Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-481

Í81. országos ülés 1904 augusztus h-én, csütörtökön. 215 kötött, s megfizetett kamatok, habár azok a most idézett törvény hatálybalépte után jártak is le, s nem jogérvényes ítélettel, sem peregyezségileg eleve megállapítva nincsenek, az adósnak a perben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számithatók.« A másik döntvény azt mondja, hogy (olvassa): »Az ingatlanra vonatkozó, s törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törvényes kamat mértékét meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók.« Ez is olyan természetű, mint az előbbi. A harmadik törvényes intézkedés, a mely szintén leginkább az uzsorának kedvez és azt nagyon pártolja, az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-a, a melyben az mondatik (olvassa): »Ha valamely ingatlan jószágra több tulajdonostárs közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek adóssága miatt intéztetik a végrehajtás: rendszerint csak a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára rendeltetik el az árverés.* E: az általános szabály. Ezután azt mondja: »Ezen szabálytól eltérőleg az egész ingatlanra rendeltetik el az árverés, ha annak kikiáltási ára a 200 forintot meg nem haladja.« Látjuk tehát, hogy ez valódi uzsoratöryény, mert a törvény alkotói készek megfosztani ártatlan embereket a tulajdonuktól, hogy csak az uzsorás valami kárt ne szenvedhessen. Az uzsorásnak nem szabad kárt szenvednie; pedig annak az uzsorásnak kellene meggondolnia azt, hogy milyen hipotékára adja ki a maga pénzét. Vannak olyan esetek, a midőn egész családok mentek tönkre az által, hogy telkük ugyanazon telekkönyvi szám alatt állott, mint az adósnak telke. Ennek oka abban rejlik, hogy régente az egy komplexumba tartozó telkeket egy szám alá helyezték, mert ez sokkal kevesebb munkába került. Ennek következménye volt, hogy 5 — 6 telkesgazdának a telke egy szám alá helyeztetett, TJgy néz ez ki, mintha már előre is gondoskodni akartak volna arról, hogy ha valamely telek árverés alá kerül, akkor az egész komplexumot adják el, nehogy az uzsorás valamiképen kárt szenvedjen. S ugyanez észlelhető az ujabb tagositásí munkálatokban. Ha már nem akarják ezt a törvényt teljesen eltörölni, legalább oda kellene hatni, hogy a községben szokásos árakat igazoló becslevél alapján az illető ártatlan tulajdonos kérhesse azt, hogy az ő tulajdona szabad legyen. Megtörténik, hogy ha időközben az iiyen telken valaki házat épít. akkor az a ház nincs ugyan bekebelezve, de ha az a telek ily módon árverés alá kerül, azt a házat is eladják. Kérdem: hol van itt az igazság? Eladják annak a szegény embernek házát, a kinek semmi adóssága sincs, a ki teljesen ártatlan. Az ismeretlen helyen való tartózkodást is másképen kellene igazolni. Saját füleimmel hallottam, hogy a midőn egy uzsorás bejött egy ügyvédhez és ez azt mondotta neki: » Kérem, milyen bizonyítványt kivan, hogy az adósom ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem? Ő csak ilyen bizonyítványt akar beszerezni, hogy az adós ismeretlen helyen tartózkodik. Ha pedig ismeretlen helyen tartózkodik az illető adós, akkor kinevezik részére a gondnokot, a ki nem lép senkivel érintkezésbe, sem az adós feleségével, sem nagykorú gyermekeivel, sem az illető lelkészszel, hogy mint van az a dolog. Sokszor az illető uzsorás a szegény embernek, a ki egész jóhiszeműleg Amerikába ment ki, s néha nem adós egy fillérrel sem, mégis eladatja házát, s mindenét 14 nap alatt és az illetőnek felesége és gyermekei csak ekkor szereznek tudomást az egész ügyről, mikor őket a házból kikergetik. Nessi Pá!: Budapesten is sok visszaélés van az ügygondnokok kirendelésével! Ariim Mihály: Ugy kellene ezt a dolgot intézni, hogy az illető lelkész irja alá azt a bizonyítványt és hogy a hitelező és gondnok legyen köteles tudomására hozni az adós feleségének, vagy hozzátartozóinak, hogy ilyen és ilyen ügy van folyamatban a család feje ellen. Azután olyan esetben is, a midőn tudják, hogy az adósnak nincsen semmije az 6 tartózkodási helyén, mégis kimennek oda, megtartják a végrehajtást az állítólagos ingóságokra, csak azért, hogy kettős legyen a költség. Itt kellene ebben a dologban intézkedni, hogy akár községi biró utján, akár egyéb utón, a hitelező, bizonyitványnyal igazolja azt, hogy van az illetőnek ingó vagyona. Ha nincs ingó vagyona, akkor intézzenek végrehajtást egyenesen az ingatlanra, ne pedig kétszeres költséget szerezzen az adósnak, Kívánatos volna továbbá, hogy a kötelezvényeken két érdektelen tanú szerepeljen. Sokszor megesik, hogy valaki pénzt kap kölcsön az uzsorástól. De az uzsorás adásvevési szerződést állíttat ki a maga részére, az adós beleegyezése és tudta nélkül. Tehát legyenek érdektelen, s hitelt érdemlő tanuk aláírva, mert a bíróság azt nem kérdezi, hiteles-e a szerződés, hogy milyen tanú van oda aláírva, hanem a kellő formánál fogva elitéli az adóst. Ha azt mondja, hogy ezen okmány nem hiteles, akkor a biró azzal biztatja, hogy tessék neki a kriminálist megindítani. Azonban hogyan fogja az adós a kriminálist megindítani akkor, mikor ki van forgatva mindenéből, ugy, hogy még a ruházata sem az övé? Itt kellene először a szerződés hitelességét megvitatni s azután ugy a rajta foglalt követelést megítélni. ISTem nevetséges-e azon dolog, hogy a biró sokszor legjobb meggyőződése ellen ily követelést kénytelen megítélni ? Nessi Pál: Sok visszaélés van ezzel! Artim Mihály: Kisebb bagatell ügyeken felül, s különösen a bűnügyekből kifolyó végrehajtások foganatosításánál való közbenjárás dija a végrehajtást szenvedettel szemben bizonyos meg-