Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.
Ülésnapok - 1901-465
84 465. országos ülés 19ük Julius 16-án, szombaton. lességemmé, (Elénk helyeslés a bal- és a széls'óbahldalon. Zaj a jobboldalon.) Rákosi Viktor jegyző: Endrey Gyula! (Felkiáltások a hal- és a szeísöbaloldalon: Már fél három! Holnap! Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Méltóztassék azt csak Endrey Gyula képviselő úrra bizni. Endrey Gyula: T. ház! A tegnap megállapított napirend szerint ma fél háromkor a ház Sebess Dénes t. képviselőtársam indítványának indokolására tér át. Miután én hosszabban akarok a kérdéshez hozzászólani, s miután a házszabályok értelmében egy negyedórával a tárgyalásra kitűzött idő előtt a felhívott szónok kórheti, hogy a következő napon tarthassa meg beszédét, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) legnagyobb sajnálatomra, hogy most ezen botrányos javaslat tárgyában méltó módon nem nyilatkozhatom, arra kell kérnem a t. elnök urat, hogy megengedni méltóztassék, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam cl. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! A t. képviselő ur hozzám intézi a kérést, holott a házszabályok 212. §-a értelmében nem én, hanem a ház van hivatva az ilyen kérelem felett határozni. Kérem tehát a t. házat: hozzájárul-e ahhoz, hogy Endrey Gyula képviselő ur a legközelebbi ülésen mondhassa el beszédét ? Sebess Dénes: T. ház! Bocsánatot kérek, fontos kérésem van. Az igazságügyminiszterrel voltam bátor megállapodni . . . (Felkiáltások jobb felöl: Itt van! Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérdem újból a t. házat: hozzájárul-e ahhoz, hogy Endrey Gyula képviselő ur beszédét holnap, (Felkiáltások bal felöl: Holnapután!) illetőleg a ház legközelebbi ülésén tarthassa meg? (Igen!) Akkor ezt a ház határozatakép kimondom. T. ház! Mielőtt áttérnénk Sebess Dénes képviselőnek a székelyföldi telekkönyvek helyesbítése tárgyában beadott indítványának indokolására, leszek bátor előbb javaslatot tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését tartsa hétfőn, e hó 18-án délelőtt tiz órakor, s annak napirendjére tűzze ki a ma félbeszakított törvényjavaslat tárgyalásának folytatását, valamint az 1904. évi állami költségvetés első füzetében foglalt tételek részletes tárgyalását. Hozzájárul ehhez a ház? (Igen!) Akkor ezt a ház határozataként mondom ki. Következik napirend szerint Sebess Dénes képviselő urnak a székelyföldi telekkönyvek általános helyesbítésére vonatkozó indítványának indokolása. Sebess Dénes: T. képviselőház! Megnyugtatásul előrebocsátom, hogy igen rövid leszek és csak pár perezre fogom igénybe venni a t. ház szives figyelmét, annál is inkább, mert tudomásom van róla, hogy az igazságügyminiszter ur foglalkozik és alapos tájékozottsággal bir a kérdésről. Bátor vagyok rámutatni arra a sajnos körülményre, hogy az erdélyi telekkönyvi állapotok a 70-es években megejtett helyszínelések óta a legszomorúbb elhanyagoltságban vannak. Már 1873/74-ben ejtettek ott meg a helyszínelések, a melyek a sorrendben legutoljára hagyattak és egészen szakértelmetlen közegek által hajtattak végre, az azután bekövetkező birtokváltozások, örökösödések, birtokátruházások következtében pedig a helyzet még rendezetlenebb és még szomorúbb lett. A törvényhozás több izben igyekezett ezeken az állapotokon változtatni, nevezetesen a betétszerkesztésről szóló 1886 : XXIX. és a tulajdonjognak a tényleges birtoklás alapján való bekebelezéséről szóló 1892 : XXIX. t.-cz. által, azonban mind a két törvény, mintha csak bizonyos tervszeráség Jett volna benne, holott nagyon jól tudom, hogy a törvényhozástól minden ilyen intenczió távol állott, az erdélyi részeknek igen nagy hátrányára szolgált. Nevezetesen az 1886 : XXIX. t.-cz. 24. §-a olyan előfeltételhez kötötte a betétszerkesztést, a mely Erdélyt természetszerűleg kizárta a betétszerkesztés áldásaiból. Ez a szakasz ugyanis a betétszerkesztés keresztülvitelét ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az elsősorban ott történjék meg, a hol a kataszteri részletes felmérés megtörtént, a kataszteri részletes felmérés pedig ott történhetik meg, a hol a tagosítás, arányosítás és birtokrendezés befejeztetett, a minek következtében azután Erdélyre a betétszerkesztés nem nyerhetett alkalmazást. Az 1892 : XXIX. t.-cz.-ben megint van olyan intézkedés, a mely — a törvényhozás világos intencziói ellenére — háttérbe szorította Erdély érdekeit. Ebben a törvényben és a hozzá kiadott igazságügyi miniszteri rendeletben ugyanis az foglaltatik, hogy a tényleges birtoklás alapján való tulajdonjogi bekebelezések, illetőleg helyesbítések egész községek határaira kiterjedhetőleg ott foganatosíthatók, a hol a tagosítás, úrbéri birtokrendezés stb. folyamatba nincsen téve, mert ha folyamatba van téve, — az volt a törvényhozás intencziója — csak a birtokrendezés befejezése után történhetnek meg a helyesbítések. A ki népünknek, különösen az erdélyrészi lakosságnak intelligencziáját ismeri, előre láthatja, hogy a rendetlenségek és a birtokállapotok zavaros volta csakis a tagosítások és birtokrendezések alkalmával fog kiderülni, illetőleg egész községek lakosai csakis ilyen alkalmakkor lesznek figyelmessé téve arra, hogy milyen ingatag a birtokállapotuk és hogy milyen rendetlenek a telekkönyveik. A lakosság csak a tagositás alkalmával jön rá, hogy a birtokállapotok milyen rendezetlenek és így nem részesülhet a törvény azon áldásaiban, a melyeket
