Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-462

414 'i62, országos ülés 1904- Julius 13-án, szerdán. őrség egy önképzőkör-féle társaságot is alakított »B,emény« elnevezés alatt, a mely lapot is adott ki ugyanezen »B,emény« czimmel, ugy hogy a testőrök leírták és így írva adták ki ezeket a lapokat. Gábriel Ferencz volt a szerkesztő és a lap tartalmának java részében ott találjuk mint szerzőket: Sztrokay Eleket, Korponay Jánost, Várady Gábort, Nyereggyártó Jánost és sok más testőrt. De legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a bécsi udvarnak nem sikerült a magyar irodalommal is foglalkozó testőröket megszelídíteni, szellemével befolyásolni és elnémetesiteni, azt igazolja az 1848-ban bekövetkezett szabadságharcz. (Ugy van! a szdsőbaloldálon.) Mikor a nemzetnek életét, jogait és törvényeit megtámadták, akkor a bécsi udvarban levő testőrök mindegyike 1848 szeptember 11-én ezt a diszes állást odahagyta, és három horvát kivételével valamenynyien a nemzeti hadseregbe léptek be, hogy a nemzetnek jogaiért, törvényeiért és igazságáért mint tisztek küzdjenek. Ezek között volt Krivácsy József, a honvédezredes, ezek közt volt Földváry Mihály, Pest vármegyének későbbi alispánja. Most azután, t. képviselőház, mi történt a magyar testőrséggel, mi történt a testőrök palotájával? A palotát elfoglalta a császári királyi testőrség, majd pedig a magyar testőrség 1850-ben, tehát a ma is uralkodó fejedelem által, császári rendelettel feloszlattatott Hát, t. előadó ur, ime, vázlatban bemutattam a régi testőrséget, annak lelkületét, szellemét és gondolkozását. Vájjon az igen t. előadó ur ehhez a szellemhez, ehhez a gondolkozáshoz méri-e egy újonnan felállítandó magyar testőrség gondolkozását, szellemét ? Ezt a legjobb jóhiszeműséggel sem teheti. Mert a bécsi udvarban más levegő van most; ki van zárva annak lehetősége, hogy ott a magyar testőr a magyar irodalommal foglalkozzék, magyar törvényeknek és jogoknak védelmében nevelkedjék és a magyar szabad eszmékért lelkesedjék. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A mai szellem nem engedi meg olyan testőrségnek az alakítását, mint az akkori volt. De engedje meg most már a t. ház, hogy bemutassam alakításától kezdve egész mostanáig a mostani magyar királyi testőrséget. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A hivatalos czimés névtárban megnéztem, a mai magyar testőrségnek 44 tagja van. Tessék végigolvasni a neveket, megláthatja mindenki, hogy hány idegen név van ott és ha érdeklődik, tapasztalni fogja, hogy hány ezek közül egy szót sem tud magyarul, mig megfordítva, valamennyien tudnak németül, (Ugy van! a szélsőbaloldalion.) Megengedem, hogy a magyar testőrségnek magyar tagjai jó hazafiak, lelkes honfiak. De kérdem azt, hogy a magyar testőrségnek, mint ilyennek, a mely kizárólag drága magyar pénzen alapíttatott, vájjon milyen a szelleme, vájjon milyen a vezény- és szolgálati nyelve ? Bizony az német. Hogyan alakult ez a mostani magyar királyi testőrség? Erről szintén egy császári rendelet intézkedik, a mely keletkezett 1867 április 21-én. Felolvasom ezt a császári rendeletet. Felolvasom azért, hogy lássák, hogy magában a császári rendeletben miként van feltüntetve és mire van irányítva a magyar királyi testőrségnek czélja és feladata: »Kelt Bécsben, 1867 április 21. Ferencz József. Kedves gr. Andrássy! Elhatároztam a magyar királyi nemesi testőrség intézményét, a mely dicsőült Mária Terézia császárnő és királynő által lett megalapítása óta élénken él a magyar koronához tartozó hű népeim emlékezetében, ismét helyreállítani. Ezzel összekötött ama szándékom is, hogy mondott koronánk országaiból származó, hadban és békében kitűnően szolgált nemes tisztek személyem és császári házam tagjainak őrizetére, valamint fejedelmi udvarom fényének emelésére hivatott eme testőrségbe való felvétele által illő biztos elhelyezésben részesülhessenek. Az ország ugy, mint hadseregem ujabb jelét szemlélendi a szerzett érdemek körüli gondoskodásomnak. Magyar miniszterelnökömmel, a hadsereg főparancsnokával, a hadügyminiszterrel egyetértőleg tervet fognak kidolgozni ezen testőrség belszervezeti és igazgatási viszonyainak megállapítására nézve, mely a mondott helyettesek és a testőrség kapitánya által közösen megállapítandó testőrszolgálati szabályzat tervezetével együtt elhatározásom alá lesz bocsátandó.« így szól, t. ház, az a császári rendelet, mely a mai magyar testőrség megállapításának kezdete volt. Hallotta mindenki e teremben, hogy a czél az volt: «személyem és császári házam tagjainak őrizete, valamint fejedelmi udvarom fényének emelése és biztos elhelyezése az illető testőröknek.« Hát ez nem egészen az a magasztos czél, a mely lelkesítse a magyar testőrséget magyar hazájának is tartozó nagy hivatásának betöltésére. (Igaz! Ugy van! a szdsőbaloldalon.) De lássuk már most azt az uj szervezetet. Az uj szervezet feletti tanácskozások csakugyan meg is indultak. Azonban az első, a mi nem a császári rendeletben adott utasításhoz képest alapíttatott meg, a nemes testőrség felállítása volt. Ezt nem hozták létre. Nem sikerült a megállapodás, mert ha csak nemes testó'rséget alapítottak volna, akkor oda idegennyelvűek és más illetéktelen egyének bizony bele nem kerültek volna. Demokrata szempontból azonban helyeslem ezt, csak rá akartam mutatni, hogy ime milyen rendelet lett kibocsátva és még sem lett teljesítve. A magyar királyi miniszterelnökség és a közös hadügyminisztérium azonnal megindította a tárgyalásokat és 1868-ban befejezte. Keressük most már a feltételek közt azt a legerősebbet, a mely lényege és lelke kell, hogy legyen a magyar testőrség megalapításának. Keressük azt, hogy hol van az a régi feltétel, hogy a magyar testőröknek magyarul tudniok