Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-470

202 47ö. országos ülés iyOí Julius 22-én, pénteken. mint az egységes magyar állam nyelve, vagyis a magyar nyelv és a kabinetiroda, mint alkotmá­nyos szerv, ha pecsétet, czimert használ, az 1848: XXI. t.-czikk értelmében a magyar czi­mert és színeket köteles használni, Ehhez Jíét­ség sem fér, ez nem is lehet máskép. Épen azért nem is adok he ellen iditványt, mert nem akarom kitenni, hogy leszavaztassék, de kérem a t. miniszterelnök urat, hogy a tételes törvények alapján az országgyűlésnek megnyugtató nyilat­kozatot adni sziveskedjék. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Eínök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, A miniszterelnök ur kivan szólni. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselő­ház ! A kabinetiroda tulajdonképen azon segéd­szolgálatot végzi, a melyre ő Felségének az állami ügyek elintézésénél szüksége van és az osztrák és a magyar ügyekre nézve külön — igazán nem emlékszem, de azt hiszem, osztály­nak hivják — osztálylyal bir. A mi e költség­vetésben a kabinetiroda költségeire fel van véve, az a kabinetiroda magyar ügyekkel fog­lalkozó részének a költségvetése, a hol magyar tisztviselők vannak alkalmazva ... Ugron Gábor: És németül irnak! Gr. Tisza István miniszterelnök:. • .a honnan magyarul irnak minden magyar magánfélhez és hatósághoz! Ebben a tekintetben a közelmúlt­ban merült fel az a bizonyos csanádmegyei eset, a melyTe nézve volt szerencsém a háznak ki jelenteni, hogy mielőtt bármely lépést tehettem volna a dologban, ő Felségének egyenes paran­csára szüntették be azon semmiesetre sem helyes eljárást, hogy bizonyos segélyek, könyörado­mányok kiutalványozásánál német blankettát használtak. Ez volt az egyedüli német irat, a mely magyarokhoz intéztetett a múltban. Most ez is megszűnt, ugy, hogy a kabinetiroda ma­gyar osztályának levelezése most teljesen magyar. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek után, azt hiszem, a t. ház megnyug­vással szavazhatja meg a kabinetiroda költ­ségeit. Elnök: Következik a határozathozatal. A kér­dés az: megszavazza e a ház a téttlt, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) A kik megszavazzák, szíves­kedjenek felállni! (Megtörténik.) Többség. E sze­rint kimondom, hogy a ház a tételt megszavazta. T. ház! Az első füzetnek során következ­nék az országgyűlés tétele. Erre nézve azonban szükséges, hogy a ház előbb letárgyalja a napirendre kitűzött jelentések közül a gazda­sági és a pénzügyi bizottságoknak a ház hiva­talnokai, altisztjei ós szolgái szolgálati szabály­zatának és illetményeinek megállapítására vonat­kozó jelentését, valamint letárgyalja előbb ugyancsak ezen két bizottságnak a ház 1904. évi költségvetési előirányzatára vonatkozó jelen­téseit, így tehát addig az első füzetnek tárgya­lását függőben hagyjuk és ha majd ezen tár­gyakat, valamint az állandó országház építéséről szóló miniszterelnöki jelentés tárgyalását befe­jeztük, akkor fogunk a költségvetésnek az országgyűlésre vonatkozó tételére visszatérni. (Helyeslés.) Most először is a gazdasági bizottságnak jelentése következnék a képviselőházi hivatalno­kok, altisztek és szolgák szolgálati szabályzata és illetményeinek megállapítása tárgyában. (írom, 530, 610, 620) Az előadó ur kivan szólni, Kammerer Ernő előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A képviselőháznak az uj parlamenti palotába történt átköltözése következtében ugy a tisztviselők létszáma, mint azok szolgálati viszonyai annyira megváltoztak, hogy ezek ügyé­nek végleges szabályozása és rendezése szüksé­gessé vált. A gazdasági bizottság ez irányban munkálatát elkészítette és a képviselőház, nyilván azért, mert abban sok pénzügyi vonatkozás van, s mert ebben is illetmények rendezéséről van szó, ezen jelentést a pénzügyi bizottsághoz is utasította. Van szerencsém jelenteni, hogy a pénzügyi bizottság ezen meghagyásnak eleget tett, a szabályzatot a legbehatóbb tárgyalás alá vette és kettős kötelességet látott maga előtt: az egyik az, hogy a ház jelenlegi alkalmazottainak adott mindazok a fizetések, pótlékok vagy más egyéb kedvezmények, a melyek a ház régibb, különféle határozatain alapultak, s kétségkívül túlmennek azokon a kereteken, a melyek az állami alkalma­zottakra nézve fennállanak, respektáltassanak, másrészt azonban kötelességének ismerte azt is, hogy a ház alkalmazottait és az állam egyéb alkalmazottainak szolgálati viszonyait és fizeté­sét illetőleg a jövőre nézve egyöntetű elveket alkalmazzon. Ennek kifolyása volt annak ki­mondása, hogy a fizetések első fokozatai a ház alkalmazottainál is üresen hagyassanak, mind­addig, a mig az állami tisztviselőknél e fokoza­tok betöltetnek, továbbá az, hogy az automa­tikus előlépés egyik fizetési osztályból a másikba helyet itt se foghasson, ugy amint annak egyéb állami alkalmazottaknál helye nincs. Azután elhatározta a pénzügyi bizottság, hogy az elnöki tanácsos, a naplószerkesztő, a háznagyi titkár, a segédtitkár és a gyorsírók fizetési osztályba való sorozása megváltoztat­tassák. Rakovszky István: Ez a jövőre szól? Kammerer Ernő előadó: Igen, a jövőre. Előre bocsátottam, hogy a mostani alkalmazot­tak beati possidentes, a kiknek jogai ez által érintve nincsenek. Végre elhatározta a pénzügyi bizottság, hogy a fogalmazói és segédfogalmazói állások, miután azok a mai napig betöltve nincsenek és miután szükségességük indokolva nem volt, a szabályzatból kihagyassanak. A pénzügyi bizottság ezen jelentése a gazdasági bizottság által uj megfontolás alap­jává tétetett, és ezen megfontolás alap-

Next

/
Thumbnails
Contents