Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-470

í-70. országos ülés 190Í Julius 22-én, pénteken. 201 a költségvetésbe, épen azért, mert a ház és a törvényhozás szuverenitására én is óhajtok mindig vigyázni, igazat adok a miniszterelnök urnak. Azonban alkotmányjogi része is vau a kérdésnek. Ez a törvényjavaslat mindaddig, mig a főrendiház által elfogadva és ő Felsége által szentesítve nincs, nem törvény és nincs kizárva az az eshetőség — nem hiszem, hogy a főrendiház el nem fogadná, ez talán biztosítva van — de nincs kizárva az az eshetőség, hogy ezt a törvényjavaslatot a király nem fogja szentesíteni, Nincs kizárva azért, mert egy rosszul értesült király állott a czivillista-vita előtt és egy jól értesült királyhoz megy most ez a törvényjavaslat, aki a czivillista-vitából meghallotta és megtudta ennek a nemzetnek vagyoni állását. Azt hiszem tehát, hogy alkotmányjogilag és a törvényhozás szuverenitására való tekintettel is helyesebben járunk el, ha az összeg megszavazását most felfüggesztjük, a költségvetést letárgyaljuk, a költségvetés letárgyalásának végéig szentesítve lesz majd a czivillistára vonatkozó törvény és akkor semmi akadálya sincs annak, hogy az összeg a költségvetésbe beillesztessék. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki a tételhez szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal, A tételre nézve halasztó természetű indítványt adott be Ugron Gábor, melyet .Rakovszky István és Rátkay László képviselők támogattak. Ennek folytán legelőször az elleninditvány felett kell határozni. Kérdem tehát a házat, kivánja-e a tételt függőben hagyatni mindaddig, a mig a most részleteiben letárgyalt törvényjavaslat törvényerőre emelkedik? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik függőben kívánják hagyni a tételt, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A halasztási indítvány nem fogadtatott el. Felteszem most magára a tételre a kérdést : elfogadja-e a ház a tételt, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a tételt elfogadni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom, hogy a ház a tételt megszavazza. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Ő császári és apostoli királyi Felsége kabineti irodája és e kabineti iroda nyugdijai. Rendes kiadások: II. fejezet. Kiadás. Rendes kiadások 181,186 korona. Elnök: Nessi Pál képviselő ur kíván szólni. Nessi Pál: T. képviselőház! Az imént volt alkalmam kifejteni, hogy milyen rendkívüli fontossága van annak, hogy ő Felsége a magyar király környezetében magyar emberek legyenek, ott magyar szellemtől legyen minden áthatva és hogy ő Felsége ne idegen tanácsosok között éljen, ne idegen udvaronczok által legyen körülvéve. A kabinetiroda szintén olyan tétel, a hol ellenőrzési jogunkat épen ebből a szempontból KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1960 XXVII. KÖTET. annál hatályosabban kell érvényesíteni. A midőn tehát a kabinetirodánál ilyen nagy összeg van beállítva, nekem aggályaim vannak, és azokat egyenes kérdés alakjában akarom a t. miniszterelnök úrhoz intézni, Először tudni akarom ugyanis, vájjon a kabinetiroda közös- e, vagy pedig van-e külön osztrák és külön magyar kabinetiroda? Mert ha az közös, akkor ez egy ujabb közösügy volna és akkor annak költségeihez nem tartoznánk együttesen járulni, hanem csak a quóta arányában; ha pedig külön iroda, akkor nem felel meg ennek a minőségnek, mert tudjuk, hogy a kabinetiroda alkalmazottainak legnagyobb része osztrák és csak elenyésző csekély része magyar. (Ugy van! bilfelöl.) Másodszor tudni óhajtom, hogy az a kabinetiroda ő Felségének privát hivatala-e, ő Felsége magánalkalmazottainak az összesége-e, vagy pedig külön intézmény-e? Mert ha csak ő Felségének egy magánhivatala, akkor az udvartartási költségek terhére kell, hogy költségei essenek, de semmiképen sem lehet külön tételként beállítani. Ha pedig önálló intézmény, a mely a magyar költségvetésbe be lett állítva, itt szentesítést nyer, akkor tudni óhajtom, hogy az ott alkalmazott tisztviselőknek és szolgáknak mi a minősítése, minő fegyelmi hatóság alá tartoznak, miféle kinevezési és előléptetési viszonyaik vannak, általában a magyar törvényeknek a tisztviselőkre vonatkozó intézkedései érvényben vannak-e rájuk nézve is? Harmadszor tudni óhajtom, hogy melyik miniszter az, a ki a kabinetiroda költségeit előterjeszti, beállítja, annak hovaforditásáért a felelőséget elvállalja. Azt hiszem, hogy azon nagy fontosságnál fogva, a melyet a kabinetirodának imputálnak — nap-nap után halljuk, hogy ha valakinek valamely kegyelmi vagy alapítványi ügyben dolga van, azt mondják, menjen a kabinetiroda főnökéhez, a kinek nagy befolyása van — okvetlenül ébren ellenőriznünk kell ezt. Remélem, hogy a miniszterelnök ur ezen kérdésekre megnyugtató választ fog adni. Pártom nevében különben kijelentem, hogy a kabinetiroda tételét mi el nem fogadjuk. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki a tételhez szólni? Rátkay László: T. képviselőház ! Azt hiszem, hogy a "t. miniszterelnök úrtól erre a kérdésre nézve megnyugtató választ fogunk kapni. A királyi udvartartást illetőleg a királyi udvartartásra " vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásánál épen a t. miniszterelnök ur szavaival lett tisztázva, hogy a kabinetiroda nem tartozik az udvartartáshoz. E szerint a kabinetiroda nem lehet más, mint egy alkotmányos szerv, a melynek a költségvetését a törvényhozás állapítja meg, a miből következik, hogy rá is vonatkoznak a nyelvre és a czimerhasználatra nézve fennálló tételes törvények. E szerint, mint alkotmányos szervnek, a kabinetirodának nyelve nem lehet más, 26