Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.
Ülésnapok - 1901-465
4Ő5. országos ülés 1904 Julius 16-án, szombaton. 79 a mely törvényt a nemzet királyával együtt alkotta meg. Már most, t. ház, ezt a házirendet akarták becsempészni hozzánk és mit akartak vele elérni? Könnyen megérthetjük ezt, ha visszaemlékezünk arra, hogy a mikor 1894-ben a házassági jogról szóló törvény tárgyaltatott, boldog emlékezetű Szilágyi Dezső, akkori igazságügyminiszter, az igazságügyi bizottságban ünnepélyes kötelezettséget vállalt, a mely az igazságügyi bizottság jelentésében is benfoglaltatott, s a mely a ház szine előtt ismételtetett. Ezen kötelezettség pedig, melyet a kormány a Felség nevében is vállalt, abban állott, hogy a magyar királyi család házasságára vonatkozólag törvény fog Magyarországon alkottatni. Nohát, t. uraim, ez a törvény mai napig sincs meg. Ugyanis a rákövetkező kormány igazságügyminisztere, Erdély Sándor, a ki államtitkára volt Szilágyi Dezsőnek és a ki igy Szilágyival politikai szolidaritásban állott ezen Ígéret tekintetében is, visszaszívta elődjének ezt az igéretét, Ugy hogy ma a felséges uralkodó család Magyarországot még a házassági jog szempontjából is nemcsak elkerüli, de egyenesen példát statuál arra, hogy az ő családjában születendő' gyermekekre nézve és az előforduló házasságokra nézve sem az anyakönyvi, sem a házasságjogról szóló törvény intézkedéseit nem tekinti irányadóknak. És hogy, t. ház, ezen törekvésükben még nagyobb sikerrel járhassanak el, Magyarországon még csak főherczeg sem születik, se nem hal meg, se nem házasodik. Ha áldott állapotba kerül egy főherczegnő, elviszik messze, hogy valahogy Magyarország határán kivül következzék be az örvendetes eset. Belitska Béni: Hát Mátyás főherczeg hol született ? Polónyi Géza: Én bizony nem tartom evidencziában, t. barátom. Belitska Béni: Nem Budán? Polónyi Géza: Mondhatom, hogy igazán csoda, hogy 40 és néhány év történetében végre talált a képviselő ur egy főherczeget, a ki nem tudott kimenekülni Magyarországból. (Derültség a baloldalon.) Az a törvény azonban, a melyet 1900-ban hoztak meg, ezen is túlment. Ez egyenesen arczulcsapása a magyar jognak, és pedig minden irányban. (Ugy van a baloldalon.) Statuálni akarták Magyarországon a morganatikus házasság létezését és elismerését, arczul akarják ütni a magyar törvény azon rendelkezését, a mely szerint Magyarországon nem a mediatizált családokból származó úrnő, hanem a király felesége a királyné. Magyarországon a királynő a király törvényes házasságából való neje. (Ugy van! balfelöl.) A magyar ember nem tudja azt megérteni, hogy mi az a morganatikus házasság? A magyar ember ismer törvényes házasságot, ismeri a balkezes házasságot is, vagy a köznép nyelvén, ismeri a bagó hitet, de hogy a morganatikus házasság equivalens volna a bagó hittel, ezt semmiféle magyar ember nem fogja megérteni. Micsoda állapotot akarnak az urak ezzel teremteni ? (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Kérdenem: Magyarországnak Ferencz Ferdinánd ő fensége után ki lesz trónörököse ? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ferencz Ferdinánd fiai!) Ha ugyan lesz király, mert ugy látom, hogy a miniszterelnök ur sem tudja, hogy ki most a soros; törvény szerint tudja, hogy Ferencz Ferdinánd ő fensége, de hogy a családi megegyezések szerint ki a soros, ezt mély homály fedi és hogy nem Ferencz Ferdinánd van erre a nagy hivatásra kijelölve, erre sűrűn merülnek fel jelenségek és a kételyre okok. Mikor Magyarországon még az ellenzék is lelkesedéssel viseltetik ő Felségének, gyermekeinek és nejének jogai iránt, akkor a magyar nemzet trónjára hivatott férfi évek hosszú sora óta csak egyszer tévedett Budapestre, s akkor is, a mint olvastam, a vonaton hált. Lehetetlen azt megérteni, — ha csakugyan ő az, a ki uralkodásra van hivatva — hogy ezt a nemzetet oly tüntetőleg mellőzze, hogy vele egyáltalán nem érintkezik és nyelvét, szokásait, ösztöneit nem tanulja ? Ez nagyon alapos ok ennek feltevésére, mert én ugy tudom, hogy az az ur egy rendkívül kötelességtudó, vallásos ember. Lehetetlenségnek tartom tehát, hogy ha ő magamagáról nem tudja, hogy nem ő leiz a legközelebbi király, elmulasztaná ennek a kötelességnek teljesítését, a melyet világi és vallási törvények irnak elő és szabnak rája. Érdekes dolog lesz, ha Ferencz Ferdinánd ő fensége mégis Magyarország királya lesz. Hogy fogják akkor eleszkamotirozni a feleségét a királynéi székbe ? Szeretném, ha nekem ezt valaki megmagyarázná, hogy miképen lehet az, hogy a király felesége ne legyen királyné ? Ez Magyarországon nem lehetséges. Már most, ha ő nem lesz császár, mi nem törődünk azzal, sőt annál jobban fogjuk szeretni, annál jobban fogjuk becsülni, de a mire nézve ez az egész nyilatkozat, a mely be van czikkelyezve nem egyéb, mint Széll Kálmán volt miniszterelnök urnak, a modern Ourtiusnak stilgyakorlata. És ha már Curtiuscól beszélek — a képviselő urak mindig szeretik a felfelé ugráló Curtiusokat, de mihelyt akad egy, a ki lefelé ugrott, azt már megdobálják. (Derültség a baloldalon.) Ez ennek a felfelé ugráló Ourtiusnak a stylgyakorlata, mert ha Ferencz Ferdinánd ő fensége tényleg magyar királylyá lesz, több mint kétségtelen, felesége is királyné és gyermeke is trónörökös lesz. (Ugy van! balfelöl.) Nem szólok arról, hogy már egy nagy vita alkalmával tartott beszédemben, a midőn ez a kérdés tárgyaltatott, kimutattam, hogy ezen kérdésekben nemcsak az adott szó nem tartatott meg soha, de valahányszor esküt tett le, akár habsburgi, akár más uralkodó ilyen do-