Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-472

272 í72. országos ülés Í9ü

l

i Julius k5-én, hétfőn. összegű községi közterhet kellene Szentes város egész polgárságának viselni. Hasonló számítást lehet végigvezetni Szegvár és azoknál a községeknél, melyek határterületéhez a jelenleg 82,000 korona állami egyenes adót fizető Sövényháza község közigazgatásilag olykép osztatnék be, hogy a Pallavicini hitbizományi uradalom a felsorolt községekben 10 — 15 ezer korona állami egyenes adó után fizetne községi pótadót. A számítás eredménye az, hogy Szegvár, nemkülönben Osánytelek, Mindszent, Tömörkény, Sándorfalva, Algyő és Tápé községek valamennyien 30—50%-kal kevesebb községi adót fizetnének, mint jelenleg, vagyis a közterhek aránylagos és egyenlő viselése elvének keresztülvitele Csongrádmegyében azt eredményezné, hogy a nagy uradalmak elveszítenék ugyan jogosulatlanul élvezett kiváltságos helyzetüket, de a vármegye felsorolt községeinek összes adózó polgárai részben egy harmadrészszel kevesebb összegű, részben felényi összegű községi adóval leiaiének megterhelve, mint jelenleg vannak. (Ugy van! a szäsöbaloldalon.) Ez az uj területi beosztás nemcsak a jogállam rendjének é

; az összes közterhekhez való aránylagos és egyenlő hozzájárulás követelményének természetes folyománya, de a mellett magukra az uradalmakra nézve sem okozna valami horribilis emelkedést a közköltségek viselése terén. Áll ez különösen a Pallavicini-uradalonira, de a nagyobb közteher bizonyára a Károlyi-uradalmakban sem lesz elviselhetetlen. Sövényházán ugyanis a Pallavicini - uradalom jelenleg is 30% pótadót fizet; az uj alakulás folytán az a helyzet állana elő, hogy megközelítőleg 45% pótadót kellene fizetnie a különböző községek közpénztáraiba. Átlag veszek fel ilyen arányú megterheltetést, mert volna a hitbizományi uradalomnak olyan része, az t. i. a mely természeti fekvéseinek megfelelően Kistelek község határterületéhez volna csatolandó, semmi pótadót sem fizetne, mert Kistelek a vármegyének egyetlen községe, a hol pótadó kiróva nincs. De nagyon lényeges a különbség abban, hogy az uradalom 80,000 korona állami egyenes adója után a pótadót hova fizeti, az mely czélra ibrdittatik. A jelenlegi 30°/

0 pótadó lehet mondani háromnegyed részében felesleges, illetve elkerülhető kiadásokra fordittatik, ellenben, ha az uradalom a maga 30—45%-os pótadóját a valódi községek pénztárába, a valódi községi szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás rendeltetésével szolgáltatja he, még ez a szolgáltatás produktív módon fog felhasználtatni, mert a valódi községi szükséglet kielégítéséhez való hozzájárulással ezer és ezer kisvagy onu adózó polgár sorsán lesz könnyítve, azoknak közterhei lényegesen kevesbítve lesznek. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ezzel összefüggésben felhívni kívánom a t. ház figyelmét arra is, (Halljuk! Halljuk!) hogy számszerűleg megállapítható, micsoda megtakarításokat értek el a csongrádmegyei latifundiumok az utolsó 30 év alatt, Derekegyházán a kct gróf Károlyi uradalom 1875. év január 1-től a folyó év deczember 31-ig terjedő 30 év alatt oly kiadások fedezésére, melyek községi adózás utján voltak viselendők, a költségvetési évi adatok szerint circa 140,000 koronát költött. Ha már most figyelembe veszem, hogy ugyanezen 30 évi idő alatt a vármegye valódi községei: Szentes, Mindszent, Szegvár, Algyő stb. a 70-es években 30-50% pótadót, a 80-as években 50—80°/

0 pótadót, a 90-es években pedig és jelenleg is 60 —90°/

0 pótadót fizettek; — ha figyelembe veszem, hogy ha a derekegyházi hitbizományi uradalom az utolsó 30 év alatt nem hirt volna a jogrend ellenére közigazgatási autonómiával, hanem mint Szentes és Szegvár községek határterületeinek kiegészítő része ezen községekben fizetett volna községi pótadót, ugy alacsony számítási tétel felvevése szerint legalább 40°/

0 pótadót kellett volna fizetnie; — ha végül figyelembe veszem, hogy Derekegyháza községnek, illetve a két derekegyházai uradalomnak az állami összes egyenes adója már 1880. évben felülhaladta a 30,000 forintot és igy ennek 40°/o-a egy évben 12,000 frt összeget tesz ki: ugy tisztán áll előttem a számítás eredménye, mely szerint a két gróf Károlyi uradalom 30 év alatt 720,000 korona községi adó helyett 140,000 koronát fizetett, vagyis közel 600,000 koronát takarított meg. A nagymágocsi Károlyi-uradalmaknál és a Sövényházát képező Pallavicini hitbizományi uradalomnál hasonló számítást lehet keresztülvezetni, s az eredmény az, hogy ezen uradalmaknál is a községi különállás 400,000, illetve 500,000 korona haszonnal járt. Tartozom felemlíteni azt, hogy a szóban lévő latifundiumok urai Derekegyházán, Nagymágocson és Sövényházán egyszersmind iskolafentartók is voltak, s az általuk ezen czélra fordított összegek a községi költségvetésekben nem szerepelnek. Nem kutatom, hogy a népoktatás miként volt mindenkor ellátva ezen uradalmakban, de hogy jelenleg milyenek a tanügyi állapotok ezekben az iskolákban, a hol jobbára csak az uradalmi cselédség gyermekei nyernek oktatást, erre nézve előttem fekszik a vármegye tanfelügyelőjének a közigazgatási bizottság elé 338/k. 1901. sz. a. terjesztett hivatalos jelentése, mely szerint Sövényháza községben 1321 összeirt tanköteles közül 648, tehát 49% járt iskolába, 51% pedig nem járt. Derekegyházán 361 összeirt tanköteles közül 65% járt; Nagymágocson jobb az arány, 713 tanköteles közül csak 80 nem járt iskolába. Ebben a hivatalos jelentésben a tanfelügyelő azt mondja, hogy az urdalmi iskolák megfelelő fejlődést nem mutatnak és szükségesnek tartja, hogy Sövényházán 7, Derekegyházán és Mágocson 2—2 uj tanítói állás szerveztessék. A jelentésnek az is érdekes része, a hol elmondja: Nagy-