Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-470

Í70. országos ülés íSOi Julius 22-én, pénteken. 207 folyvást teljes érvényben van. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Ezt mondtam és hogy ez igy van, méltóztassék a gyorsírói feljegyzésekből meg­gyó'ződni. Ez volt az én felállított tételem, Ezt t. képviselőtársam — a kinek fényes tehetségét én becsülöm legtöbbre és a kivel szemben most épen e miatt élek oly erős támadással — fel­foghatta volna és akkor nem tulajdonított volna nekem olyan intencziót, a mely tőlem távol állott. Hogy pedig ez a tétel, a melyet én fel­állítottam igaz, erre nézve felolvasom az 1792: III. t.-czikket. Mezőssy Béla: Ez ugy van! Rakovszky István: Ebben az expressis ver­bisben ki van mondva, hogy az alattvalói hűség ezen hat hónapon át az örökös királylyal szem­ben is fennáll. Méltóztassék csak megnézni a gyorsírói jegyzeteket és megfog róla győződhetni a t. képviselő ur, hogy én distingváltam és azt mondtam, hogy hat hónapi spácziumot ad a törvény. Hivatkozom Rátkay László képviselő úrra is. (Ugy van! a szélsőhaloldalon.) Nessi Pá!: Mi történik a hat hónapon túl ? Rakovszky István: Hogy mi történik hat hónapon túl? erre a történelem megfelel. Itt volt Róbert Károly, Mátyás, majd I. Ferdinánd király esete. Mind a három törvényes, de meg nem koronázott király volt nagyon hosszú időn át, de nem hallottam, hogy akár Róbert Ká­rolyijai, akár Mátyással, akár Ferdinánddal szemben, a kik szintén választott királyok vol­tak, azon időközben, míg azon helyzetbe nem jutottak, — a mire igen helyesen utalt Ugron Gábor t. képviselőtársam — hogy az igazi szent István koronájával megkoronáztassák magukat, a nemzet a hűséget megtagadta volna. Még egy további konklúzióra megyek. Fel­állítom a tételt, hogy mi történik vis major esetén: ha beteg a király, ha nincs a törvényes örökösödési rend szerint következő király azon helyzetben, hogy magát megkoronáztassa, akkor a király iránt azért, mert megkoronázni nem lehet, a hűség megszűnik? Nem. Mert nemcsak abból a czeremóniáből áll a koronázás ténye, hogy ráillesztik a koronát, hanem az esküből, a hitlevél kiadásából (Helyeslés.) és még egy­ből : hogy a nemzet koronáz! (Igaz! Ugy van!) Ha ezek egyike, például a király személyi tehetetlensége folytán a koronázási szertartás, a hitlevél kiadása, az eskünek letétele lehetetlenné válik, ez a király mégis csak Magyarország tör­vényes, de meg nem koronázott királya. Tör­vényes király, mert a fennálló törvények értel­mében rászáll a királyi korona és nem az ő hibája, hogy magát meg nem koronáztathatta. Nagyon sajnálom, hogy t. képviselőtársam érintette és bántalmazni akarta az én alkot­mányos érzületemet. Mezőssy Béla: Szó sincs róla! Rakovszky István: Én az alkotmányos ér­zületet nem ugy magyarázom, hogy keresem: tartozom-e hűséggel, vagy nem? Én adtam már ós fogom is adni a példáját annak, hogy ha bárki is az alkotmányhoz nyúl, én ott leszek, a mint hogy mindig is ott voltam, hogy meg­védjem, (Helyeslés balfelől.) De az alkotmány­nak egy integráns része a törvényesen meg­koronázott királynak királyi hatalma és a tör­vényes király iránt tartozó hűség, s én ugy fogom megvédeni az egyiket, mint a másikat. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Mezőssy Béla képviselő ui szavai­nak értelmét kívánja helyreállítani. Mezőssy Béla: Szavaim félremagyarázása czimén kérem a t. ház szíves engedelmét arra, hogy előttem szólott t. képviselőtársamnak fel­szólalására a magam megjegyzéseit megtegyem. (Halljuk! Halljuk') Figyelmébe ajánlom neki azt, hogy az ő most kifejtett felfogása tulajdon­kópen közelebb áll az ón véleményemhez, mint Nagy Ferencz t. képviselőtársamé, mert t. kép­viselőtársam a közjognak megfelelően az alatt­valói hűséget a koronás királylyal szemben reklamálja. Rakovszky István: A törvényes királylyal szemben! Mezőssy Béla: Bocsánatot kérek, akkor tel­jesen egy nézeten vannak. A t. képviselő ur azt mondja, hogy én valamit inszinuáltam neki, mintha én az ő közjogi érzületét vagy az alkot­mány iránti ragaszkodását meggyanúsítani kí­vántam volna. Erről szó sem volt. Azokat a közjogi tételeket, a melyeket ő itt most kifej­tett, a mennyiben a hathónapi határidőt oda­teszi, én is aláírom. Feltétlenül elhiszem, ha t. képviselőtársam mondja, hogy oda tette a hat hónapot. Molnár János: Azért szóltam közbe! Mezőssy Béla: Akkor az én felszólalásom ebben a tekintetben természetesen elesik, mert abban mindannyian egyetértünk, hogy a magyar közjog szerint a trónörökösnek van spácziuma, a mely idő alatt az u. n. koronázási szerződési pontokat megalkotja, a melyekre megesküszik, kibocsátja hitlevelét, megkoronáztatja magát és koronás királyivá lesz, Hogy ezen hat hónap alatt a nélkül, hogy megkoronázva lenne, mind­annyian neki alattvalói hűséggel tartozunk, ez olyan közfelfog cLS) EL melyben mindannyian egyet­értünk. En tudomásul veszem azt, hogy t. képviselő­társam is épen így gondolkozik. De bocsánatot kérek, a vita nem tudom, szükséges volt-e, hogy erre az útra áttereltessék, de túlment a hat hónapi határidőn, mert a kérdés abban a vonat­kozásában is felvettetett, hogy mi történik akkor, ha a hat hónapi határidőn belül az illető király magát meg nem koronáztatja? Erre vonatkozó­lag én ugy fogtam fel t. képviselőtársamnak nézetét, hogy akkor, ha a hat hónapi határidőn belül a koronázás ténye meg nem történik, akkor alattvalói hűséggel nem tartozik a magyar állam­polgár a meg nem koronázott királynak. Nem ezt mondta t. képviselőtársam?

Next

/
Thumbnails
Contents