Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-480

kW. országos ülés 1904 augusztus 3-án, szerdán, 193 juh! a szélsőbaloldalon.) Nevezetesen az igazságügyminiszter urnak egy igen helyes, igen üdvös, igen életrevaló, igen tisztességes, becsületes szándékkal megcsinált intézkedéséről van szó, a mely a nem kereskedők és kereskedők pereinek illetékességét szabályozza. Azt hiszem a t. háznak kilencz tizedrésze helyesli az igen t. igazságügyminiszter urnak ezt a felfogását, (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) mert hiszen ez az intézkedés nem czéloz egyebet, mint az évek hosszú sora óta ezen a téren előforduló mindenféle visszaéléseknek . . . Lengyel Zoltán : Gazságoknak ! Sebess Dénes: . . . és helytelenségeknek megszüntetését. Valóságos szédelgések fordultak és fordulnak elő ezen a téren, a hol utazók járták be az országot, aláírattak vagy nem írattak alá megrendeléseket, de minden esetre pereitették ezeket itt a fővárosban, elmakacsoltattak ezer és ezer embert. . . Lengye! Zoltán: Egy óráig sem volna szabad ezt az állapotot tűrni! Sebess Dénes: ... és tették ki őket mindenféle végrehajtásoknak és zaklatásoknak. (Ugy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt akarja az igea t. igazságügyminiszter ur ezzel megszüntetni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Neuman Ármin igen t. képviselőtársam különvéleményt adott be ehhez, a melyben igen szépen fejti ki a fővárosi kereskedővilágnak nagy közgazdasági érdekeit és ellentétes álláspontot foglal el az igazságügyminiszter ur felfogásával szemben. Engedje remélnem az igen t. igazságügyminiszter ur, hogy nem fog e tekintetben deferálni Neumann Ármin képviselőtársunk nagy szaktekintélye előtt (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) és szilárdan megmarad e mellett az álláspontja mellett, mert fontos közgazdasági, szocziális szempontból és a tisztesség szempontjából feltétlenül kívánatos ennek az álláspontnak érvényesülése. (Ugy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: Ez az ország érdeke: Lengyel Zoltán : Ezért a paragrafusért akarják nyugdíjba küldeni! Sebess Dénes: Rátérek most mindjárt arra, hogy miért akarják kibuktatni az igazságügyminiszter urat. T. i. a második kérdésem erre vonatkozik. Méltóztassék az igen t. igazságügyminiszter urnak nyilatkozni az iránt, vájjon a katonai perrendtartással szemben fentartja-e előbbi állásfoglalását, a mely a nyilvánosság, a szóbeliség és a magyar nyelv feltétlen érvényesülését követeli ? (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ugy tudjuk, és azt hiszem, helyesen vagyunk informálva, hogy, a mint az előbbi kormányban az igen t. igazságügyminiszter ur képviselte ezt az álláspontot teljes erővel, a Tisza-kormányban is igyekszik képviselni ezt az álláspontot. Már most az a kérdés, hogy mennyire fog érvényt szerezni álláspontjának, és azért bátor vagyok azt a kérdést feltenni a t. miniszter ur KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXYIII. KÖTET. előtt : hogy tartja-e még előbbi álláspontját és igyekszik-e megvalósítani minél gyorsabban a katonai perrendtartásra vonatkozó javaslatot? (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mindezek után, t. képviselőház, befejezem beszédemet és annak a bíróságokra vonatkozó része kiegészitéseképen vagyok bátor egy határozati javaslatot benyújtani és azt a t. ház figyelmébe ajánlani. (Halljuk! Halljuk!) Határozati javaslatom a következő (olvassa): »TJtasittatik a kormány, hogy a bírók és bírósági tisztviselők fizetésének végleges rendezése czéljából mielőbb nyújtson be törvényjavaslatot a házhoz.« (ÉlénJc helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon. Szónolcot többen üdvözlik.) Kovács Pál jegyző: Udvary Ferencz! Udvary Ferencz: T, ház! A midőn az igazságügyi tárczánál felszólalok, teszem azt azért, mert egy jogállamban a közállapotokat többé-kevésbbé azon irány szabja meg, a melyet az igazságügyi kormányzat működése követ. És a midőn felszólalok, elsősorban azon javaslatokhoz kívánok hozzászólani, a melyek már az illetékes bizottságok retortáján átmentek és később törvénynyé fognak válni. Mielőtt azonban ezt megtenném, általános vonatkozásban az igazságügyi tárczához tartozó egy olyan testületről akarok szólani, a melyről természetszerűleg a fizetésrendezés kérdésénél szó nem lehetett, mert ez a testület az államtól fizetést nem húz, de mégis egyik nagyon fontos szerve az igazságügyi ténykedésnek. Ertem a királyi közjegyzőket. A mostani liberális rendszer mellett egyszerűen azt tapasztaljuk, hogy vannak közjegyzőhelyettesek, a kik 19—20 éven át fáradoznak és vesződnek abban a reményben, hogy végrevalahára elérik azt, a mit más ember elér, például albiró, járásbiró, hogy feljebb-feljebb emelkedve megfelelő és őket megillető pozicziót, nyugodt exisztencziát szerezhetnek maguknak. De hiába várnak. Ez az egyik, t. képviselőház. A másik kérdés, hogy vannak közjegyzők, a kik 20—25 éven át eldugott kis helyeken működnek abban a fontos szerepkörben, a melyet betöltenek. Csakhogy nálunk nem lévén meg a természetes emelkedés az érdemeknek elismerése révén, hogy nagyobb javadalmazásu poziczióba jussanak és helyeztessenek át azok, a kik kötelességüknek megfelelnek, az igazságügynek ezen fontos tényezői teljesen el vannak hanyagolva. Ha egy nagyobb javadalmazásu közjegyzőség megüresedik, többnyire egy-egy jó kormánypárti képviselőtársunk lesz oda kinevezve, (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) vagy más hasonló úriember, a ki mandátumot nem tudott ugyan szerezni, de törhetetlen bajnoka volt a liberális kormányzatnak. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Nem hiszem, hogy a t. igazságügyminiszter urnak tetszenék ez az irányzat, sőt hiszem, hogy nem tetszik neki. Nessi Pál: Igen jó vélemény nyel van róla! Udvary Ferencz: Megérdemli. 25