Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1901-450
450. országos ülés 190í június 28-án, kedden. 115 ről beszélt. (Halljuk! Halljuk!) Szükségesnek I tartom ezt azért, mert a vasúti hivatalnokok újból való felesketése szükségessé vált, minthogy igen sokan azt állították, hogy ők soha esküt nem tettek, mások meg azt mondták, hogy olyan régen tettek esküt, hogy arra abszolúte nem emlékeznek. T. képviselőház! Minthogy az ujraesketés most folyamatban van, nem szeretném, ha a t, képviselő urnak mai nyilatkozatai folytán megint bizonyos kételyek támadnának. (Halljuk ! Halljuk!) A képviselő ur először azt állította, hogy nem lehet rendeletben esküt megállapítani és hogy a bíróságok az ilyen rendelet alapján tett esküt nem fogják respektálni. Azt mondotta továbbá, hogy mindig a törvény állapítja meg az esküt. Mindkét állítása téves. Igenis van tudtommal két törvény, a mely nemcsak elrendeli, hogy az illetők feleskettessenek, hanem magába a törvénybe foglalja az eskümintát. Ezen törvények közül az egyik a törvényhatósági tisztviselőkre vonatkozik, a másik pedig az ügyvédi esküt tartalmazza. De a közszolgálatnak többi ágában igenis a törvény elrendeli az illetők felesketését, de nem állapítja meg maga a törvény az eskü szövegét, sőt ellenkezőleg, a törvény rendeleti útra utasítja az eskü megállapítását. T. képviselőház! A vasúti hivatalnokoknak közjogi állását az 1851. évi november 16-iki üzletrendtartás szabályozza. Lengyel Zoltán: Az nem törvény! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Igenis törvényerővel bir az 1868 : XVIII. t.-cz. 8. czikke alapján és azóta ez mindig megujittatott; legutoljára az 1899: XXX. törvényczikkben. (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ez igenis törvényerővel bir. Ez az üzleti rendtartás 102. §-ában azt rendeli, hogy a vasúti tisztviselők megesketendők, azonban ez sem foglalja magában az eskümintát. Mellesleg megjegyzem, ez azt mondja, hogy: »az ilyképen felesketett vaspálya-hivatalnokok és szolgák szolgálati eljárásuk tekintetében a közönség irányában a magánvaspályákon is egyéb közigazgatási hivatalnokokkal egyformán törvényes oltalomban részesülnek*. Ebből először kiderül, hogy felesketendők, másodszor kiderül az is, hogy bárha ezek a tisztviselők nem állami tisztviselők, nem köztisztviselők, hanem maga az üzleti rendtartás is azt mondja, hogy: »ezek vaspálya-hivatalnokok*, de igenis teljesítenek közhivatalnoki funkcziókat. Vázsonyi Vilmos: A magánvasutak hivatalnokai nem teljesítenek ilyen funkcziót? (Mozgás és zaj a baloldalon. Halljuk! jobbfelöl.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: A magánvasutasok is teljesítenek közhivatalnoki funkcziót és ennélfogva a köztisztviselői ténykedés közben elkövetett mulasztásokért, kötelességszegésekért épugy kell, hogy bűnhődjenek, mint a közvasutak tisztviselői. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás balfelöl.) Vázsonyi Vilmos: Mit mond ehhez Heltai? Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Az esküminta ellen is van a t. képviselő urnak kifogása és azt mondja, hogy helytelen az esküminta azért, mert az eskü szerint »ő császári és apostoli királyi Felségének* esküszik az a tisztviselő hűséget. De bocsánatot kérek, azért nem a császárnak esküszik hűséget, hanem a magyar királynak, a kinek az 1848-iki törvényekben is elfogadott czime »ő császári és apostoli királyi Felsége«. Hogy pedig ez nem hiba, hogy ez jól van igy, mutatja az, hogy a birák esküje, a kikre nézve szintén elrendeli az 1869 : IV. és az 1891 : XVII. t.-cz. az esketést, és a kiknek eskümintáját szintén a kormány állapította meg rendeleti utón, általános részében teljesen azonos ezzel az esküvel, a melyet most kifogásolni méltóztatott. Polónyi Géza: Az abszolút korszakból örökölték ! (Felkiáltások jobbfelöl: Eddig nem vették észre! Zaj. Halljuk!) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Az esküminta teljesen azonos, a birák is ő csász. és apóst. kir. Felségének esküsznek hűséget ; a birák esküjében is benne van, hogy a magyar alkotmányhoz bármily viszonyok között hűek maradnak, Várady Károly: Az más! (Derültség jobbfellíl.) Ugron Gábr: Nem a császárhoz! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Ezt az esküt pedig egy olyan, sajnos, korán elhunyt tagja ennek a háznak — és nekem kedves barátom — állapította meg, a kiről Polónyi Géza képviselő ur sem fogja mondani azt, hogy közjogi tekintetben nem járt el korrektül, tudniillik Szilágyi Dezső. (Mozgás.) Polónyi Géza: No az elég hibát követett el. (Zajos derültség jobbfelöl.) Hát a trónörökös házasságának kérdése ? A konzuli bíráskodás ? A curiai bíráskodás ? Az összeférhetlenségi törvény ? (Zajos ellenmondások jobbfelöl.) B. Kaas Ivor : Hát a kötelező polgári házasság? (Derültség jobb felöl. Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Én tehát sem a képviselő ur vádjának igazságát nem ismerhetem el, sem azzal nem érthetek egyet, hogy a bíróságok nem fognának olyan esküt respektálni, a melynek letételére az illetők rendeletileg lettek utasítva. Továbbá nem érthetek vele egyet abban, hogy az esküminta megállapítására a mi praxisunk szerint minden esetben a törvényhozás volna illetékes, mert maga a törvényhozás utasította a kormányt sok esetben arra, hogy az eskümintát állapítsa meg. Ezeket szükségesnek tartottam az esküminta helyessége szempontjából itt kijelenteni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) 15*
