Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-470

fíÖ. országos ülés 1904 Julius 22-én, pénteken. ál5 Rákosi Viktor".jegyző: Rátkay Lászlő! Rátkay Lászlő: T- képviselőház! A függetlenségi és 48-as párt megbízásából szólalok fel ennél a kérdésnél. Azt hiszem, nem szükséges ismételnem, hogy pártom sohasem fogadta el és soha arra az alapra nem lépett, a melyet az 1867. évi XII. t.-cz. alkotott meg. Hogy igaza volt a függetlenségi és 48-as pártnak, az események feltétlenül bizonyítják. Annak az alapnak, a melyet megépítettek, két oszlopa volt: az egyik, hogy alkotmányosság legyen odaát Ausztriában, a másik, hogy teljes paritás legyen a két ország között. Ez a két oszlop ma már ledőlt. A közös liiadásokat megszavazni, a delegácziók működését fentartani ma már csakis mesterségesen, a tételes törvények megkerülésével lehet. A függetlenségi párt elvi álláspontjából kifolyólag elegendő volna, ha én ennél a tételnél tisztán csak tiltakozást jelentenék ki a párt nevében. Szükséges azonban, hogy némely részletekre vonatkozólag mégis megjegyzést tegyek, nem azért, mintha a függetlenségi párt az 1867. évi XII. törvényczikkben alkotott törvényt akarná fentartani, hanem, fájdalom, abba a helyzetbe jutottunk, hogy az 1867, évi XII. törvényczikknek igazi tartalmát, azt a keveset is, a mi a nemzetnek még fenn van tartva, önök ellenében, t. többség, nekünk kell védelmeznünk, (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Tehát az elvi álláspontnak tiszta és világos hangoztatása után rámutatok azokra a hiányokra, a melyek az 1867: XII. t.-cz. végrehajtásánál napról-napra jobban szaporodnak, így például elsősorban felvetem azt a kérdést, hogy a magyar törvényhozás szuverenitásával összeegyeztethető-e az a helyzet, a mi ma van, hogy a delegáczió által hozott határozatok nincsenek meg a magyar törvényhozásnak irattárában ? A delegáczió most már évek hosszú sora óta hoz határozatokat, a melyek eredetiben, hogy hol vannak, erre vonatkozólag felvilágosítást adni senki sem tud. Nessi Pál: Bécsben vannak! Rátkay László: Valószínűleg. A folyó évben ugyan — ha nem csalódom — az 1904-ik évben tartott delegácziónak magyar ülése elhatározta, hogy a delegáczióra vonatkozó okmányoknak egy része áthozassék és itt őriztessék a magyar országgyűlés irattárában. A magyar országgyűlésnek az irattárában van is valami ezekből az iratokból, ez azonban nem egyéb a nyomtatott jegyzőkönyveknél, a melyeket ugy is megkapunk, a meljek ki vannak osztva. Magának a közös kormánynak indokolt előterjesztései azonban az egyes tételekre vonatkozó indokolással, szóval a miből tiszta képet nyerhetne a magyar országgyűlés, ebből semmi sincs a magyar országgyűléshez áttóve, illetőleg az irattárba elhelyezve. Rá kell még mutatnom, t. képviselőház, egy másik hiányra is: ez a delegáczió által hozott határozatoknak a közlése. Az 1867 : XII. t.-czikknek — ha jól emlékszem — 43. §-a egész határozottan és világosan akként szól, hogy a delegáczió által hozott határozatok megerősítés végett a királyhoz felterjesztetnek, de a magyar országgyűlésben csak akkor hajthatók végre a magyar pénzügyminiszter által a költségeket illetőleg, ha azok közhírré téve és a magyar országgyűléssel közölve lettek. Az eddigi gyakorlat az utóbbi részt mellőzte; a delegáczió által hozott határozatok a magyar országgyűléssel közölve nincsenek. A »Budapesti Közlöny «-ben mindig megjelennek a delegáczió határozatai a király által jóváhagyva, még pedig a folyó évben 1904 Julius 21-én a »Budapesti Közlöny« hivatalos részében a delegáczió határozatait a következőleg hozza, nincs itt szó közös hadseregről, nincs itt kimutatva, hogy a közös hadseregben benlévő magyar hadsereg, a mely az egész hadseregnek kiegészítő része, a mint az 1867. évi XII. t.-cz. mondja, minderről itt nincs szó, itt csak hadseregről van szó. Nincs szó közös minisztériumról, csak minisztériumról és pedig hadügyminisztériumról, pénzügyminisztériumról és külügyminisztériumról. Alá vannak irva a határozatok a három közös miniszter által a következőleg : Groluchowszky nem jelzi, hogy micsoda.., Nessi Pál: A császári ház minisztere! Rátkay László : ... Burián, a közös pénzügyminiszter sem jelzi, hogy kicsoda. Azonban Pitreich az hozzáteszi: lovassági tábornok. Ezek a

;

zonban csak apró részletek és apró hiányok. Én legjobban és főképen az 1867 : XII. törv.czikknek azt a részét vetem most fel, hogy a delegáczió által hozott határozatok közlendők e az országgyűléssel? Hogy miért vetem fel ezt a kérdést? Először is azért, mert a tételes törvény világosan ezt mondja, tehát meg kell tartani, de felvetem azárfc is, mert a magyar országgyűlésnek nem adatik alkalom, nincs mód arra, hogy a delegácziónak a határozatait ellenőrizhesse és itt szóvá tehesse. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Hiszen a delegáczió nem teljhatalmú bizottság. Az 1867 : XII. t.-cz. világosan felsorolja, megszabja, minő határok között van az ő jogköre és ezen a határon túllépni a delegáczióknak nem szabad. De van jogunk követelni, hogy mivel a törvényhozásnak a delegáczió csak egy kiküldött bizottsága, a mely törvényhozásnak tehát kötelessége azt ellenőrizni, miután a törvény világosan azt mondja, hogy a képviselőház értesítendő, hogy a delegáczió működéséről szóló ez az értesítés a képviselőházhoz idejöjjön. Arra nézve, hogy a delegácziónak tagjai mikor legyenek megválasztva, egész hűségesen megjön mindig a mindenkori miniszterelnök urnak átirata a képviselőházhoz, a melyben felkéri a képviselőházat, hogy a delegáczió tagjait válaszsza meg. Épen így, a mint a delegáczió az ő működését befejezte, határozatai jóváhagyást nyertek, ide kell jönnie annak a hivatalos értesítésnek a miniszterelnök részéről, a melyben a ház értesítve lesz arról, hogy a dele-