Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-457

290 h-Sl'. országos ülés 190b Julius 7-én, csütörtökön. e tekintetben az elődei által is mindig elfoglalt álláspontot foglalja el. {TJgy van! jóbbfélöl.) Nem én bújok tehát a korona háta mögé. (TJgy van! jóbbfélöl.) Engedelmet kérek, szemfényvesztést, frivol játékot űznék és belehajtanám ezt a nemzetet a veszedelembe, ha fel nem nyitnám a szemét és ha nem mondanám meg azt az igazságot, hogy gondoljuk meg mit akarunk, (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: A magyar nyelvet!) Ha jónak látják, vegyék fel a küzdelmet a magyar nyelv mellett, (Nagy zaj a baloldalon.) Rátkay László : Hát a király esküje semmi ? (ügy van! a bal- és a szél sóba* oldalon.) Pap Zoltán: Egy ember tobzódik milliók felett! (Nagy zaj.) Lengyel Zoltán: Micsoda disznóság fizetésemelést kérni, ha igy gondolkodnak! (Felhiáltásoh jobbfelöl: Rendre! Rendre ! Nagy zaj.) Elnök: Én a képviselő urat imént elhangzott közbeszólásáért ezennel rendreutasítom. (Helyeslés jóbbfélöl. Nagy zaj a baloldalon.) Pap Zoltán: Ne hagyja vádolni a királyt a miniszterelnök által. Gr. Tisza István miniszterelnök: A kinek meggyőződése az, hogy azt a nagy alkotmányos küzdelmet, — hiszen csak erről van szó, — melylyel ezen ügy megvalósítása jár, és mely talán visszavetheti ezt a nemzetet a normális fejlődés útjáról hosszú időkre, érdemes ezért az ügyért megvívni, az természetesen kövesse meggyőződését. De Deák Ferencznek s a 67-es kiegyezési mű megalkotóinak politikája nem az volt. Nem volt ez Bánffy Dezső t. képviselőtársamnak politikája sem, sőt ha hihetek, mert hinni akarok, beszéde egyes kitételeinek, nem volna az még ma sem, mert a t. képviselő ur nagyon figyelemreméltó kijelentést tett beszédében, midőn azt mondja, hogy: az erős magyar nemzeti állam létrejötte érdekében szót kell emelnünk, hogy ennek nemcsak jogosultsága van, hanem a lehetősége is, és ezt tapasztalásból mondom ,,. Aláirom minden szavát. (Nagy zaj a baloldalon. Elnök csenget. Hall juh! Halljuk! a jobboldalon.) Csak el kell találni a módját annak, . .. Pap Zoltán: A kamarilla és a királyi család tagjai nem akarják. (Hosszantartó nagy zaj a baloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök:. .. hogy ne erőszakoljuk a vívmányokat, hanem a nemzeti igényeket a koronával egyetértően intézzük el. Arany igazság ez. Ezt tette a t. képviselő ur sikeres és érdemdús kormányzata alatt, ezt igyekszünk mi is legjobb erőnk szerint megvalósítani. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj balfelöl.) Hanem azután gondoljon vissza a képúselő ur arra, hogy a magyar nemzeti politikát nem a legsikeresebben olyankor szolgálta-e, midőn Pecsovicsnak, schwarezgelbnek, bécsi bérencznek, hazaárulónak kiáltották ki azok, a kikhez most szövetséges társul szegődött, (Élénk tetszés és taps a jobboldalon. Mozgás bal felől.) hogy a midőn e vádakat tűrnie kellett, nem akkor teljesítette-e épen hazafiúi kötelességét? (TJgy van! jóbbfélöl) Ezt a példát mutatta nekünk a t. képviselő ur egy időben és mi akkor támogattuk is egész erőnkkel. Most azonban, midőn hűtelen lesz saját életének legszebb emlékeihez, legsikeresebb tradiczióihoz, (Nagy zaj a baloldalon.) engedje meg, hogy mi azon az utón maradjunk, a melyen akkor vezetett bennünket s ugyanazt a piruettet ne tegyük meg a képviselő ur után. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Nagy zaj a baloldalon.) Ha a képviselő ur nem vívmányokat akar kierőszakolni, de a koronával egyetértőleg akarja a függő kérdéseket megoldani, akkor miért mondja azt, hogy helytelenítette a vezényleti nyelv kérdésének felvetését, mikor még gyengék voltunk? Ha nem erőltetni, hanem egyetértőleg akarjuk megoldani, miért kell erőseknek lennünk ? Vájjon a gyengeségben, mint akadályban, nincs-e benne az az igazság, hogy jól tudja a képviselő ur, hogy ezt a kérdést ma, legalább ugy, azon az egyedüli helyes, azon az egyedüli az ország érdekében fekvő utón megoldani nem lehetséges. (Nagy zaj a báloldalon.) Hock János: Megoldottuk volna, ha el nem árulják ezt az ügyet. (Nagy mozgás.) Rákosi Viktor: Ezt ieliczitálták alaposan! Lengyel Zoltán : Egymásra Hezitáltak, igenis, azért nem lehetett megcsinálni soha! Csúsztak, másztak a miniszteri szék után! (Nagy zaj a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Tartozom magamnak azzal, hogy az efféle üres beszédre ne reflektáljak. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) És nem óriási, nem végzetes tévedés-e az, hogy ha a képviselő ur most folytatni akar egy küzdelmet, a melyről maga azt állítja, hogy hiba volt felvetni a kérdést, folytatni olyan körülmények között, midőn nem is a visszavonulásnak, hanem a küzdelemnek az egész nemzetre nézve örvendetes és kielégítő megoldásával állunk szemben. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj és ellenmondások halfelöl.) Én tudom, hogy a képviselő uraknak az ügy közönyös, de a személy minden. (Zaj balfelöl.) Ugron Gábor: Nem a személy, hanem a nemzet! Gr. Tisza István miniszterelnök: Én azt hiszem, a nemzetre nézve egészen mindegy, hogy én állok-e ezen a helyen, vagy más? (Ellenmondások a szélsöbaloldalon.) A kérdés az, hogy a megoldás milyen. (TJgy van! [a jobboldalon.) Én igenis, merem állítani azt, hogy senki másnak az érdeméből, de kizárólag a korona kezdeményezése folytán olyan megoldással lehetett a harezot befejezni és betetőzni, a mely nagy és üdvös reformnak alapját vetette meg a hadseregben, (Ugy van! a jobboldalon.) a melyben