Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-460

374 Í60. országos ülés 190b Julius 11-én, hétfőn. megmondja, hogy a király személye szent és sérthetetlen, azt megsérteni nem szabad, a ki azt megteszi, azzal szemben a házszabályok értelmében kell eljárni. Gabátiyí Miklós: ISTem is akartam megsérteni, csak azt akartam mondani, hogy Magyarország önálló, független. 0 Felsége a magyar király személye iránt a legnagyobb tisztelettel viseltetem. Most egy nagy háborút visel Oroszország Japánnal. (Derültség.) Ezt arra akarom felhozni, ezzel összeszőni, hogy bár mindig azt mondta a minden oroszok czárja, hogy ő békét akar, a háborút nem akarja, mégis háborúba keveredtek. (Zaj a baloldalon.) És arra hozom csak fel, hogy templomba mentek, könyörögtek a jó Istenhez, hogy segítsen a japánok ellen. Hát ez nem fér hozzám. A királyi hatalmat, t, képviselőház, ne helyezzük felül az isteni hatalmon. (Ugy van! a baloldalon.) Hogy lehetett a mindenható Istenhez — a ki mindenható, mindentudó, legjobb, legbölcsebb, legigazságosabb, legkegyesebb, legszentebb, legirgalmasabb — könyörögni, hogy engedje, hogy a japánokat öljék ki? (Derültség.) Az Isten büntetése, az Isten ujja ez Oroszországon, t, képviselőház, azért, a miért 1849-ben mi ellenünk hozott 200,000 embert és a miért elnézte, hogy hőseinket kiöljék és azért, mert Ausztriát nem büntette meg. Most, t. képviselőház, amit Tisza miniszterelnök ur elkövet, az egyáltalában élhetetlenség, igy az egész ország tönkre jut. (Ugy van! a baloldalon.) 450 milliót kérnek most bronzágyukra és fegyverekre. A bronzágyuk, én nagyon jól tudom, ma se jók; három-négy esztendő múlva az mind az arzenálban marad, És olyan bölcsen csinálják, hogy r 25 évi törlesztésre veszik fel a kölcsönt. És 25 esztendő múlva már negyedik rend ágyú lesz; ez annyi, mintha a pénzt a tengerbe dobnák egyenesen. 328 milliót költenek beruházásra; egyrészök jó lehet, de az ungi vasút nem fog 2 százalékot se hozni. Tisza miniszterelnök ur azért csinálja ezeket a dolgokat, hogy e sztratégiai szempontból szükséges vasutat — a melyet Ausztriának Magyarországgal együtt a quóta arányában kellett volna kiépítenie, vagyis Ausztria két részben kellett volna, hogy hozzájáruljon — most kiépítteti Magyarország által és itt is Ausztria malmára hajtja a vizet. Az olasz király ő felségének 14 millió líra a czivillistája és most két millió lírával ő maga kéri az országot, hogy kevesebbet adjanak, mert megél ebből a 12 millió lírából is. A kastélyait is odaajándékozta az országnak, holott neki századrész annyi vagyona sincs, mint a mi felséges királyunknak. így kellene tenni Magyarországon is. Szó volt itt a múltkor az ischli klauzuláról. (Derültség.) Itt kénytelen leszek, ha már erről beszélek, felhozni, hogy mihez hasonlítom én a kormánynak négy tagját és az elnök urat — nem Jakabffy alelnök urat értem, hanem Perczel elnök urai. (Derültség.) Én őket egy ötlevelü vadlóheréhez hasonlítom. (Felkiáltásolt a szélsobaloldalon-' Ilyen nincs!) Hogyne volna a Tiszakormány alatt! Az első, a főrésze, a szára gr. Tisza István miniszterelnök, a kivel, a mikor egyszer már Bécsben dezignált miniszterelnök lett és idejött, megtörtént az a skandalum, hogy egyetlenegy minisztert r sem tudott kapni egyetlenegy tárczára sem. (Élénk derültség a szélsobaloldalon.) Már pedig ez nagy dolog, (Derültség) mert nálunk egy bakterségre is lehet kapni embert, neki meg a miniszterségre sem akadt senki. Megesett az a nagy szégyen vele, a mi, ha velem esik meg, én a politikának legalább tíz esztendőre hátat fordítok. (Élénk derültség és taps a szélsobaloldalon.) Pap Zoltán: Ez magyarul volt mondva! Gabányi Miklós: És gróf Tisza István miniszterelnök ur mit csinált ? Még jobban fondorkodott Bécsben és azt mondotta, hogy nemcsak arra képes, a mit már megígért Paarnak, Bolfrasnak, Pittreichnek meg Goluchowskinak és a többinek, hanem, ha muszáj, képes lesz Magyarországon golyó, szurony és akasztófával is kormányozni, Azt mondták erre: ilyen ember kell nekünk, de erős marad-e, állja-e a szavát ? Gróf Tisza István azt felelte, hogy majd megmutatja. Akkor azután ide küldték gróf Tisza István miniszterelnök urat. Azért nevezem őt az ötlevelü vad lóhere szárának. {Derültség) Mellette van a minisztérium disze: Lukács László pénzügyminiszter ur, {Derültség bal felöl) — és ezzel az ischli klauzulára térek át, — a ki három esztendőig csendesen hallgatta ott kacsingatva, (Derültség.) a mikor azt mondták, hogy báró Bánffy Dezső szerzetté az ischli klauzulát és most ebben a vitában azután kisült, hogy Lukács László gondolta ki; Lukács László szerkesztette meg; ő állította össze; az ő munkája az egész ; ő terjesztette azután a minisztérium elébe. Most tehát négyévi hallgatás után kisült, hogy Lukács Lászlő az édes anyja az ischli klauzulának, báró Bánffy csak a mostohaapja. (Derültség.) A mikor Lukács László pénzügyminiszter ur 1902-ben, nem tudom, melyik hónapban, előterjesztette pénzügyi expozéját, azelőtt egy héttel Széll Kálmán miniszterelnök ur igy nyilatkozott : Ütött a tizenkettedik óra; Magyarországnak olyan kieegyezést kell Ausztriával csinálnia, hogy évenkint 25—30 millió koronával kevesebbel járuljon a közös kiadásokhoz, vagy bármi utón legalább is annyit nyerjen Ausztriától. Ha ez nem történik meg, akkor felállítjuk az önálló vámterületet. Egyik túloldali képviselő még megkoczkáztatta azt a megjegyzést, hogy: »de hát ahhoz készülni kellene.« Erre azt mondotta a miniszterelnök ur, hogy annyira elő van készítve minden, hogy három hét alatt fel lehet állítani a sorompókat,