Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-430

78 í30. országos ülés 190Í május 19-én, csütörtökön. izben sürgették t

ezen beruházási törvényjavaslat előterjesztését. És, hogyha a kormány annak idején nem makacskodott volna, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) akkor ma már ezen törvény rég meg volna alkotva s annak hatását az ország már érezné. (Ugy van! Helyeslés a szélsöbaloldalon ) Hogy mennyire óhajtotta és óhajtja ez a párt a beruházási törvényjavaslatot, a melyben segítséget vél találni a válsággal szemben, annak az is bizonyítéka, hogy daczára annak, hogy az első izben benyújtott törvényjavaslat, a melyre az előadó t. barátom is hivatkozott, a 200 milliót felülmulólag 256 millióról szólt; sőt daczára annak, hogy ezen törvényjavaslat visszavonása után a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat már 320 millióról, esetlegesen 328 millióról szól, ez a párt. habár az ország pénzügyi helyzetét rózsásnak nem tekinti, bár azóta óriási terheket vett az államháztartás magára, ezen összegekkel szemben ezen irányban kifogást általában véve nem tett és tenni ma sem hajlandó. Midőn én ezen kijelentést teszem magam és pártom nevében, nem szeretném, ha valaki ezen kijelentésünket bármily irányban félreértené. Mert a mi pártunk sem ezelőtt, sem most nem hódol annak a nézetnek, mintha ilyen beruházási javaslatokkal az ipari válságot megszüntetni, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) a létező iparágakat fentartani, vagy uj iparágakat életrehozni lehetne. A mi pártunk kész ezt a törvényjavaslatot megszavazni azon egyszerű indokból, mert a létező válság tovább terjedését meg akarja akadályozni. Mindig az volt az én meggyőződésem s annak a pártnak, melynek tagja vagyok, az az erős meggyőződése, hogy az ipari pangás, kereskedelmi gyengeségünk vagy hitelviszonyaink siralmas voltán csakis egy önálló, nemzeti, határozott közgazdasági politika segíthet. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Az ilyen beruházási javaslatok, t. ház, csak egy oly ideiglenes szert képeznek, mely a létező emésztő kórt haladásában megakaszthatja. Ha gazdasági helyzetünk másképen volna rendezve; ha önálló gazdasági berendezésünk volna, meg vagyok róla győződve, hogy ilyen palliativ szerre szükség egyáltalán nem lesz. Mert, t, ház, nekünk egygyel tisztában kell lennünk: hogy mindaddig, a mig mi Ausztriával közösségben vagyunk, mindaddig, a mig közös vámterületen vagyunk, mi ipart teremteni, ipart fentartani és különösen uj jparágakat óletrehivni képtelenek vagyunk. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Közgazdasági életünk megerősítése csakis egy önálló magyar közgazdasági politikával érhető el, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) mert mindaddig, mig a vámközösség megvan, azon segitő eszköztől, a mely az ipar teremtéséhez múlhatatlanul szükséges, meg vagyunk fosztva. Pedig a világtörténelem tanúsága szerint minden országban ezt a segítést az ipar megteremtésére, annak fellendítésére igénybe veszik. És meg vagyunk arról győződve, hogy abban a nagy harczban, a melyet Európaszerte, de az egész világon az államok a közgazdaság terén egymással folytatnak, — mert ez az a tér, a mely egy államnak létét biztosithatja és a melyen erejét kifejtheti, — hogy abban a nagy harczban mindaddig, a mig egy ellenérdekű állammal összekötve akarjuk érdekeinket megóvni, helyünket megállani képesek nem leszünk. Igaz, hogy a miket most elmondottam, nem egyedül ennek a pártnak nézete. Ma már az ország gondolkozóinak legnagyobb része elfogadja e tételeket, sőt meg vagyok róla győződve, hogy a t. túloldalon ülők mindegyikének lelkében megvan ez a meggyőződés, és ha netalán ezen meggyőződés érvényesülésének mégis útját állják, ez tisztán csak politikai szempontok által lehet szerintük is indokolható. De különben, hogy nekünk igazságunk van, arra egy klasszikus tanút hi\ok fel, és ezen klasszikus tanú épen az a ma létező helyzet, a melynek szanálására önök most törekednek. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Legyünk tehát tisztában azzal, t. képviselőház, hogy ez a beruházási törvényjavaslat, a melyet most tárgyalunk, a jövő biztosítása szempontjából úgyszólván semmit sem tartalmaz, Ez esetlegesen, ideig-óráig segítséget fog nyújtani, de a jövőt, nekünk más úton-módon kell biztositanunk. És épen azért, mert nincsen reményünk arra, hogy az önök ellentállásával és más erőkkel szemben azon közgazdasági politikát életbeléptethessük, a melyet mi jónak és üdvösnek tartunk, és mert mi egy ideiglenes segítséget is óhajtunk és azt szükségesnek tartjuk, nem vagyunk elég bátrak és nem merjük ezen javaslat elfogadását megakasztani. Ezzel mi egyáltalában véve nem adjuk fel politikánkat, hanem csak bizonyítani akarjuk, hogy mi érzékkel birunk azon igények iránt, melyeket a közgazdaság minden ága támaszt, Hiszen, t. képviselőház, hosszú évek sora óta mindig beszélünk arról, hogy Magyarországnak nincsen ipara, mindig sürgettünk minden olyan alkotást, a mely azt előmozdítja, de sohasem tudtuk elveinket diadalra juttatni, mert ellenállásra találtunk. De azért bizonyítékot akarunk szolgáltatni arra nézve, hogy mi érzékkel viseltetünk kötelességeink iránt. Csak rámutatok arra, hogy azon igazán összezsugorított iparpolitikát, a mely adókedvezményekben, mérsékelt vasúti szállításokban és uj gyáraknak adott csekély szubvencziókban nyilvánult meg, ez a párt sohasem igyekezett megakadályozni, de azt hiszem, örömmel üdvözölte azt. ((Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hát, t. képviselőház, mi igenis óhajtjuk, hogy az a 320 millió koronányi beruházási összeg elköltessék, mert minekünk is van reményünk, hogy habár nem is azt a czélt valósítja meg, a