Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-470

V7Q. országos ülés 190k Julius 22-én, pénteken. 203 ján a gazdasági bizottság, hivatkozva arra, hogy a ház alkalmazottainak létszáma több reláczióban nagyon csekély és épen ezen csekélységénél fogva a kellő előlépés, a mely az államszolgálat egyéb viszonylataiban normálisan szokásos, nincsen meg, fentartani kérte a régi fizetési osztályokban az elnöki tanácsost, a napló szerkesztőt, a háznagyi titkárt és segédtitkárt és azon kérést terjeszti még elő, hogy a fogalmazói és segédfogalmazói állások a táblázatban "benthagyassanak. Indokolta pedig ezt azzal, nem mintha két állást óhajtana betölteni, hanem azért, hogy a fokozatos előlépés bizonyos idő múlva a segédfogalmazói állásból a fogalmazói állásba megtörtéuhessék, mert a segédfogalmazói állásra épen az elnöki irodának okvetlenül szüksége van és ez az állás csak azért nem töltetett be eddig, daczára annak, hogy egy érdemes munkaerő ott már régebben foglalkozik, mert az csak a legutóbbi időben szerezhette meg a kvalifikácziót. Én azt hiszem, hogy a gazdasági bizottság ezen előterjesztése eléggé indokolt és méltányos és a pénzügyi bizottság módosításainak figyelembevételével, valamint a gazdasági bizottság ujabb előterjesztéseinek figyelembevételével kérném ezen szolgálati szabályzat elfogadását, (Helyeslés.) Sturman György jegyző : Rakovszky István ! Rakovszky István: Én csak a költségvetéshez kívánok szólni, a második jelentéshez. Sturman György jegyző; Rátkay László! Rátkay László: T. ház! Kétségtelen, hogy a multakhoz képest a gazdasági bizottság ezen jelentése, illetőleg ez a szabályzat a helyzetet jobbá teszi, mert rendszert hoz a rendszertelenségbe. Engedje meg mégis a t. ház, hogy a javaslat két hiányára rámutassak. Az egyik az, hogy a fegyelmi eljárás nincsen benne. A javaslat igéri és beszél róla, de, a mint én átolvastam, az rendszeresítve nincsen, ugy hogy a jövőben nem tudom, miféle fegyelmi eljárás lesz és hogyan lesz az keresztül vi ve. Sokkal jobb szerettem volna, hogyha a fegyelmi eljárás módozatai is ebbe a javaslatba foglaltattak volna. Második megjegyzésem vonatkozik a javaslat 13. §-ára. Ebben van megszövegezve az az eskü, a melyet a ház alkalmazottainak le kell tenniök. Ez a következőkép szól a tervezet szerint (olvassa): »En, N. N. esküszöm, hogy a királyhoz hű leszek, az ország törvényeit és a képviselőház szolgálati szabályait megtartom, hivatali állásommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesítem. Isten engem ugy segéli en!« Én az eskü szövegében némi hiányt látok, mert az eskü csak azt mondja meg, hogy : »a királyhoz hű leszek«. Fájdalom, a magyar történelem azt mutatja, hogy igen sokszor a tisztviselők és egyáltalában a magyar állampolgárok inkompatibilitásba jöttek ebben a tekintetben. Én nem óhajtom, hogy a történelemben ismétlődjenek ezek az események, de 360 éves tapasztalat szerint ismétlődhetnek. Azért azt indítványoznám, hogy a »királyhoz« szó helyett tétessék : »koronás királyhoz*, mert ebben a fogalomban, hogy: »koronás király« biztosítékot látok arra nézve, hogy ha a király magát megkoronáztatta, esküjét letette, akkor a tisztviselőkkel szemben sem állhat elő az a nehéz helyzet, a melyet nem óhajtok, hogy előálljon, hogy inkompatibilis helyzetbe jussanak a hűség tekintetében. Indítványom tehát az, hogy a »koronás« szó az eskü szövegébe belevétessék, (Helyeslés a szélsöhaloldálon.) •Sturman György jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István: T. képviselőház! Én Rátkayvt.' képviselőtársamnak az indítványához nem-"järulhatok hozzá, hogy t. i. az esküszövegbe betétessék az a sző, »koronás király«; nem fogadhatom el ezt azért, mert az 1791-iki törvény meghatározza azt. hogy Magyarországon a törvényes királynak hat havi idő adatik, a mely alatt ő köteles magát megkoronáztatni; tehát az én t. képviselőtársamnak az indítványa ha elfogadtatnék, —bár távol áll tőle ez az idea, a melyet én most kifejtek — azon félremagyarázásra adhatna okot, hogy mikor ez a spátium beáll, akkor a király nem törvényes és az illető eskü nem kötelező. Ezen hat hónapon belül a király alkotmányunkat még nem sérti az által, hogy nincsen megkoronázva. Csak azon előjogokba nem lép, a melyek a koronázott királyt megilletik. Nem adhat privilégiumot, nem szentesíthet törvényt, de az alattvalói hűség irányában kötelező épen ugy, mint az ő részéről kötelező a törvényeknek megtartása. Ezen indoknál fogva én ezen indítványhoz hozzá nem járulhatok, és az eredeti szöveg mellett foglalok állást. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Szólásra ki következik? Sturman György jegyző: Nessi Pál. Nessi Pál: T. képviselőház! Szemben azzal, a mit Rakovszky István előadott, én Rátkay László indítványát fogadom el; fogadom el pedig azon okból, mert igenis, a mely perczben Magyarország királya meghal, már megvan Magyarország királya az örökösödési törvények alapján. Azonban ne adja Isten, hogy megint olyan szomorú idő következzék be, — de megtörténhetik — hogy az a király, a ki a törvények alapján, születési jogánál fogva Magyarország királyává lett, nem koronáztatott meg a bat hónapi időtartamon belül, és akkor előállhatna az, hogy hűséggel tartoznánk valaki iránt, a ki a törvényeket meg nem tartja. Én még tovább mennék. Én beletenném azt, hogy nemcsak >koronás király«, hanem a »magyar koronás király« iránt tartozzék hűséggel és azért nagyon szükségesnek és fontosnak tartom azt, hogy akkor, a mikor egy ilyen eskümintát állapítunk meg az idők hosszú tartamára, akkor azzal a preczizitással és gondossággal járjunk el, a mely az ügyet megilleti. Én tehát az indítványt elfogadom. 26*