekváltak meg téged, eladták a telkedet, a há?adat, s e zászló alatt kikergették siránkozó gyermekeidet tűzhelyüktől, s földönfutókká tétettek. Ez, t. ház, igen megszívlelendő körülmény, mert ez nem­csak merénylet a tulajdonjog ellen, de elfojtása a nemzeti érzületnek, melyet népünkben ápolni mindnyájunk szent kötelessége. S midőn mindezek beható megvizsgálására és szanálására az igazságügyi miniszter ur figyel­mét felhinám, miután nem azért vagyok ellen­zéki, hogy az igazság ellen itt tusákat vívjak, de azért, hogy a szegény nép igazságos érdekét folyton felszínen tartsam, a jelenlegi költség­vetést csakis azért nem szavazom meg, hogy ez által a szegény népem előtt dokumentáljam azt, hogy ezen igazságszolgáltatással részemről meg­elégedve nem vagyok. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra nem lévén senki feljegyezve, kérdem: kivan-e valaki szólni? (Nem!) Ha te­hát szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni. Rohonyi Gyula előadó: T. képviselőház! (Halljuk Halljuk!) Igen rövidre szabtam előadói bevezető beszédemet. ígérem, hogy most is rövid leszek, de kénytelen vagyok felszólalni és az előadói zárszó jogával élni, mert ha azzal nem élnék, élnem kellene személyes kérdésben való felszólalási jogommal. (Halljuk! Halljuk!) Nessi Pál t. képviselőtársam engem meg­vádolt, és azt mondotta: egész igazságügyünk­ben, jogszolgáltatásunkban rendezetlenség és bizonytalanság uralkodik és az előadó a jog­szolgáltatás és az igazságügy állapota felett mégis megelégedéssel dörzsöli kezét. Én, t. ház, nem dörzsöltem kezemet, nem fejeztem ki megelégedésemet, hanem kifejeztem elismerésemet és azt joggal tehettem (Ugy van! jobbfelöl.) és tette volna Nessi Pál t. képviselő­társam is, ha nem használ igazságügyi állapo­taink megítélésében nagyon sötét szemüveget. (Ugy van! jobb felöl.) Ha világosabb szemüveget tett volna fel és megnézte volna az igazságügy­minisztérium működéséről szóló jelentést, mely csak az 1902. év végéig szól ugyan, de a melyet én bátor voltam az általam beszerzett adatok alapján az 1903. évre vonatkozólag is kiegészí­teni: legyen meggyőződve, ha ezeket az adato­kat figyelemmel elolvasta volna, akkor legalább azt kellett volna regisztrálnia, hogy az igazságügy­minisztériumban jogszolgáltatásunk megjavítása és az adminisztráczió terén óriási haladást kell látni. (Ugy van! jobb felöl) Mikor elismerésemet fejeztem ki, minden érdek nélkül tettem ezt és egyszerűen szorítkoz­tam a tények konstatálására. mert nagy tévhit­ben van t. képviselőtársam, ha azt hiszi, hogy én a miniszter előadója vagyok. Én a pénzügyi bizottságnak és a háznak vagyok előadója ennél a költségvetésnél. Semmi érdekem nincs tehát, hogy a minisztert ott is dicsérjem, a hol meg nem érdemelte. Figyelmeztetem t, képviselőtár­samat, hogy én kritikát is gyakoroltam. Méltóz­tassék csak figyelmesen elolvasni beszédemet; felhivtam a miniszter ur figyelmét nem egy körülményre, ilyen különösen a curiai hátralé­kok ügye, és én hatékonyan sürgettem ezen hátralékok megszüntetését. (Ugy van! jobb­felöl.) Ha már felszólaltam, nyilatkoznom kell a két határozati javaslatról is. (Halljuk! Halljuk!) Nem azért nem nyilatkozom a többi itt elhang­zott szónoklatokról, mintha azok sok tekintetben becses anyagot nem hoztak volna fel a tárgya­lás során, hanem mert főleg hol óhajtást, hol kérelmet, hol figyelmeztetést foglalnak maguk­ban, a mely figyelmeztetések, óhajtások és ké­relmek egyenesen a miniszter úrhoz voltak in­tézve, a ki mindezekre kétségkívül meg fogja adni a választ. A mi a határozati javaslatokat illeti, első­sorban foglalkoznom kell Bizony Ákos t. kép­viselőtársam határozati javaslatával, a mely arra vonatkozik, hogy az igazságügyminiszter ur a polgári törvénykönyv tervezetének felülvizsgála­tát siettesse, hogy az mielőbb beterjeszthető legyen.^ Hát,_t. képviselőház, én nem biztosithatom Bizony Ákos t. képviselőtársamat eléggé arról, hogy ő ezen határozati javaslatban tulaj don­képen azt fejezi ki, a mit mi mindnyájan szívből óhajtunk és ha lehetne, a »mielőbbi« terminust preczizebben meghatározni, meg vagyok róla győződve, hogy az igazságügyminiszter ur maga még ezen határidőnél rövidebb idő alatt is szíve­sen terjesztené be ezen polgári törvénykönyvet. De méltóztassék csak figyelemmel lenni és elolvasni az igazságügyminiszterium működéséről szóló jelentést, a hol épen a polgári törvény­könyvnek egy nagyon szép fejezet van szánva. Méltóztassék hozzávenni azt, a mit az általam beszerzett adatok alapján épen a polgári törvény­könyvet illetőleg az 1903. évi tevékenységre nézve mondottam. Méltóztassék figyelembe venni, hogy az a polgári törvénykönyv több mint ezer paragrafusból áll, hogy annak óriási kritikai anyaga van, hogy az összes illetékes hatóságok és szakkörök részéről be kellett az észrevételeket KÉPYH. KAPLÓ. 1901 1906. XXVIII. KÖTET. 28

Next

/
Thumbnails
Contents