Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.
Ülésnapok - 1901-466
466. ORSZÁGrOS ÜLÉS 1904 július 18-án, hétfőn, Jakabffy Imre elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése, — Elnöki előterjesztések. — A kisebb tározák 1904. évi költségvetésének és ennek kapcsán az ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb udvartartása költségeiről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: grőf Tisza István, Nyiri Sándor, Berzeviczy Albert, Hieronymi Károly, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Hertelendy László jegyző ur fogja -vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat gr. Esterházy Kálmán, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Rákosi Viktor jegyző ur fogja jegyezni. Méltóztassanak a múlt ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa az 1904 Julius hő 16-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Van észrevétel a jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki Bemutatom Heincz Hugó és Szatmári Mór képviselők leveleit, melyekkel kéthónapi, illetőleg ötheti szabadságidőt kérnek egészségük helyreállítása czéljából. A ház a kért szabadságot nevezett képviselőknek megadja. Bemutatom Szepes vármegye közönségének kétrendbeli feliratát, Rákóczi Ferencz és társai hamvainak Kassán leendő elhelyezése és a vasárnapi munkaszünet kiterjesztése tárgyában; Alsó-Fehér vármegye közönségének feliratát, a bortermelőknek a boritaladó és a fogyasztási adópőtlékok alóli felmentése érdekében; Máramaros vármegye közönségének feliratát, a közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901 : XXI, t.-cz. módosítása iránt. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az ő császári és királyi apostoli Felsége legmagasabb udvartartása költségeiről szóló törvényjavaslat (írom. 223, 334) általános tárgyalásának folytatása. Szólásra következik? Rákosi Viktor jegyző: Endrey Gyula! Endrey Gyula: T. ház! Mikor a vita kezdetén az előadó ur beszéde után a miniszterelnök ur szólásra állott fel, én ezen törvényjavaslat feletti megbotránkozásomnak ezekkel a szavakkal adtam kifejezést: »Gazság ez a tör vény j avaslat«, (Ugy van! aszélsobaloldalon.)amiért engem a t. elnök ur akkor rendreutasított. Én tisztelettel fogadtam az elnöki rendreutasitást, a mint hogy általában a parlament iránti tiszteletből az elnök ur minden intézkedését tisztelettel szoktam fogadni; nem is akarok ahhoz ezúttal megjegyzést fűzni és csak azért emiitettem fel az esetet, hogy mindjárt beszédem elején jelezzem azt a megbotránkozást, a melyet ez a törvényjavaslat bennem keltett. Magát azt a tényt, hogy a kormány a mostani viszonyok között elég merész volt az udvartartási költségek felemelése iránt javaslatot terjeszteni a nemzet elé: a kormányférfiakban a nemzeti önérzet oly nagymérvű hiányának tekintem, hogy ezt másnak, mint szervilizmusnak nern is tekinthetem. (Ugg van! a szélsobaloldalon.) És ha a nemzetben erő és a parlamentben nemzeti önérzet volna; ha a nemzeti akarat itt megnyilatkozhatnék: akkor egy perczig sem maradhatna helyén az olyan kormány, (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) a mely az ország ily sanyarú viszonyai között az udvari kegyekért, s a nemzeti érdekek ellenére ilyen javaslattal mert a parlament elé lépni. Akkor, a midőn a legkiválóbb czinizmussal a nemzet arczába vágott chlopyi hadiparancs
