Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-447

447. országos ülés 190b június 2í-én, pénteken, 45 12—15—18 százalékos váltótartozás sorvasztó uzsorája pusztít még mindig a kisbirtokos osz­tály sorai között. Ezen akczió keretében az államnak egyúttal alkalma nyílik azokat az intézkedéseket is meg­valósítani, a melyek a terheiben konvertált föld­birtok jövő helyzetére irányt szabnak, a midőn a pénzügyi kormányzatnak elsősorban feladatává válik az, bogy méltányos és czéltudatos pénz­ügyi és adózási politikával arányba hozza a közterhek nagyságát & r létfentartás kérdésével. {Halljuk! Halljuk/) És ne feledjük el, t. ház, azt a jelentékeny előnyt sem, a mely ezen akczió nyomán gazdasági életünk fejlődésére birna első­sorban jótékony hatással, midőn, hogy többet ne említsek, egy nagy kontingense a felszabadult, eddig kártékony tőkének állampapírokban, vagy iparvállalatokban keresne elhelyezést. (Mérik he­lyeslés jobbfelöl.) T. ház! Feleslegesnek tartom, a midőn beszédem immár különben is hosszura nyúlt, (Halljuk! Halljuk!) a legapróbb részletekig belemenni ezen kérdésnek megvilágításába és rámutatni arra a nagy anyagra, a mely ugy a külföldi példák, mint saját tapasztalataink alapján rendelkezésünkre áll. Módunkban lesz e kérdéssel részletesen foglalkozni akkor, a midőn az, mint bizton hiszem és remélem, ha nem is ezen, de valamely más alakban a komoly megvalósulás stádiumába fog jutni. A jelen alkalommal teljesen elégségesnek tartottam körvonalazni ezen akeziónak módját és arányait és czélom ezúttal főleg az volt, hogy a magyar földbirtok, főleg pedig a kisbirtok súlyos helyzetének megvilágításával rátereljem erre a kérdésre az igen t. kormány figyelmét, s reámutassak arra, hogy itt a mentés, a segítés munkájában elérkeztünk a tizenkettedik órához. (Ugy van ! jobb felöl.) Nekem szilárd hitem és meggyőződésem az, t. ház, hogy a kisbirtok és a kisbirtokos osztály gazdasági megmentésével egy oly adós­ságot ró le a törvényhozás azon nagy köteles­ségek terén, a melyeknek sikeres betöltését a nemzet bizalma ránk ruházta, hogy önérzettel és tiszta lelkiismerettel várhatunk ítéletet mun­kásságunk felett, a melynek nyomán uj élet fakad a nemzeti fejlődés talaján, mert annak a nemzeti politikának sorsa és sikere biztosítva van, a melyet egy anyagilag, gazdaságilag erős és fejló'désképes nép és társadalom hatalmas véd­bástyája támogat az alkotás nehéz munkájában. (Elénk helyeslés a jobbóldalon.) És miután én bizom abban, hogy az a kor­mány ... (Mozgás és zajos felkiáltások a szélső ­baloldalon: Ez a kormány? Felkiáltások jobb­felöl : Ez! Igenis ez! Nagy zaj. Elnök csenget.) . . . hogy ez a kormány, a mely tagadhatatlanul igen nehéz viszonyok között az alkotások élén áll, át van hatva a nagy konczepczióknak, az igazi nagy nemzeti gondolatnak azon politikájá­tól, a mely nem üres frázisok és jelszavak haj­hászásában, (Elénk helyeslés és tetszés jobbfelöl.) hanem a komoly munkában s a nemzet nagy létérdekeinek, főleg pedig gazdasági érdekeinek felkarolásában látja egy czéltudatos, nagyszabású nemzeti politika jövő sikerét: azért bizalom­mal viseltetem iránta s a költségvetést általá­nosságban is a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. ház! Miután a ház tegnapi ülé­sén ugy határozott, hogy a mai ülésen fél kettő­kor át fog térni azon válasz meghallgatására, a melyet a földmivelésügyi miniszter ur Molnár János képviselő ur interpellácziójára már három nappal ezelőtt jelentett be, javaslom, hogy a ház a költségvetés tárgyalását most szakítsa meg. (Helyeslés.) Hozzájárul a ház? (Igen!) Most tehát a miniszter ur válasza fog következni. Mielőtt azonban a miniszter ur válaszára tér­nénk át, a legközelebbi ülés idejét és napi­rendjét illetőleg óhajtanék a háznak javaslatot tenni. (Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, szombaton délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki az 1904. évi költség­vetés általános tárgyalásának folytatását. Hozzá­járul ehhez a ház? (Igen!) Ha igen, ugy ezt a ház határozataként kimondom. Egyúttal a ház tudomására hozom azt is, hogy a holnapi ülés végén fog válaszolni a honvédelmi miniszter azon hozzá intézett két interpelláczióra, melyekre a választ már a múlt hét végén kétszer is be­jelentette, t. i. Lovászy Márton és Artim Mihály képviselő urak hozzá intézett interpellácziójára. Áttérünk most már a földmivelésügyi mi­niszter ur válaszára Molnár János képviselő ur­nak a fiábaszabályozás ügyében a miniszter­elnökhöz és a földmivelésügyi miniszterhez inté­zett interpellácziójára. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: T. ház! Molnár János képviselő ur május 11-ikén a kormányelnök úrhoz és hozzám egy interpellá­cziót nyújtott be a Rábaszabályozási társu­lat és a Bépcze-vidék ármentesitése ügyében. Miután a kérdés szakmámba tartozik, a kormány­elnök ur hozzájárulásával és az ő akaratával egyetértőleg van szerencsém a választ megadni. {Halljuk! Halljuk!) Előrebocsátom azt, hogy ebben a kérdésben a f. évben már ugy a tár­sulatnak általam mélyen t. elnöke, gr. Cziráky egy nagy küldöttséggel, mint később, gondolom, négy-öt törvényhatóságnak a küldöttsége az összes közigazgatási főtisztviselők vezetése mellett, végül pedig harmadsorban az érdekelt községeknek egy küldöttsége szintén ebben a kérdésben járt részben a kormányelnök urnái, részben nálam. Ugy a kormányelnök ur részéről, mint részem­ről mindezen küldöttségek azon megnyugtató válaszszal térhettek vissza, hogy a kormány ezen kérdésnek sürgősségét a maga részéről el­ismeri és annak sürgős szanálása tekintetében a

Next

/
Thumbnails
Contents