Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-470

198 470. országos ülés 1904 július 22-én, pénteken. lesz, hanem folytonos zavarok támadnak az alkotmányos életben. (Ugy van! balfelöl.) 1867-ben még sokkal nagyobb súlyt fektettek erre, nagyobb óvatossággal, nagyobb figyelemmel vigyáztak, bogy az egy uralkodó személyének ezen két minősége, egyik a másikba el ne tűnjék, fel ne olvadjon. Ebben a törvényben a czimnél nézetem szerint is az a hiba, hogy meg van említve az uralkodó királynak osztrák császári czime, holott ehhez nekünk, mikor a magyar királyi udvartartás költségeit szavazzuk meg, teljességgel semmi közünk. És épen azért, mert voltaképen nem nekünk, hanem épen a túloldalnak, a kormánypártnak kellene leginkább vigyáznia arra, bogy legalább azt a keveset, a mit az 1867-iki kiegyezés megmentett, a jövőben is megőrizzük. Épen a túloldal részéről szemetszuró az a hanyagság, az a nembänomság, a melylyel most már az udvartartás költségeiről szóló törvényjavaslat czimébe is beengedik csempészni a »császári« czimet. Nekünk kizárólag csak a magyar királyi udvartartás költségeit áll jogunkban megszavazni. Eddig a költségvetések és zárszámadások mindig csak »királyi udvartartás«ról szólottak. 37 éven át nem fordult elő, hogy a »császári és királyi udvartartás« költségeit szavazta volna meg a képviselőház, ha tehát mi most egyszerűen azt mondjuk, hogy kérjük az eddigi gyakorlat fentartását, akkor voltaképen csak azt teszszük, a mit oda.át a t. túloldalnak kellene cselekednie az 1867-iki XII. t.-cz. 7. §-a alapján,/a hol nem soroltatik fel a felségnek mindkét czime, hanem egyszerűeu csak az van mondva, hogy: »a magyar király udvartartása*, és a 37 évi gyakorlat szerint, a mely szerint mindig csak »királyi udvartartás«-ról volt szó. Ezért kérem indítványomban én is, hogy ragaszkodjunk a régi czimhez, és e törvényjavaslat cziméből a »császári« czimet hagyjuk ki. (Elérik helyeslés a szélsobaloldalon.) Egyáltalában nem látom okát annak, bogy a képviselőház 37 esztendős gyakorlatától eltérjen. De ha van reá ok: miért nem magyarázzák meg nekünk a t. túloldal részéről, — hiszen elég sokan vannak, — hogy 1867 óta mostanáig miért hibázott a törvényhozás a helytelen czimzés használata által és miért hoznak be most egy uj czimet ? Azt csak nem kívánhatják, hogy az ok ismerete és elbírálása nélkül egyszerűen elszakadjunk a régi gyakorlattól, és elfogadjuk az ujat, a melynek törvényes alapját sem ismerjük! A régi gyakorlattól eltérni nézetem szerint nincs ok, de ezt az uj czimet elfogadni még kevésbbé van okunk, sőt ez igen aggályos és veszedelmes is. Mert most ez még csak közömbös dolognak látszik; tekintettel arra, hogy ő Felsége törvényes czime tényleg »Ö császári és apostoli királyi Felsége«, és most ebből a szempontból csúszik be ez a kifejezés a törvénybe. Később azonban, minthogy ezt a kifejezést esetleg ugy lehet magyarázni, hogy a »császári és királyi udvartartására szavaztatott meg a költség, azt fogják ebből következtetni, bogy van tehát együttes udvartartás. Az együttes udvartartásból még később majd közös udvartartás lesz, és igy az 1867-iki törvénytől mindig messzebbre és messzebbre sikamlik a törvényhozás. Ezért kell óvatosan vigyáznunk arra, hogy ahhoz, a mi az 1867-iki törvényben szabatosan, a törvényes állapotnak és a nemzet törvényes jogainak kellő figyelembevételével van kimondva, feltétlenül ragaszkodjunk. Az 1867-iki törvény csak királyi udvartartásról beszél; eddig mindig királyi udvartartást szavaztunk meg, s épen azért, mert útját szeretném vágni annak, bogy a »császári« czim becsuszása által idővel a fogalmak, a tervek és a felfogások a »császári* czimnek megfelelően változzanak meg, azért voltam bátor beadni javaslatomat, és kérem annak elfogadását. Javaslatom értelmében tehát a czim igy szólana: »Törvényjavaslat a magyar királyi udvartartás költségeiről«. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: A képviselő urnak a czimre vonatkozólag beadott határozati javaslata még függőben van. Veres József: Szószerint ugyanazt kívánom most is és ugyanazokat ismételtem. Elnök: Kíván-e még valaki a czimhez szólani? (Senki sem!) Ha szólni senki sem kivan, ugy a vitát bezárom. A miniszterelnök ur kivan szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azon összes törvények czimei, a melyekben ő csász. és ap. kir. Felsége udvartartásának költségeit állapította meg a magyar törvényhozás, változatlanul, egyformán szólnak. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Itt van pl. az 1870 : V. t.-cz. »0 csász. és apostoli kir. Felsége legmagasabb udvartartása költségeiről*, 1873 : III. t.-cz. »0 császári és apostoli kir. Felsége legmagasabb udvartartása költségeinek felemeléséről.* (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ha igy van, javítsuk meg!) Gajáry Géza: Akkor ne mondják, hogy nem volt bent ez a czim a törvényben! Gr. Tisza István miniszterelnök: Az 1879-ik évi XLIII. t.-cz. és az 1889. évi XXXIX. t.-cz. szórói-szóra ugyanezzel a czimmel birnak. És ez nagyon természetes is, mert ott, a hol ő Felségéről van szó, az őt megillető czimet kell^használni, a mi pedig nem lehet más, mint: »0 császári és apostoli királyi Felsége*, a mint hogy a magyar törvények szentesitési formulájában is ellentmondás nélkül ő Felsége mint I. Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya szentesíti a törvényeket. Abból, hogy ő Felségének ez a czime használtatik, természeteser semmiféle következtetést levonni arra nem lehet, hogy ő a magyar törvényt nem magyar királyi minőségben szentesíti és igy nem lehet semmiféle következtetést levonni az udvartartás jogi természetére abból, hogy ő Felsége czime