Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.
Ülésnapok - 1901-470
470. országos ülés 190b Julius- "Zl-én, pénteken. 205 nein koronázott királyt nem illetik, mig a koronázott király a királyi hatalom teljével rendelkezik, (Ugy van! jóbbfelöl.) Már most az a kérdés: tartozunk-e hűséggel a meg nem koronázott király iránt ? Hát van-e valahol kimondva az, hogy nem tartozunk? (Nagy zaj a bal- és a szélsobaloldalon.) Bocsánatot kérek, ez sehol sincs kimondva, sőt épen az ellenkező tartalmaztatik a mi közjogunkban. (Folytonos zaj és mozgás a szélsobaloldalon.) Az a kérdés: király-e az, a ki nincs megkoronázva? Ez kétségtelen. (FélMáltásolc a szélsobaloldalon: Nem király! Nem az! Zaj.) A második kérdés az: tartozunk-e hűséggel a király irányában? (Zaj a szélsobaloldalon.) Miután nincs megkülönböztetés téve e tekintetben sehol és különösen nincs megkülönböztetés té^e a büntetőtörvényben, a felelet erre nézve sem lehet kétséges. Tessék csak arra gondolni, hogy hova vezet a teória, a melyet méltóztatnak most a vitába belehozni ? Hiszen ez egyenesen jogot adna nekünk arra, hogy hűtlenséget kövessünk el a királyijai szemben. (Zaj.) Hát engedelmet kérek, ilyen felfogást szó nélkül ebben a házban nem hagyhatok, (Élénk lielyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélsobaloldalon.) hogy itt egyenesen a hűtlenségnek a joga proklamáltassék azért, mert a király magát még meg nem koronáztatta. Azután nem méltóztatik ismerni a királyi hitlevelet ? Hát nincs benne állandóan az, hogy az aranybullának az utolsó paragrafusa, a mely .. . (Zaj és mozgás a szélsobaloldalon.) Pap Zoltán: Hej, de nagyon csavarint! (Folytonos zaj a bal- és a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, t, képviselőház! Ne méltóztassanak közbekiáltani, a szólás joga mindenkit megillet. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Nagy Ferencz: . .. a mely, mint méltóztatnak tudni, a nemzet ellentáJlási jogát tartalmazza, mellőztetik? Hát már most ez odavezetne, hogy a nem koronázott királylyal szemben tehát ellentállási jogunk is volna. (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Persze hogy van!) Bocsánatot kérek, ezt nem lehet elfogadni; mert az bizonyos, s az iránt semmi kétség nem lehet, hogy a meg nem koronázott király törvényes király a pragmatika, szankczió erejénél fogva, mely jog egészen önként lép hatályba és nem függ attól, hogy a király megkoronáztatott-e vagy nem. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl. Mozgás és ellenmondás a szélsobaloldalon.) Én ezzel nem akarom azt mondani, mintha az normális, helyes állapot volna, hogy a király magát esetleg évekig meg nem koronáztatja. Erre van törvény, hogy hat hónap alatt tartozik magát megkoronáztatni. De ha nem teszi, az nem jelenti azt, hogy mi már most hűtlenséget követhetünk el a királylyal szemben. (Igaz! Ugy van! jobb felöl. Nagy zaj a szélsobaloldalon.) Ez a kötelesség a király részéről fennáll, hiszen ezt nem tagadja senki sem. De ebből nem következik, hogyha ő magát nem koronáztatja meg hat hónapon belül, hogy mi vele szemben hűséggel nem tartoznánk. Ez odavezetne, hogy a hűtlenség jogos dolog volna vele szemben. (Felkiáltások a bal- és a szélsobaloldalon: Hogyne volna! Nagy zaj.) Ez ellen én határozottan tiltakozom. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj.) Pap Zoltán: Az ország jogát kell védelmezni igy, nem a király jogát! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget).' Az ilyen kurjongatás nem való a parlamentbe; ez nem tanácskozás és máshová való, nem a képviselőházba. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor: T. ház! A királyok Magyarországon törvényeinknél fogva nyernek hatalmat és hatóságot. Királyokat a mi őseink választották; azonban minden választás alkalmával megszabták a feltételeket, a mely feltételek mellett a koronát az ő fejükre tették. (Igaz ! Ugy van! a szélsobaloldalon) Valaki lehetett Magyarországnak választott királya és azért megtörténhetett, hogy huzamosabb időn keresztül nem volt Magyarországnak megkoronázott királya, részint azért, mert nem volt ideje és alkalma rája, részint pedig azért, mert a korona idegen birtoklóknak kezében volt, tehát a koronázás ténye végrehajtható nem vala. Midőn a Habsburg-házzal szemben őseink örökletessé tették a királyságot, akkor feltételekhez kötötték azt, mely feltételek a szerződésnek épen olyan integráns részét képezik a kötelezőre, mint a lekötelezettre nézve. (Ugy van! a szélsobaloldalon!) A feltételeknek még szertartásait is meghatározták és megszabták, a mely szertartásoknak betartása feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a megválasztott, vagy az öröklés rendén következő férfiú a királyi hatalmat a maga teljességében elnyerhesse. Nagy Ferencz: Teljességében! Ugron Gábor: Természetes, hogy a megválasztott, vagy pedig az öröklés rendjén trónra jutó királynak időre van szüksége, hogy magát meg is koronáztassa. Azok, a kikkel szemben őseink köt'.ezettséget vállaltak és szerződést kötöttek, e szerződésben minket is megkötöttek, ugyanakkor az uralkodóház részéről a szerződésnek feltételeit maguk is elvállalták, és megesküdtenek arra, hogy azokat utódaikkal is meg fogják tartatni. A nemzet nem esküdött meg, a nemzet örök időktől fogva az elvállalt kötelezettséget pontosan és hiven megtartotta, azok megtartását soha meg nem tagadta, mig ellenkezőleg megtörtént az, hogy az uralkodóház akkori feje által elvállalt kötelezettséget, hogy hat hónap alatt az örökösödés rendén elkövetkezett király magát megkoronáztatja, nem tartották meg. Törvényeink világosan és határozottan csak a királyi hatalomnak hiányosságát állapítják meg. Világosan kimondják törvényeink, hogy a
