Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-465

Í65. országos ülés 190'f Julius 16-án, szombaton. 87 a melyek a volt erdélyrészi és a partiumbeli birtokrendezések körül a mérnöki működés meg nem felelő volta miatt előfordulnak. A fő­baj az, hogy kevés a mérnök. 1903 végén összesen 325 birtokrendezési eljárás volt folya­matban, és e czélra 37 mérnök állt rendel­kezésre, a kik közül batnak nem volt birtok­rendezési vállalata. A többire tebát egyen­ként tizen felüli birtokrendezés jut; van olyan mérnök is, a kire 39 birtokrendezés esik. Panasz leginkább azon irányban fordult elő. bogy kevés a mérnök, és hogy ennek követ­keztében lassan balad olőre a birtokrendezés Másodszor azért merült fel panasz, hogy nincsen kellő verseny, tehát drágán történik, és harmad­szor azért panaszkodtak, mert nem maguk a mérnökök végzik, hanem segédeik által végez­tetik a birtokrendezést. Azt hiszem, hogy az igen t. indítványozó képviselő ur által proponált módon nem fogunk segithetni a bajon. Hiszen igaz, hogy előfordul, hogy rendkívüli hallgatók is bocsáttatnak vizsgára. Ezen kedvezményt a vizsgáló-bizottság előterjesztésérekülönös méltány­lást igénylő esetekben az igazságügyminiszter en­gedélyezi. Kilátásba helyezhetem, hogy különös figyelmet fogok erre az ügyre fordítani és külö­nösen fogom mérlegelni azt, hogy csakugyan forog­nak-e fenn olyan méltánylást érdemlő körülmények, melyek indokolják, hogy az illetőnek a kvalifi­káczió részben elengedtessék és ő a mérnöki vizsgát letehesse. Azonban azt hiszem, hogy ez magában nem lesz czélravezető; én azért már régebben tárgyalásokat folytatok a pénzügy­miniszter ós a földmivelésügyi miniszter urak­kal abban az irányban, hogy valami módot ta­láljunk, hogy a birtokrendezési térképek meg­bízhatóbbak legyenek és gyorsabban eszközöl­tessék a mérnöki munkálat. Különben hogy ezen egész ügyet figyelemmel kisérem és hogy ezeken a bajokon segíteni óhajtok, erre nézve szabad kgyen még arra utalnom, hogy az idei költségvetésbe is felvettem 100,000 koro­nát azon alap dotálására, melyből a birtok­rendezési költségek előlegeztetnek. Mert az egyik főbaj az, hogy nincsen meg a mérnöki munká­latokra szükséges költség és ezért nem lehet a birtokrendezéseket a kellő gyorsasággal befejezni. Miután az indítványozó ur is meggyőződhetett ezekből, bogy ez az ügy gondoskodásom tárgyát képezi és hogy igyekszem, a mennyire lehet ezeken a bajokon segiteni, kérem, hogy indít­ványát vonja vissza, illetve kérem a t. házat, hogy az indítvány napirendre tűzését mellőzze. (Helyeslés a jobboldalon.) Sebess Dénes: T. képviselőház! Kijelent­hetem előre, hegy az indítvány tárgyalását nem kívánom és köszönettel veszem az igen t, igazság­ügyi miniszter ur válaszát, mert hiszen nem is volt egyéb czélom indítványom első részével, mint az, bogy figyelmeztessenek a községek ilyen előkelő helyről, hogy módjuk van folyamodni, ha szükségesnek látják, hogy telekkönyvük ily módon rendeztessék. Ez eddig nem volt köztudomású. Nem tud­tam azt és most hallottam róla, hogy az igaz­ságügyminiszter ur volt kegyes egy rendelettel intézkedni arra vonatkozólag, hogy a helyesbí­tések az általam kívánt módon megtörténhesse­nek. Tehát ez is tárgytalanná lett, A harmadik pontra vonatkozó kijelentést is csak megnyug­vással vehetem tudomásul és ismétlem, bogy magam sem kívánom az indítvány tárgyalását. Elnök: A képviselő ur jogosítva van a ház­szabályok 217. §-a alapján indítványát vissza­vonni . . . Sebess Dénes: Nem kívánom napirendre tűzetni! Elnök : A házszabályok 199. § a értelmében kénytelen vagyok feltenni a kérdést, ha a kép­viselő ur indítványát vissza nem vonja. Sebess Dénes: Kérem, visszavonom az indít­ványomat ! Elnök: Ha a képviselő ur visszavonja in­dítványát, akkor természetesen nem teszem fel a kérdést, hanem kijelentem, hogy a képviselő ur indítványát visszavonta. Miután a legközelebbi ülés napirendje meg van állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 50 percekor.)

Next

/
Thumbnails
Contents