Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-447

46 H7. országos ülés 1904 szükséges lépéseket megtette és sürgősen hajlandó és kívánja is azt befejezni. Ezeknek előrebocsátása után magára a tárgyra áttérve, jelzem a t. háznak azt, hogy a Rábaszabályozáshoz tartozó vidékeken 1903. év őszén és 1904. év tavaszán oly nagymérvű csapadékvizek estek le, hogy ott tényleg óriási katasztrofális bajokat idéztek elő. A hozzám időközben beérkezett jelentések alapján — természetesen egész pozitivitással megállapítani ezen számot nem lehetett — körülbelül 120,000 katasztrális hold volt az, a mely a belviz által ezen társulat árterében elöntetett. Ezen katasztrofális jellegű bajok közvetlen oka elsősorban a nagymérvű csapadék volt, másodsorban azonban közvetett oka részben az volt, hogy a társulat védgátjait tényleg nem volt képes eddig kiépiteni, végül pedig harmadsorban, és a mi legfőbb okát képezi a bajnak, az, hogy a társulat belviz rendezésének kérdése egyáltalában még megoldatlan. A mi már most Molnár János képviselő urnak specziálisan és különösen a Répczementi vidékre vonatkozó kérdését illeti, tisztelettel jelentem a háznak, hogy ezen kérdést illetőleg a baj okát abban látom és találom, hogy specziel a Eépcze patakmenti vidéken kb. 40 kilométer hosszúságban van oly töltés, a mely minden nagyobb esőzésnél vagy csapadéknál a Hépcze vize által átszakittatik és igy a viz a nem biztosított területet elönti. Hasonló körülmények között van még a Répczén kivül a hozzám beérkezett jelentések alapján Ikva, Keszegér, Lórét s a Rábcza és a kis Dana közti vidék is. Ezekre vonatkozólag konstatálom a t. ház előtt, hogy ezen vidéken ez alkalommal, valamint az előző időkben is igen gyakran előfordult gáttörésnek főokát az képezi, hogy maga a belviz-rendezés kérdése nincsen megoldva. Az 1885-ik évi XV. törvényczikk 1. §-a határozottan kötelességévé teszi a társulatnak ezen kérdés megoldását is. A társulat ezen kötelezettségének eleget teendő, közegei által a szükséges felméréseket eszközöltette, a terveket elkészíttette és a földmivelésügyi minisztérium műszaki közegei által ezek már felül is vizsgáltattak ; ebben az irányban, ebben a részben tehát nehézség nem forogna már fenn a kérdés végrehajtása tekintetében. Az egyedüli nehézség abban keresendő, hogy a társulat pénzügyi viszonyai olyanok, hogy jelenleg a társulat képtelen e tervek végrehajtására . . , (Mozgás és zaj a baloldalon.) Bocsánatot kérek, nem reflektálok most a múltra, csak a jelenről beszélek. A pénzügyi helyzet nehézségeinek megoldására vonatkozólag t. kollégámmal, a pénzügyminiszter úrral megindítottam a tárgyalásokat. Biztosíthatom a t. házat, hogy az ő részéről a kérdés a legjobb indulattal fogadtatott és azt a legjobb indulattal tárgyalja. Meggyőződésem tehát az, hogy a t. pénzügyminiszter úrral folytatott tárgyalások befejezése után, a mi — június 24-én, pénteken. remélem — már nem fog sok ideig tartani, a kormány jóindulatával és jó intencziójával, a melylyel e társulat nehéz pénzügyi viszonyaival szemben viseltetik, nemsokára eljutunk oda, hogy ez a kérdés is teljesen megoldottnak lesz tekinthető és pedig meggyőződésem szerint az állam anyagi támogatása mellett, tehát államsegélylyel. Addig azonban, a míg e kérdés ilyetén megoldása megtörténik, nagyon természetes, nem marad egyéb hátra a földmivelésügyi kormány részére, mint azoknak a palliativ eszközöknek alkalmazása, a melyek az esetről-esetre jelentkező vizügyi bajokat momentán elhárítani, vagy kevesbbiteni alkalmasak, Ebből a szempontból, a mikor a jelentések hozzám beérkeztek, április 11-én a minisztérium részéről egy műszaki közeget rögtön kiküldtem, a ki a társulat közegeivel bejárta az egész vizlepte vidéket, ők a levezetésre, mentesítésre szükséges intézkedéseket, a mennyire lehetségesek voltak, megtették és ebben a tekintetben B társulat közegei ellen panasz nem merülhetett, nem is merült fel. Ezek előrebocsátása után, a melyekkel a helyzetet a t. ház elé tártam, van szerencsém a t. képviselő urnak hozzám intézett kérdéseire a következőkben válaszolni. Arra a kérdésre, hogy van-e tudomásom arról, hogy a Rábaszabályozási társulat területébe beosztott vidéken, nevezetesen a Eépcze vidékén, az idén már harmadszor történtek áradások, természen azt jelentem ki, hogy miután a jelentések akkoriban már beérkeztek és miután már április 11-én a szükséges intézkedések az illető közeg kiküldetése által megtörténtek, nemcsak hogy tudomással bírtam erről, de az intézkedéseket a magam részéről, a mennyiben lehetséges volt, a károk enyhítésére, meg is tettem. A második kérdésre vonatkozólag a Rábaszabályozási társulat, mint előbb volt szerencsém említeni, a szükséges műszaki felvételeket és terveket elkészíttetvén, és ezek közegeim által elbíráltatván, csak a pénzkérdés megoldása van hátra. A kormányelnök ur nyilatkozatából és az illető küldöttségeknek adott nyilatkozataimból a t. képviselő ur is azt a megnyugvást meríthette, hogy a kormány teljes jóakarattal foglalkozik e kérdéssel és, természetesen bizonyos mértékig, az állam anyagi támogatását is kilátásba helyezhetem. Azt hiszem tehát, hogy a t. képviselő ur e kérdést illetőleg megnyugvással fogadja kijelentésemet. Sajnálom, hogy a harmadik kérdést illetőleg nem adhatok oly kedvező felvilágosítást, mint az előző kérdésekre. Nevezetesen azt kérte a t. képviselő ur, hogy Hövej, Himod és Vittnyéd, továbbá Agyagos és Szergény községekre nézve, a melyek a folyó évben vizkalamitások folytán el voltak öntve, hajlandó vagyok-e az ármentesitési költségek alól felmentést adni. Miután e költségek jogerősen vannak megálla-