Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-466

90 466. országos ülés WO'i önök pazarlásait és legyenek róla meggyőződve, hogy ha a nemzetnek ítélni kell ebben a kér­désben, hogy: hát kik is azok, a kik pazarol­nak ? — a nemzet nem minket fog pazarlóknak tekinteni, hanem önöket, a kik idegen érdekekért az ország kincseit annyira pazarolják, hogy államunk úgyszólván a tönk szélére jutott már. (Igaz! JJgy van ! balfelöl.) De hát miről is van itt szó? A magyar királyi udvartartásról. (Halljuk! Halljuk! bal­felöl.) Vegyük elő a Deák Ferencz szentirását, a mely önöknek is bibliája és a miniszterelnök urnak is apai hagyaték folytán politikai kis kátéja. Mit mond az 1867 : XII. törvényczikk ? Olvasták már többen, de felolvasom én is, mert a latin példabeszéd szerint gutta eavat lapi­dem; talán ennek a törvénynek a hangoztatása lesz annyi hatással, mint a vízcseppek sűrűn, folytonosan megújuló lecsöpögése, a mely még a kőben is lyukat képes ütni és hézagot váj. Az 1867 : XII. törvényczikk 7. §-a igy szól: »A pragmatika szankczió szerint közös ugyan az uralkodó, a mennyiben Magyarország koronája is ugyanazon fejedelmet illeti, a ki a többi országokban is uralkodik; de még ez nem teszi szükségessé, hogy a fejedelem udvar­tartásának költségei közösen állapíttassanak meg. Ily közös megállapodást a pragmatika szankczióban kitűzött czél nem igényel, Magyar­ország önállóságával pedig, s a magyar király fejedelmi magas tekintélyével sokkal inkább megegyez, hogy a magyar országgyűlés a fele­lős magyar minisztérium előterjesztésére külön szavazza meg a magyar király udvartartása költségeit. Az udvartartás költségeinek meg­szavazása és kiszolgáltatása tehát közösügynek nem tekintetik.« A magyar királyi udvartartásról szóló tör­vény mit emel ki? Kiemeli Magyarország ön­állóságát, kiemeli a magyar király magas feje­delmi tekintélyét és kiemeli az udvartartartás­nak magyar királyi voltát, a melyre nézve a költségek megszavazása sem képez közösügyet, s azok a magyar országgyűlés által önállóan és külön szavaztatnak meg. Mi lehet ennek az értelme? Nem egyedül csak az lehet-e a helyes értelme, hogy a magyar királyi udvartartásnak olyannak kell lenni, a mely egyrészt Magyar­ország állami önállóságának, másrészt a magyar király magas fejedelmi tekintélyének megfelel ? Hát van nekünk ilyen udvartartásunk? Meri nzt állítani a t. előadó ur, hogy van ilyen udvartartásunk ? Nem „ meri. Meri állítani a t. miniszterelnök ur? 0 sem meri. Meri állí­tani b. Dániel Ernő volt kereskedelemügyi mi­niszter ur? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Az meri!) Igenis meri, ő az egyedüli férfiú, a ki ezt is meri állítani, és ezen merészsége után nem is lehet képzelni mást, mint hogy 6 azon névbeli ősének a példája után indult, a ki még az oroszlánok barlangjában is tanújelét adta lélekjelenléténck és bátorságának; Dániel Ernő Julius 18-án, hétfőn. azonban még túltett Dániel prófétán is, mert ő nemcsak bátor volt, hanem vakmerő is, annyira vakmerő, hogy ezen a téren ő még ezen lojális országban is országos rekordot ért el. Hiába állította báró Dániel Ernő ur, hogy ő nagyon au fait volt a kiegyezési dolgokkal, bár akkor nem volt képviselő. Én nem voltam au fait azokkal a kiegyezési dolgokkal, de ol­vasva a törvény világos szövegét, mérlegelve a törvény szellemét és a nemzet jogait, el merem mondani, hogy ez az udvartartás nem az az udvartartás, _a melyet Deák Ferencz képzelt maga előtt. És a ki az ellenkezőt meri áUitani, az nagyon könnyelmű ítéletet mondana Deák Ferenczről; mert bármilyen politikai hibái vol­tak is Deák Ferencznek, azt nem szabad róla még csak fel sem tételezni, hogy olyan feje­lágyára esett úriember lett volna ő, hogy ilyen királyi udvartartást tekintett volna annak a magyar királyi udvartartásna k a mely Magyar­ország állami önállóságával és a magyar király magas fejedelmi tekintélyével összeegyeztethető. Hiszen milyen ez a, mostani udvartartás, a melyért báró Dániel Ernő ur lelkesedik? Ez az udvartartás Bécsben rezideál, a színe fekete­sárga, a czimere kétfejű sas, (IqaztUqy van! a a szélsöbaloldalon.) a szelleme hagyományos csá­szári osztrák, (Igaz! JJgy van! a szélsöbalolda­lon.) a szertartása spanyol, a nyelve német. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nohát én nem tudom, ha ez a magyar királyi udvar­tartás, a melyet az 1867-iki törvény involvál, hogy ki esett akkor a fejelágyára, Deák Ferencz-e, vagy báró Dániel Ernő ? Én ennek az eldönté­sébe nem bocsátkozom, mert azt az egyet elisme­rem, hogy ezen kérdés eldöntése szempontjából a t. többséget illeti az elsőség. Néhai való jó Kálmán királyunk törvény­czikkelye a boszorkányokról azt mondta: de strigiis, quae non sünt, nulla quaestio fiat, a mi magyarán mondva annyit jelent, hogy mivel nincsenek boszorkányok, hát boszorkányperek se legyenek. A 67-iki boszorkány törvénynyel pe­dig ugy vagyunk, hogy benne van ugyan a ma­gyar királyi udvartartás, meg is szavazzuk rá a milliókat, de mikor keressük és látni akarjuk, köd előttem, köd utánam, se a magyar királyi udvartartás, se a magyar nemzet által kiizza­dott milliók nincsenek sehol. Ez igazán csodá­latos és még csodálatosabb, hogy ez a boszor­kányintézmény, mint valami Minotaurusz, a nemzettől folyton ujabb és ujabb áldozatokat követel. Én elolvastam, t. ház, a törvény indokolá­sát, meghallgattam az előadó ur beszédét, a miniszterelnök ur beszédét, b. Dániel Ernő ur beszédét is . .. Nessi Pál: Fogadd részvétemet. (Élénk derültség a szélsöbaloldalon.) Endrey Gyula: Igaz, hogy nagy megpróbál­tatásomba került, de meghallgattam és elmond-

Next

/
Thumbnails
Contents