Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-466

90 466. országos ülés WO'i önök pazarlásait és legyenek róla meggyőződve, hogy ha a nemzetnek ítélni kell ebben a kérdésben, hogy: hát kik is azok, a kik pazarolnak ? — a nemzet nem minket fog pazarlóknak tekinteni, hanem önöket, a kik idegen érdekekért az ország kincseit annyira pazarolják, hogy államunk úgyszólván a tönk szélére jutott már. (Igaz! JJgy van ! balfelöl.) De hát miről is van itt szó? A magyar királyi udvartartásról. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Vegyük elő a Deák Ferencz szentirását, a mely önöknek is bibliája és a miniszterelnök urnak is apai hagyaték folytán politikai kis kátéja. Mit mond az 1867 : XII. törvényczikk ? Olvasták már többen, de felolvasom én is, mert a latin példabeszéd szerint gutta eavat lapidem; talán ennek a törvénynek a hangoztatása lesz annyi hatással, mint a vízcseppek sűrűn, folytonosan megújuló lecsöpögése, a mely még a kőben is lyukat képes ütni és hézagot váj. Az 1867 : XII. törvényczikk 7. §-a igy szól: »A pragmatika szankczió szerint közös ugyan az uralkodó, a mennyiben Magyarország koronája is ugyanazon fejedelmet illeti, a ki a többi országokban is uralkodik; de még ez nem teszi szükségessé, hogy a fejedelem udvartartásának költségei közösen állapíttassanak meg. Ily közös megállapodást a pragmatika szankczióban kitűzött czél nem igényel, Magyarország önállóságával pedig, s a magyar király fejedelmi magas tekintélyével sokkal inkább megegyez, hogy a magyar országgyűlés a felelős magyar minisztérium előterjesztésére külön szavazza meg a magyar király udvartartása költségeit. Az udvartartás költségeinek megszavazása és kiszolgáltatása tehát közösügynek nem tekintetik.« A magyar királyi udvartartásról szóló törvény mit emel ki? Kiemeli Magyarország önállóságát, kiemeli a magyar király magas fejedelmi tekintélyét és kiemeli az udvartartartásnak magyar királyi voltát, a melyre nézve a költségek megszavazása sem képez közösügyet, s azok a magyar országgyűlés által önállóan és külön szavaztatnak meg. Mi lehet ennek az értelme? Nem egyedül csak az lehet-e a helyes értelme, hogy a magyar királyi udvartartásnak olyannak kell lenni, a mely egyrészt Magyarország állami önállóságának, másrészt a magyar király magas fejedelmi tekintélyének megfelel ? Hát van nekünk ilyen udvartartásunk? Meri nzt állítani a t. előadó ur, hogy van ilyen udvartartásunk ? Nem „ meri. Meri állítani a t. miniszterelnök ur? 0 sem meri. Meri állítani b. Dániel Ernő volt kereskedelemügyi miniszter ur? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Az meri!) Igenis meri, ő az egyedüli férfiú, a ki ezt is meri állítani, és ezen merészsége után nem is lehet képzelni mást, mint hogy 6 azon névbeli ősének a példája után indult, a ki még az oroszlánok barlangjában is tanújelét adta lélekjelenléténck és bátorságának; Dániel Ernő Julius 18-án, hétfőn. azonban még túltett Dániel prófétán is, mert ő nemcsak bátor volt, hanem vakmerő is, annyira vakmerő, hogy ezen a téren ő még ezen lojális országban is országos rekordot ért el. Hiába állította báró Dániel Ernő ur, hogy ő nagyon au fait volt a kiegyezési dolgokkal, bár akkor nem volt képviselő. Én nem voltam au fait azokkal a kiegyezési dolgokkal, de olvasva a törvény világos szövegét, mérlegelve a törvény szellemét és a nemzet jogait, el merem mondani, hogy ez az udvartartás nem az az udvartartás, _a melyet Deák Ferencz képzelt maga előtt. És a ki az ellenkezőt meri áUitani, az nagyon könnyelmű ítéletet mondana Deák Ferenczről; mert bármilyen politikai hibái voltak is Deák Ferencznek, azt nem szabad róla még csak fel sem tételezni, hogy olyan fejelágyára esett úriember lett volna ő, hogy ilyen királyi udvartartást tekintett volna annak a magyar királyi udvartartásna k a mely Magyarország állami önállóságával és a magyar király magas fejedelmi tekintélyével összeegyeztethető. Hiszen milyen ez a, mostani udvartartás, a melyért báró Dániel Ernő ur lelkesedik? Ez az udvartartás Bécsben rezideál, a színe feketesárga, a czimere kétfejű sas, (IqaztUqy van! a a szélsöbaloldalon.) a szelleme hagyományos császári osztrák, (Igaz! JJgy van! a szélsöbaloldalon.) a szertartása spanyol, a nyelve német. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nohát én nem tudom, ha ez a magyar királyi udvartartás, a melyet az 1867-iki törvény involvál, hogy ki esett akkor a fejelágyára, Deák Ferencz-e, vagy báró Dániel Ernő ? Én ennek az eldöntésébe nem bocsátkozom, mert azt az egyet elismerem, hogy ezen kérdés eldöntése szempontjából a t. többséget illeti az elsőség. Néhai való jó Kálmán királyunk törvényczikkelye a boszorkányokról azt mondta: de strigiis, quae non sünt, nulla quaestio fiat, a mi magyarán mondva annyit jelent, hogy mivel nincsenek boszorkányok, hát boszorkányperek se legyenek. A 67-iki boszorkány törvénynyel pedig ugy vagyunk, hogy benne van ugyan a magyar királyi udvartartás, meg is szavazzuk rá a milliókat, de mikor keressük és látni akarjuk, köd előttem, köd utánam, se a magyar királyi udvartartás, se a magyar nemzet által kiizzadott milliók nincsenek sehol. Ez igazán csodálatos és még csodálatosabb, hogy ez a boszorkányintézmény, mint valami Minotaurusz, a nemzettől folyton ujabb és ujabb áldozatokat követel. Én elolvastam, t. ház, a törvény indokolását, meghallgattam az előadó ur beszédét, a miniszterelnök ur beszédét, b. Dániel Ernő ur beszédét is . .. Nessi Pál: Fogadd részvétemet. (Élénk derültség a szélsöbaloldalon.) Endrey Gyula: Igaz, hogy nagy megpróbáltatásomba került, de meghallgattam és elmond-