Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.
Ülésnapok - 1901-468
Í68. országos ülés 1904 j iilius 20-án, szerdán. 161 dinasztia követett és követ tehát magyar nemzetellenes politikát, mert hagyományos vonása már, hogy Magyarországot meg akarja fosztani önállóságától, függetlenségétől; be akarja olvasztani az ossz birodalomba, a Gesarnmtmonarchiába. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hellebronth Géza: Ezért dobjuk oda a milliókat! Nemzetgyilkoló politika! (Ugy van! bal felől.) Györgypál Domokos: Ennek oka, ismétlem, csak az lehet, hogy azon tényezők, a kik hivatva volnának ő Felségét tanácsokkal ellátni, kötelességeiket nem teljesitik egész hiven, vagy pedig az, hogy a Habsburg-dinasztia félreismeri azt az érdeket, a mely őt Magyarországhoz fűzi. Ilyen előzmények után a chlopyi hadiparancsban foglalt kijelentések hatása alatt, mikor még a nemzet fülében cseng alkotmányos követeléseivel szemben az uralkodó részéről elhangzott »soha«, hitte-e a t. miniszterelnök ur és a t. kormány, hogy ez a parlament mint egy ember fog felállni és a czivillista felemelésére azt mondja, hogy: megadjuk? Nessi Pál: Soha! Györgypál Domokos: Ennyire naivnak nem képzeltem ezt a kormányt, de ha mégis keresem azon moüvumot, a melyből bátorságot merített. hogy a rá nézve ilyen kedvezőtlen viszonyok közt ezen törvényjavaslatot napirendre tűzze, ezt a t. többségben találom meg. A miniszterelnök ur jól ismeri a többséget és jól tudja, hogy az képes mindent megszavazni, a mivel Bécsnek, az osztrák császárnak szolgálatot tehet. (Igás! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ezen indokokon kivül még több más indokom is van, a melyek arra inditanak, hogy ezt a törvényjavaslatot ne szavazzam meg. Itt vannak pl. gazdasági viszonyaink. A jelen költségvetés általános tárgyalása alkalmával számtalan sok üdvös intézkedés hozatott javaslatba, a melyek hivatva volnának arra, hogy az ország kisbirtokosainak helyzetén javítsanak. Én a székelyföldi birtokviszonyokból kiindulva ezeket megtoldom még egygyel és ez az, hogy ha azt akarjuk, hogy a Székelyföld a jövőben is, mint volt a múltban, Magyarország keleti védbástyája legyen, ha a székely népen hathatósan akarunk segíteni, akkor a kormánynak első ós legfőbb kötelessége a tagositási és arányositási törvényre vonatkozó módosító javaslatait beterjeszteni, mert ezek azok, a melyek a székely népnek a koldusbotot kezébe adják. (Ugy van! balfelöl.) Ezen kérdéssel most nem szándékozom hosszasan foglalkozni, mert lesz alkalmam ehhez a kérdéshez máskor bővebben hozzászólani. Ezt csak azért érintettem, mert meg vagyok győződve, hogy az illetékes tényezők, de különösen az igen t. igazságügyminiszter ur át van hatva ezen kérdés nagy horderejétől és nemsokára, még a nyári szünet után, ha ilyenről lehet beszélni, ezen módosító törvényjavaslatot a ház elé terjeszti. (Helyeslés balfelöl.) KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXV1L KÖTET. Röviden ezek voltak azok az indokok, a melyek engem arra inditanak, hogy a jelen törvényjavaslatot el ne fogadjam, hanem azt visszautasítsam és csatlakozzam gróf Apponyi Albert és Rákosi Viktor t. képviselőtársaim által benyújtott elleninditvány, illetőleg határozati javaslathoz. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Rákosi Viktor jegyző: Lengyel Zoltán! Lengyel Zoltán: T. képviselőház! A mint értesültem, a ház határozata értelmében félháromkor áttérünk az interpellácziók tárgyalására és igy egy negyed órával a tárgyalás befejezése előtt a házszabályok értelmében kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: Hozzájárul ehhez a ház ? (Igen!) A ház az engedélyt megadja, s igy Lengyel Zoltán képviselő ur beszédét a holnapi ülésen fogja megtartani. Mielőtt áttérnénk az interpellácziók előterjesztésére, a legközelebbi ülés idejét és napirendjét illetőleg teszek javaslatot. Javaslatom az, hogy a ház legközelebbi ülését tartsa folyó hó 21-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor, s annak napirendjére tűzze ki ugyanazon két tárgyat, a mely a mai ülés napirendjét képezte. Hozzájárul ehhez a ház ? (Igen!) Akkor ezt a ház határozataként kijelentem, s most áttérünk Pozsgay Miklós képviselő ur kétrendbeli interpellácziójának előterjesztésére. Rákosi Viktor jegyző: Pozsgay Miklős ! (Folytonos zaj a jobboldalon.) Pozsgay Miklós: Megvárom, a míg elbúcsúznak az urak, a kik el akarnak menni. (Folytonos zaj a jobbóldalon. Elnök csenget.) Addig nem kezdem el, elnök ur, beszédemet, a mig el nem búcsúztak az urak. Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék interpelláczióját előterjeszteni. Pozsgay Miklós: Én az urakat kérem, hogy legyenek szívesek csendben lenni. Elnök: Teljes csend van ! Pozsgay Miklós: T. ház! Midőn interpellácziómat benyújtom, teszem ezt azért, mert látom, hogy a t. kormány most a milliókkal szörnyen dobálózik. Akkor, a mikor az udvar idejön azzal, hogy a czivillistáját emeltesse, ugyanakkor én a szegény nép érdekében jövök ide azzal a kéréssel, hogy neki is valamit engedélyezzünk. Jól tudjuk, hogy Magyarországon — mint a hogy a t. földmivelésügyi miniszter ur épen a napokban mutatta ki, — nagy gazdasági válsággal küzdünk, mert terményeink nagyon rossz kilátással kecsegtetnek és nagyon rosszul ütött be a termés az év folyamán. Grabonaneműink rosszak, takarmányunkat elégette a nap, s igy nincs semmi kilátás arra, hogy takarmányunk legyen. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Egyedüli kis terménye a népnek a gyümölcs lett volna, csak21