Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-430

Í30. országos ülés 1904- május 19-én, csütörtökön. m Ha már most ezt a vasutat veszszük, ennek nagy jövője van, mert ez a vasút világvonal lehetne, ha kiépülne a rövid 50 kilométernyi interrupczió, hiszen Baja Újvidékkel már össze van kötve, Budapest pedig Dunapatajjal, s igy e 50 kilométer kiépítése után Budapest össze lenne kötve direkte Kalocsával, Bajával, Zom­borral, Újvidékkel. Ez egy nagyon gazdag vidék, a melynek a vasútra szüksége van és a hol a vasút jobban kifizeti magát, mint az ország bármely más vidékén. Most különösen aktuális ennek a vasútnak a kiépitóse épen a baja-bátta­széki vasút kiépítése folytán. Vegyük az ország­nak igazán Kánaán földjét, Bácsmegyét, akkor Alsó-Bácsmegyébó'l, a mely vidéknek legtermé­kenyebb része, az export elmegy Bajára, onnan Báttaszékre és onnan a tengerpartra. Ennek evidens haszna van és őszintén megvallom, bá­mulnom kell, hogy a t. kormánynak és a t. pénz­ügyi bizottságnak a figyelmét elkerülte ez a vasút. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Beszédemet lényegesen meg fogom rövidí­teni, mivel hallottam, hogy szükséges, hogy e törvényjavaslat mielőbb törvényerőre emelkedjék. Csak nagyon röviden akarok még néhány fontos észrevételt tenni. Budapest panaszkodik, hogy nagyon kevés jut ki neki ebből a kölcsönből. Budapestnek panasza épen nem alapos, sőt alaptalan, mert bizony Budapestnek elég jutott belőle, (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nessi Pál: Ilyen mameluk fővárosnak nem is kell többet adni! Gr. Benyovszky Sándor: Épen az volt a bajunk, hogy az előző kormányok mindig a fő­várost protezsálták a vidék rovására. Most kijut ebből a kölcsönből elég Budapestnek is. így többek közt itt van a soroksári Dunaág rende­zése és hajózhatóvá tétele, a mely szintén első sorban Budapest érdekeit van hivatva szolgálni. Erre öt millió korona van felvéve. Kijelentem, hogy én sem mérnök, sem szak­értő nem vagyok és igy a javaslatnak ezen ré­szére észrevételt nem teszek, de engedje meg nekem a t. ház, hogy egy napilapban megjelent czikkre, a mely az »Újság« czimü lapban Barta Béla tollából elég alaposan van megírva, fel­hívjam a t. kormány figyelmét. Ez a czikk az »Ujság« czimü lap április 2-iki számában jelent meg és kimutatja, hogy ennek a soroksári Duna­csatornának megnyitása nemcsak Budapestre, hanem a vidékre is nagy veszélylyel jár. Csak felhívom szíves figyelmüket, nehogy belemen­jenek oly dologba, a miben azután nemcsak hogy köszönet nem lesz, hanem a miből kár is szár­mazhat. Itt még a jeles szakemberek véleményét is alaposan meg kell rostálni, mert azok sem csalatkozhatlanok, s ezért ajánlom a t. kor­mánynak, hogy vizsgáltassa meg ezt a dolgot alaposan és a dologhoz értő, elfogulatlan szak­értőkkel. Hozzá akartam szólani még a vasgyárakra KEPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXV. KÖTET. előirányzott 14 millió koronához is. A mit Komjáthy t. barátom erre felhozott, azt körül­belül én is helyesnek tartom. Vasgyáraink jöve­delme bizony nagyon csekély és hogy ha ezekbe még 14 milliót beleverünk, akkor azoknak jöve­delmi perczentje még kevesebb lesz. Igazán nem tudom, hogy érdemes-e ezekbe ezt a 14 milliót befektetni, merftneni hiszem, hogy többet fognak jövedelmezni, mint jelenleg. Mindjárt befejezem beszédemet, de még valamit fel kell hoznom, a mi pedig a t. föld­mivelósügyi miniszter ur resszortjába tartozik. A pinczeszövetkezetekre 2 millió korona van előirányozva, hogy a borfogyasztás előmozdittas­sék. E tekintetben három rendkívül érdekes és tanulságos adatot leszek bátor felhozni. Alig tudja valaki, hogy az átlagos borfogyasztás Magyarországon fejenkint mennyire megy, (Hall­juk! Halljuk!) Én sem tudtam, csak most let­tem okosabb. Csak 15 literre megy, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) holott Olaszországban fejenkint 120 literre, Francziaországban pláne 150 literre. Én ezeket az adatokat nem hinném el, de mégis el kell hinnem, mert ezen törvényjavaslat indo­kolásában olvastam azokat, minélfogva azok hite­lesek és megbízhatók. Már most vegyük azt, milyen óriási anomália ez és mi ennek az oka? A bor drágasága, mert egyéb oka ennek nem lehet. Ha a bor nálunk olcsó volna, azt csak nem lehet feltételezni, hogy a borfogyasztás ilyen csekély lenne. A bor drágasága tehát az oka ennek. Hiszen ha csak Budapesten tekintünk körül egy kissé, arra a meggyőződésre jutunk, hogy iható bort 50—60 krajczárért nem kapunk, (Igaz! Ügy van! a szélsobaloldalon.) természetes tehát, hogy ilyen csekély nálunk a borfogyasztás és csak a gazdag ember enged­heti meg magának azt a luxust, hogy napon­kint 1—2 liter bor jöjjön az asztalára, de a szegény ember ennyi pénzt borra nem költhet. Igy azután a szegény nép kénytelen magát a sörivásra adni, vagy a mi még rosszabb és még károsabb, az ártalmas pálinkaivásra, (Igaz! ügy van! a szélsöbaloldaloyi.) És ez kétszeres baj, t. képviselőház. Beszéljünk szőlőgazdáink­kal, azok mind tele vannak panaszszal, szidják, átkozzák az olasz borbehozatalt. Azt gondolják, hogy minden baj az olasz bortól származik, pedig a főbaj nem innen van, hanem a bajnak a fó'oka a tűrhetetlen magasságú fogyasztási adók­ban fekszik. (Igaz! ügy van! a szélsobaloldalon.) Ott van a baj és nem az olasz borbehozatal­ban. Ne méltóztassék azt hinni talán, hogy én az olasz bor vámmentességének érdekében szó­lalok itt fel. Én is azt tartom, hogy az olasz borra a kellő vám ki legyen vetve. Szederkényi Nándor : Ne hozzanak be semmit! Gr. Benyovszky Sándor: Vegyük csak, hogy mennyi adóval van a bortermelés megterhelve. Ott van először a szőlő, azt is nagy adóval 12

Next

/
Thumbnails
Contents