Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-449

H9. országos ülés 190í június 27-én, hétfőn. 73 me tangere, a melyeket ne volna szabad, mint a horvát autonómia alá tartozókat, ebben a házban bírálat alá venni. Igenis, a magyar államnak nemcsak hogy joga van, de köteles is őrködni a felett, hogy mikép kezeltetnek Horvátország autonóm ügyei. Hogy ugy kezeltetnek-e, mint ez az egész állam érdekének megfelel, nem szenvednek-e ott az állami érdekek kárt: ez irányban a magyar államnak, a magyar országgyűlésnek kötelessége, joga az ellenőrzés. A magántársulatoknak is joguk van tagjaik működését ellenőrizni, nehogy az egyes tagok cselekedetei a társulatok érdekét veszélyeztessék. A mi tehát az egyes magántársulatoknak magától értetődő joguk, az még inkább joga egy államnak. Ámbár a horvátoknak autonómiájuk van, kötelességük azon autonómiát ugy élvezni, hogy az az egész államnak kárára ne legyen. (Helyeslés a jobboldalon.) És ez irányban a magyar állam az ellenőrzésre jogosult. Én tehát ennek a háznak, mint a magyar állam képviselőjének, reprezentánsának elismerem ellenőrzési jogát, csak azt óhajtom, hogy ezen ellenőrzés el ne fajuljon, ne legyen olyan, a mely túlterjed az ellenőrzés fogalmán, mert akkor nagyon könynyen jöhetnek oly eredmények létre, a melyek az állam érdekében nem kívánatosak. Én attól tartok, hogy azzal, a mit az ellenzéki képviselő uraktól itt hallottam, nem fogjuk elérni, hogy a mi bomladozik, összeillesztessék és a mi a bomlás előidézésére alkalmas, eltávolittassék, a mint ezt Barta Ödön képviselő ur is helyesen mondta. A magyar állam nem követelhet tőlünk egyebet, csak azt, hogy hű és őszinte polgárai legyünk és hogy ezt necsak szóval, de tettel is bebizonyítsuk. Arról pedig, hogy mily tettek legyenek azok, a melyekkel ezt bebizonyítsuk, lehet vitatkozni, de azt vélem, hogy tőlünk nem lehet követelni, hogy horvát nemzeti létünkről lemondjunk. Az egész nyolczszázados együttélés alatt ez sohasem követeltetett, de nem is szükséges, hogy követeltessék, mert minket mindig elismertek horvát nemzetnek — nem nemzetiségnek —• néha bővebb, néha szűkebb önkormányzattal, a mi sohasem volt a magyar államnak kárára. A magyar államot két nemzet alkotja: a magyar ós a horvát. A magyar állam egy hajszállal sem lenne szilárdabb vagy erősebb, hogy ha a horvátok beleolvadnának a magyar nemzetbe. Ellenkezőleg, a magyar államon kívül lakó népeknek ezzel elriasztó példát mutatnánk. Ha a kisebb balkán népek azt látják, hogy a magyar állam határain belül jól érzik magukat a horvátok ebben az államban, hogy boldogulnak és hogy a magyar nemzettel barátságos egyetértésben élnek, akkor a magyar állam rájuk nézve vonzóerővel bir. Mindnyájunknak, ugy a magyaroknak, mint a horvátoknak legszentebb kötelességünk odahatni, hogy kölcsönös viszonyaink minél szivesebbek legyenek. Ez a mi érdekünk és önöknek érdeke KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXVI, KÖTET. is, A mi érdekünk azért, mert mi a magyar nemzeten kívül nem ismerünk Európában más nemzetet, a melylyel egyesülve, nemzeti létünket jobban megőrizhetnénk; ez pedig nekünk a főtörekvésünk. Mert ha nekünk nemzeti létünkből ki kellene vetkőznünk, akkor ránk nézve mindegy volna, hogy ki által lennénk felemésztve. De nemcsak mi vagyunk utalva a magyar nemzetre, hanem a magyar nemzet is utalva van Horvátországra. Az őszintén és odaadólag Magyarországhoz fűzött horvátok nemcsak hogy eró'sbbiteni fogják a magyar államot, de a magyar állam nem is gondolható Horvátország nélkül. Horvátország nélkül hogyan jutna a magyar a tengerparthoz ? Horvátország nélkül a magyar állam a tengerparttól el volna szakítva. Méltóztassanak elképzelni a magyar államot a horvát tengerpart nélkül. Ha a magyar állam Horvátországot elveszítené, vele együtt Fiumét is elveszítené, a mire volt már eset. A mikor t. i, a múlt század elején Horvátországnak az a része, a mely az Adriai tenger és a Száva közt fekszik, a magyar államtól elszakittatott, akkor vele együtt Fiume is elveszett s így a magyar állam a tengertől el volt zárva. Azért tökéletesen felesleges az a vitatkozás, mely mi köztünk Fiume felett folyik. A magyarok t. i. azt mondják, hogy Fiume közvetlenül Magyarországhoz tartozik, a horvátok pedig azt mondják, hogy nem ugy van, Fiume Horvátországhoz tartozik. Az e feletti vita tökéletesen felesleges és minden érték nélkül való; mert ha áll az, hogy Magyarország és Horvátország egy egységes, oszthatatlan magyar államot alkot, akkor az, hogy Fiume hova van csatolva, teljesen közömbös. Beksics Gusztáv: Nem fogadom el! Tiltakozom ellene ! Kovácsevics István: Fiúméra nézve csak arról lehetne szó, hogy Fiúméban a közigazgatás miképen rendezendő be. Hogy Fiume egy magyar vármegyéhez vagy horvát vármegyéhez csatoltatik-e, vagy pedig mint önálló test szerveztetik, az mindegy. Mindenesetre a magyar államhoz tartozik. Oiay Lajos: Mit szóltok ehhez, pupákok ? (Zaj.) Tapsoljatok neki! Ez a magyar álláspont! (Ugy van! bal/elöl. Elnök csenget.) Tapsolj neki Beksics! No, Hódossy! Most tapsoljatok ! (Ugy van! a bal- és a szélsőhaloldalon.) Hódossy képviselő urnak is tessék most helyeselni! Boruljatok a nyakába! Csókolózzatok! (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Pozsgay Miklós: Ezért kár volt három milliót adni! Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak! Olay Lajos: A magyar országgyűlésen szégyen igy beszélni! Rosszabb ez a nemzetiségeknél! (Ugy van! a ssélsöbaloldalon. Zaj.) Csak hall10