Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-430

Í30. országos ülés 1904- május 19-én, csütörtökön. m Ha már most ezt a vasutat veszszük, ennek nagy jövője van, mert ez a vasút világvonal lehetne, ha kiépülne a rövid 50 kilométernyi interrupczió, hiszen Baja Újvidékkel már össze van kötve, Budapest pedig Dunapatajjal, s igy e 50 kilométer kiépítése után Budapest össze lenne kötve direkte Kalocsával, Bajával, Zomborral, Újvidékkel. Ez egy nagyon gazdag vidék, a melynek a vasútra szüksége van és a hol a vasút jobban kifizeti magát, mint az ország bármely más vidékén. Most különösen aktuális ennek a vasútnak a kiépitóse épen a baja-báttaszéki vasút kiépítése folytán. Vegyük az országnak igazán Kánaán földjét, Bácsmegyét, akkor Alsó-Bácsmegyébó'l, a mely vidéknek legtermékenyebb része, az export elmegy Bajára, onnan Báttaszékre és onnan a tengerpartra. Ennek evidens haszna van és őszintén megvallom, bámulnom kell, hogy a t. kormánynak és a t. pénzügyi bizottságnak a figyelmét elkerülte ez a vasút. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Beszédemet lényegesen meg fogom rövidíteni, mivel hallottam, hogy szükséges, hogy e törvényjavaslat mielőbb törvényerőre emelkedjék. Csak nagyon röviden akarok még néhány fontos észrevételt tenni. Budapest panaszkodik, hogy nagyon kevés jut ki neki ebből a kölcsönből. Budapestnek panasza épen nem alapos, sőt alaptalan, mert bizony Budapestnek elég jutott belőle, (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nessi Pál: Ilyen mameluk fővárosnak nem is kell többet adni! Gr. Benyovszky Sándor: Épen az volt a bajunk, hogy az előző kormányok mindig a fővárost protezsálták a vidék rovására. Most kijut ebből a kölcsönből elég Budapestnek is. így többek közt itt van a soroksári Dunaág rendezése és hajózhatóvá tétele, a mely szintén első sorban Budapest érdekeit van hivatva szolgálni. Erre öt millió korona van felvéve. Kijelentem, hogy én sem mérnök, sem szakértő nem vagyok és igy a javaslatnak ezen részére észrevételt nem teszek, de engedje meg nekem a t. ház, hogy egy napilapban megjelent czikkre, a mely az »Újság« czimü lapban Barta Béla tollából elég alaposan van megírva, felhívjam a t. kormány figyelmét. Ez a czikk az »Ujság« czimü lap április 2-iki számában jelent meg és kimutatja, hogy ennek a soroksári Dunacsatornának megnyitása nemcsak Budapestre, hanem a vidékre is nagy veszélylyel jár. Csak felhívom szíves figyelmüket, nehogy belemenjenek oly dologba, a miben azután nemcsak hogy köszönet nem lesz, hanem a miből kár is származhat. Itt még a jeles szakemberek véleményét is alaposan meg kell rostálni, mert azok sem csalatkozhatlanok, s ezért ajánlom a t. kormánynak, hogy vizsgáltassa meg ezt a dolgot alaposan és a dologhoz értő, elfogulatlan szakértőkkel. Hozzá akartam szólani még a vasgyárakra KEPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXV. KÖTET. előirányzott 14 millió koronához is. A mit Komjáthy t. barátom erre felhozott, azt körülbelül én is helyesnek tartom. Vasgyáraink jövedelme bizony nagyon csekély és hogy ha ezekbe még 14 milliót beleverünk, akkor azoknak jövedelmi perczentje még kevesebb lesz. Igazán nem tudom, hogy érdemes-e ezekbe ezt a 14 milliót befektetni, merftneni hiszem, hogy többet fognak jövedelmezni, mint jelenleg. Mindjárt befejezem beszédemet, de még valamit fel kell hoznom, a mi pedig a t. földmivelósügyi miniszter ur resszortjába tartozik. A pinczeszövetkezetekre 2 millió korona van előirányozva, hogy a borfogyasztás előmozdittassék. E tekintetben három rendkívül érdekes és tanulságos adatot leszek bátor felhozni. Alig tudja valaki, hogy az átlagos borfogyasztás Magyarországon fejenkint mennyire megy, (Halljuk! Halljuk!) Én sem tudtam, csak most lettem okosabb. Csak 15 literre megy, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) holott Olaszországban fejenkint 120 literre, Francziaországban pláne 150 literre. Én ezeket az adatokat nem hinném el, de mégis el kell hinnem, mert ezen törvényjavaslat indokolásában olvastam azokat, minélfogva azok hitelesek és megbízhatók. Már most vegyük azt, milyen óriási anomália ez és mi ennek az oka? A bor drágasága, mert egyéb oka ennek nem lehet. Ha a bor nálunk olcsó volna, azt csak nem lehet feltételezni, hogy a borfogyasztás ilyen csekély lenne. A bor drágasága tehát az oka ennek. Hiszen ha csak Budapesten tekintünk körül egy kissé, arra a meggyőződésre jutunk, hogy iható bort 50—60 krajczárért nem kapunk, (Igaz! Ügy van! a szélsobaloldalon.) természetes tehát, hogy ilyen csekély nálunk a borfogyasztás és csak a gazdag ember engedheti meg magának azt a luxust, hogy naponkint 1—2 liter bor jöjjön az asztalára, de a szegény ember ennyi pénzt borra nem költhet. Igy azután a szegény nép kénytelen magát a sörivásra adni, vagy a mi még rosszabb és még károsabb, az ártalmas pálinkaivásra, (Igaz! ügy van! a szélsöbaloldaloyi.) És ez kétszeres baj, t. képviselőház. Beszéljünk szőlőgazdáinkkal, azok mind tele vannak panaszszal, szidják, átkozzák az olasz borbehozatalt. Azt gondolják, hogy minden baj az olasz bortól származik, pedig a főbaj nem innen van, hanem a bajnak a fó'oka a tűrhetetlen magasságú fogyasztási adókban fekszik. (Igaz! ügy van! a szélsobaloldalon.) Ott van a baj és nem az olasz borbehozatalban. Ne méltóztassék azt hinni talán, hogy én az olasz bor vámmentességének érdekében szólalok itt fel. Én is azt tartom, hogy az olasz borra a kellő vám ki legyen vetve. Szederkényi Nándor : Ne hozzanak be semmit! Gr. Benyovszky Sándor: Vegyük csak, hogy mennyi adóval van a bortermelés megterhelve. Ott van először a szőlő, azt is nagy adóval 12