Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-451

142 45Í. országos ülés 1904- június 30-án, csütörtökön. séget és ekkor erre vonatkozólag, ha módomban lesz valamit tehetni, szívesen meg fogom tenni. (Helyeslés.) Hasonló viszonyok vannak Ozsdolán és Szentléleken is az erdő fiatalsága miatt. A Futásfaivá ról mondottak tekintetében téved t. képviselőtársam, mintha ott a legyek által megvadított csorda rohant volna az erdőbe. Én személyesen átnéztem az aktákat, mert másodfokon magam intézkedtem. A község nem büntettetett meg 111 koroiia 61 fillérrel, mert az áthágás miatt csak 50 korona pénzbüntetés állapíttatott meg, az eljárási költségek azonban szintén 61 koronát tettek. E kettő együtt adja tehát a 111 koronát. Ez azonban irreleváns, mert a büntetés tényleg megtörtént. Egyébiránt megállapittatott, hogy a futásfalvi közbirtokosság az erdészeti közegek által számtalanszor figyelmeztetve volt arra, hogy a jószág a fiatal erdőben legel, a figyelmeztetéseknek azonban nem volt foganatja. Mindamellett azonban a közbirtokosság megbízottja azzal védekezett, hogy a csordásnak megtiltották, hogy a jószágot az erdőbe terelje. Következett azonban a második és a harmadik figyelmeztetés stb. és mindig csak a csordásra történt a kibeszélés. E szerint az erdőtörvény végrehajtása érdekében meg kellett a községet büntetni; a csordás pedig valószínűleg azért lett oly szigorúan megbüntetve, mert maguk a köz birtokosok tolták a hibát a csordásra. Kétségtelenül erős büntetés volt ebben az esetben, de ha valakit napokon és hónapokon keresztül mindig figyelmeztetnek arra, hogy törvénytelenségeket ne kövessen el, és daczára annak azt mégis elköveti, illetőleg elkövetni megengedi, azt hiszem, az a törvényes mértékű büntetést megérdemli. (Ugy van! jóbbfelől.) Az általam tett intézkedésekre vonatkozólag, miután a t. képviselőtársam azt kérdezi, hogy történtek-e a szárazság által okozott károk eliminálására intézkedések, tisztelettel a következőket hozom a t. képviselőház tudomására. (Halljuk ! Halljuk!) Én f. hó június 10-én körrendeletet bocsátottam ki az összes közigazgatási erdészeti bizottságokhoz, tehát nemcsak az erdélyrésziekhez, hanem az összes magyarországiakhoz, és ebben utasítottam őket, hogy a szárazságra való tekintettel hozzájuk érkező minden beadványt, mely az állami kezeléB alatt álló erdők legeltetésére vonatkozik, sürgősen soronkivül és ülés nélkül elnökileg intézzék el, ugy, hogy a mennyiben a jelentés ugy érkezik be, hogy egyes erdőrészeken vagy egész erdőkön kár nélkül a legeltetés eszközölhető, ezen engedélyeket elnökileg adják meg, s ezt az illetőkkel soronkivül a legrövidebb idő alatt tudassák. (Helyeslés.) Ezen rendeletemből kifolyólag később,minthogy a magam részéről sem tartottam azt elégségesnek, folyó évi június hó 25-én egy pótrendeletet adtam ki, a mely nemcsak az állami kezelés alatt álló erdőkre, hanem az ország öszszes erdőire, tehát a magánerdőkre vonatkozólag is ugyanazon elveket állapítja meg. (Helyeslés.) Ezen rendeletemben ugyanis minden erdőtisztásnak kaszálását is megengedtem, a mi eddig ki volt véve; azonkívül megengedtem a beerdősitett tisztások és vágási területek fűtakarmányának felhasználását azon kijelentéssel természetesen, hogy ez csak ellenőrzés kötelezettsége mellett történhetik, nehogy az erdőkben az állatok által kár okoztassék. Ott, a hol lombtakarmány szedhető, minden erdőterületen megengedtem a lombtakarmány szedését. Továbbá felhatalmaztam az erdészeti bizottságokat, hogy ott, a hol valamely terület beerdősitésre van szánva, de tényleg igénybe nem vétetett vagy meg nem kezdetett, a beerdősitésre adjanak haladékot és bocsássák azt az illető birtokosoknak, községeknek vagy egyeseknek rendelkezésre legeltetési czélokra. (Mérik helyeslés.) Végül ismételtem, hogy ne ülésekben, a mint ezt az erdőtörvény előírja, hanem elnökileg intézkedjék az erdészeti bizottság, hogy gyorsan járjon el és sürgősen értesítse minden esetben az érdekelteket. (Helyeslés.) Azt a kérdést intézi hozzám igen t. képviselőtársam, hogy az erdőbirtokok vásárlásával foglalkozom-e a Székelyföldön és hogy hajlandó vagyok-e ilyen erdőbirtokokat, a melyeket kapcsolatba kivan hozni a havasi birtokokkal, vásárolni ? Gondolom, nem szükséges a t. ház különös figyelmét felhívnom arra, hogy a beruházási törvény értelmében 5 millió korona áll e czimen rendelkezésemre. Ezen összegnek felhasználását elsősorban természetesen azon területekre kívánom konczentrálni, a hol a községeknek és a községekben lakó egyeseknek, kisgazdáknak legelői nincsenek. (Elénk helyeslés.) Ilyen erdőbirtok a Székelyföldön kettő áll alku alatt. Az egyikre vonatkozólag az egyezség már jóváhagyatott, a másikra vonatkozólag pedig a legrövidebb idő alatt létre fog az jönni. Az egyik a báró Szentkereszty-féle, a másik a Zathureczky-féle birtok. Az egyik 6400, a másik 10,000 katasztrális hold kiterjedésű. Mindkét terület székely körzetekben fekszik, azokat meg fogom venni és a legeltetésre szükséges intézkedéseket ezeken meg fogom tenni. (Helyeslés.) Kötelességem még azt is bejelenteni, hogy a székelységi legelők rongálása oly mérvű, hogy ezeknek javítására különös gondot és pénzösszegeket fogok fordítani, mert nem tartom elégségesnek a havasi legelőt megvenni, hanem annak olyannak is kell lenni, hogy az gazdaságilag kihasználható legyen. (Helyeslés.) Az erdőrendészeti áthágási eljárásra vonatkozólag kijelentem, hogy miután most még az erdőtörvény alapján állok, az ebben megállapított minimális büntetésen alul menni lehetetlen. Hajlandó vagyok azonban — a mint előbb is szerencsés voltam jelezni — az erdőtörvény vál-