Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-451

120 45Í. országos ülés 190b június 30-án, csütörtökön. sul vegye, mert ez teljesen lehetetlenség, (Zaj a jobboldalon.) Münnich Aurél: Csak a bejelentés vétetik tudomásul. (Felkiáltások a szeísöbaloldalon: Nem lehet! Elnök (csenget): Csendet kérek! A miniszter­elnök ur bejelentéséről volt szó, a melylyel bejelenti a t. háznak, hogy ő Felsége a hozzá­járulási arány kérdésében egy év tartamára döntött. Ezt veszi tudomásul a ház, de az át­irat ki fog nyomatni, Bzét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. (Zaj a baloldalon.) Ugron Gábor: Érdemleges tudomásvételről szó sem lehet. Azért nyomatik ki és azért tű­zetik ki tárgyalásra, hogy a ház annak idején hozza meg határozatát. A ház csak akkor mond­hatja meg, hogy tudomásul vésze valamit, mi­kor más határozatot nem hoz. A jelen esetben azonban maga az elnök ur is enuncziálta azon indítványomat, hogy az átirat kinyomassák, szét­osztassák és annak idején tárgyalásra kitüzes­sék. A ház határozata ez, itt tudomásvételről most szó sem lehet, erről majd szó akkor lesz, a mikor a ház az ügyet tárgyalni fogja. Természetes, hogy az, a mi a ház naplójában akként szere­pel, hogy bejelentetett, köztudomást képez, de annak semmi más konzekvencziája nincsen, ahhoz többet hozzácsatolni nem lehet, annak más értelmet tulajdonítani nem szabad. Münnich Aurél: Senki sem akar. Ugron Gábor: Azért kérjük, hogy az elnök ur szabatosan enuncziáljon. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Sajnálom, hogy nincsen épen kezemnél a pre­czedens, de az a kérdés igen alaposan megvitat­tatott már más alkalommal és gondolom, köz­megnyugvásra hozatott tisztába akképen, hogy ő Felsége a quótát megállapító döntése termé­szetszerűleg a törvényen alapuló jogerős tény, a mely érdemileg megváltoztatható vagy megingat­ható nem lehet. (Ellenmondás a szeísöbaloldalon.) A háznak azonban teljes joga van a kormány­nak azt a tényét, hogy ő Felségének ezen dön­tését ellenjegyezte, a miniszteri felelőség szem­pontjából megvitatni, kritika tárgyává tenni, esetleg bárminő, a kormány ellen irányuló hatá­rozat tárgyává tenni. Nekem tehát semmi kifo­gásom az ellen, hogy a kérdés ilyen szempontból annak idején a ház által tárgyaltassék. (Helyeslés jobb/elöl.) Polónyi Géza: T. ház! Nehogy a preczedensek helytelenül értelmeztessenek, minden kétségenkivül állónak tartom azt, hogy azon esetben, ha ő Fel­sége döntése az általános előfeltételeknek meg­felel, meg nem változtatható. De épen azon kér­dés szempontjából, vájjon azon felségdöntés a törvény által meghatározott előfeltételeknek meg­felel-e, a háznak joga és kötelessége azt vita tár­gyává tenni, s azon esetre, ha a ház ugy találná, hogy a törvényes feltételek fenn nem forognak, joga van a háznak oly irányú intézkedéseket is tenni, a melyek annak végrehajtását lehetetlenné teszik. Egyebekben teljesen egyetértve a miniszter­elnök ur felszólalásával, rá kell mutatnom arra, hogy most a kérdés nem is e körül forog, hanem a körül, hogy a ház elnöke a napirendi indít­ványhoz egy enuncziátumot csatolt, a mely eset­leg félreértésekre adhatna okot, nevezetesen mintha a ház anticzipandó tudomásul vette volna ezt a leiratot. Pedig ha — mondjuk — nem felelne meg a törvényes kellékeknek ő Felségé­nek ez a leirata, a ház nem is vehetné azt tudo­másul. Ennek következtében arról folyik a szó, hogy a t. elnök ur legyen olyan kegyes mellőzni azt az enuncziátumot, a melynek jogo­sultsága nincs, miután a ház napirendre tűzte ezt a kérdést. (Ugy van! Ugy van! bal/elöl.) Ehhez, azt hiszem, a t. miniszterelnök ur is lesz szives hozzájárulni és ennélfogva a ház határozata nem szólhat másként, mint hogy a leirat kinyomatik, szétosztatik és annak idején napirendre tűzetik. (Helyeslés a bal- és a szélső' baloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Természete­sen én is egyetértek azzal, hogy a ház vizsgálat tárgyává teheti azt is, vájjon a királyi döntés­nek törvényes előfeltételei megvoltak-e vagy sem, tehát a dolog érdemére nézve köztünk semmi nézeteltérés nincs. Azt hiszem azonban, hogy az az eszmecsere, a mely most lefolyt, teljesen tisz­tába hozta a kérdést és elejét veszi annak, hogy az elnöki enuncziácziónak bárminő olyan értel­mezés tulajdonittassék, a mely bizonyára az igen t. elnök ur intenczióitól is távol áll. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a napirend szerint ? Dedovics György jegyző: Pékár Gyula, a könyvtári bizottság előadója! Pékár Gyula előadó: T. ház ! Van szerencsém a könyvtárnak gyarapodásáról, használatáról és számadásáról, valamint a következő költség­vetésbe felveendő javadalmairól szóló jelentést (írom. 605) bemutatni. Kérem a t. házat, szíves­kedjék azt kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre kitüzetni. (Helyeslés.) Elnök: A könyvtári bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Jelentem a t. háznak, hogy Polónyi Géza képviselő ur két sürgős interpellácziót jelentett be és pedig az egyiket a földmivelésügyi minisz­ter úrhoz a háromszéki erdei legeltetés tárgyá­ban, a másikat a miniszterelnökhöz mint belügy­miniszterhez a romániai határon gyakorlatba vett orvosi vizsgálat tárgyában. Javaslom, hogy a ház 1 és háromnegyed órakor térjen át az interpellácziókra. (Helyeslés.) Következik a napirend szerint az 1904. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat (írom. 554) általános tárgyalásának folytatása. Rákosi Viktor jegyző: Pintér Sándor!

Next

/
Thumbnails
Contents