Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-479
Í79. országos ütés i90i augusztus 2-án, kedden. 145 De nem oszthatom Eötvös Károly képviselőtársam azon felfogását, a mely különben beleütközik azon padokról felhangzott egyes beszédekbe is, — pl. Veres József képviselő ur beszédébe, a ki egészen ellentétes felfogásnak adott kifejezést — a mely szerint minden esetben hibáztatja, ha magyar helyen, magyar vidékeken állami népiskolák állittatnak fel, Nézetem szerint nem lehet ilyen absztrakt elvek szerint mereven eljárni, hogy t. i. csak nemzetiségi vidékeken, vagy csak magyar vidékeken állitandók fel állami népiskolák. Minden egyes esetben az eset és hely viszonyai és körülményei szerint ítélendő az meg, vájjon oda állami népiskolát állitani kell-e? Ha pl. egy magyar helyen azt látom, hogy a magyarság nagy része népiskolával nincs kellőképen ellátva, s magát a maga erejéből azzal ellátni nem képes, szerintem ottan is kell állami népiskolát felállítani. (Helyeslés.) S ha ez megtörtént a múltban, bizonyára nem történt pártszempontokból, mint a hogy azt Eötvös Károly t. képviselő ur kiemelte. Ismerek tiszta magyar városokat, a hol a népiskolák államosittattak, s a mely városok igen szépen választanak most is függetlenségi képviselőket. A népiskolaügygyel foglalkozott Csernoch János képviselőtársam is. S ugy ő, mint Trubinyi János t. képviselő ur felhozta az 1868: XXVIII. törvényczikk 25. §-ának értelmezése tekintetében követett miniszteri eljárást, valamint Csernoch János képviselő ur felhozta az 1893: XXVI. törvényczikk 12. §-át, a mely bizonyos esetekben a felekezeti népiskola megszüntetéséről és állami népiskola létesítéséről szól, a ezt a §-t sérelmesnek jelezte. T. képviselőtársam ezekre a tárgyakra vonatkozó fejtegetéseivel, azt mondhatnám, hogy nyilt ajtókat tört be, A mi először az 1893 : XXVI. t.-czikk 12. §-át illeti, a mely különben az én tudtommal soha alkalmazva nem lett, t. képviselőtársam, a ki oly szíves volt meghívásomat követve igen élénk részt venni az elnökletem alatt nem rég megtartott szaktanácskozmányban, az ankét elé terjesztett előadói tervezetből, törvényjavaslatból meggyőződhetett róla, hogy én épen ezen szakasz hatályon kivül helyezését tervezem. A mi az 1868-iki törvény ismert 25. szakaszának alkalmazását illeti, mielőtt még tisztelt képviselőtársaim ebben az ügyben felszólaltak volna, én az igen t. miniszterelnök úrral, mint belügyminiszterrel is, értekezvén, teljesen tisztában voltam és vagyok az iránt, hogy ennek a szakasznak olyan értelmezést adni, mint hogyha az 1868-diki törvény értelmében felekezeti jelleggel a község részéről fentartott iskoláknak petrifikáltatniok kellene abban az állapotban, a melyben azokat az 1868-diki törvény találta és hogy községi erővel fejleszthetők nem volnának, ilyen értelmet adni — mondom — ennek a KÉPVH. HAPLÓ. 1901 —1906. XXVIII. KÖTET. szakasznak nem lehet. (Elénk helyeslés a néppárton.) Én nem ismerhetek minden egyes esetet, a melyben rendeletek adattak ki erre a kérdésre vonatkozólag, de a mennyire sikerült magamat informálni a minisztérium eljárásáról és még inkább a minisztérium eljárásánál követett felfogásról, ugy tudom, hogy a kultuszminisztérium felfog eddigi gyakorlatban odairányult, hogy miután a 25-ik §-ban tagadhatatlanul bizonyos ellenmondás van, mert a szakasz első mondata beszél a községekről, mint iskolafentartókról, második mondatában pedig a községekről, mint segélyezőkről, a felekezeti jellegű iskolákkal szemben is, mint segélyezőkről, mondom : a kultuszminisztérium abban a felfogásban volt, hogy az ellen, hogy segély alakjában a község a maga hozzájárulását az ilyen iskola fentartásához növelhesse, a minisztériumnak semmi kifogása nem lehet, de a községet ilyen iskolákkal szemben minden tekintetben iskolafentartónak kvalifikálni a minisztérium nem akarta különböző szempontokból, a melyeket figyelmébe ajánlok a t. képviselő uraknak. Nem akarta ezt bizonyos tekintetben a felekezetek jogai védelme szempontjából, mert ha a községet ilyen iskolákkal szemben egyszerűen és mereven a törvény értelmében iskolafentartónak tekintjük, mi következik ebből? Következik az, hogy a község nemcsak terheket visel, de bizonyos jogokat is gyakorol, akkor a községnek joga van nemcsak tanítói állásokat létesíteni, hanem tanítói állásokat meg is szüntetni, joga van iskolaszéket alakítani, a tanítókat megválasztatni, továbbá ennek az a következménye is volna, hogy a községet mint iskolafentartót kötelezni lehetne annak az iskolának fejlesztésére. Már pedig a 25. §. értelmében itt csak önkéntes fentartásról és tehervállalásról lehet szó. Ez az a felfogás, a mely a kultuszminisztériumot vezette. Egyébiránt megnyugtathatom a képviselő urat, hogy minden egyes esetben ugy fogom ezt a szakaszt a t. belügyminiszter úrral egyetértőleg alkalmazni, mint a hogy azt a törvényhozás intencziója, a melyet Csernoch János t. képviselő ur is helyesen fejtegetett, magával hozza. (Élénk helyeélés a néppárton.) Én sajnálom, hogy ennek a kérdésnek a tárgyalásánál, nem Csernoch János t. barátom részéről, hanem inkább egyes közbeszólások utján meglehetős igazságtalanul belevonták a vitába a minisztérium egy igen érdemes és jele3 tanácsosának, Halász Perencznek a nevét. Én egj'általában nem tartom helyesnek, ha itt tanácsosokat méltóztatnak emlegetni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Itt a parlamentben a miniszter felelős, a tanácsos csak a miniszternek felelős. (Altalános helyeslés.) Olay Lajos: Különben is derék ember! Legérdemesebb ember! Igaza van a miniszter urnak! (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Zaj.) 19