Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.
Ülésnapok - 1901-430
76 43Ö. országos ülés 190k május 19-én, csütörtökön. mert én bizom abban, hogy a magyar nemzetnek az az abszorbeáló ereje, mely e tekintetben a magyar történelmen keresztül mutatkozott, talán még fokozottabb erővel fog nyilvánulni a jövőben is. Ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a határozat a felett: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadjak, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, Következik a részletes tárgyalás. Szőts Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1. §-át, mely észrevétel nélkül elfogaätatik). Elnök: Van valakinek észrevétele ? Ha nincs, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatnak ezen egyetlen szakaszát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Javaslom a háznak, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék ki. Elfogadja a ház? (Helyeslés.) Ezt határozatilag kimondom. Következik a m. kir. államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasúti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről a pénzügyminiszter törvényjavaslata (írom. 514, 541). Mielőtt a vitát megkezdenők, a ház tudomására kívánom hozni, hogy a pénzügyminiszter ezen törvényjavaslat tárgyalásának tartamára a 'minisztérium képviselője gyanánt Popovics Sándor államtitkárt nevezte meg. Az előadó kíván szólani. Heltai Ferencz előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A t. ház meg fogja engedni, hogy tekintettel a fenforgó viszonyokra, a melyek kívánatossá teszik, hogy ezen törvényjavaslat az ország érdekében minél előbb tető alá hozassék, rövidre fogom előadásomat és utalok a pénzügyi bizottság jelentésére, a mely a törvényjavaslatban foglalt főbb beruházási munkálatokkal kimerítően foglalkozik. Ennek a törvényjavaslatnak az elintézését az ország már több mint másfél [esztendeje várja. Az 1903-ik évi költségvetési előirányzat beterjesztésekor jelentette be a pénzügyminiszter ur, hogy különös figyelemmel az akkori ínséges ipari viszonyokra, a kormány jelentékeny mérvű beruházási kérdésekkel foglalkozik, a melyekre vonatkozólag mielőbb előterjesztést kíván tenni a háznak. Ez az előterjesztés csak hét hónappal későbben, 1903. évi május havában mutattatott be a képviselőháznak, de ezen hét hónapi időszak alatt a 200 millió korona hitelből, a melyet a pénzügyminiszter ur bejelentett, 255.977,000 korona lett. Ennyit kért a kormány a 395. számú törvényjavaslattal. A t. ház előtt tudva van, hogy ez a törvényjavaslat az időközben beállott parlamenti viszonyok következtében tárgyalás alá nem vétethetett, az uj kormány pedig programmjának előterjesztésekor bejelentette, hogy az elődje által bejelentett, u. n. beruházási törvényjavaslatot vissza fogja vonni, és rövid időn belül egy ujabb beruházási törvényjavaslatot fog beterjeszteni. Ez a törvényjavaslat a f. év márczius havában be is mutattatott, de az előző kormány által kért 255 millió korona hitelből 1904. márcziusig 320.918,000 korona hitel lett. Ez az az összeg, melyet a kormány az állami élet minden ágára és az államgazdaság minden tényezőjére kiterjedő beruházási szükségletek fedezésére a törvényhozástól kér. Azoknak a vérmes várakozásoknak, a melyeket az országos közvélemény, de különösen a hazai ipar ezen törvényjavaslat előterjesztéséhez fűzött, mint most már megállapíthatjuk, ez a törvényjavaslat korántsem felel meg. Ez a törvényjavaslat számol az ország pénzügyi helyzetével, és az ország pénzügyi helyzete s a lehetőség korlátain belül igyekszik az államélet minden terén mutatkozó beruházási szükségleteket kielégíteni. Egyet konstatálhatunk erről a törvényjavaslatról, azt t. i., hogy a törvényjavaslatban felvett hitelek utján az állam egyenlő mértékkel mér az államélet minden termelő tényezőjével szemben, ugyanazon szeretettel gondozza a földmivelést ós általában a mezőgazdaság és az erdőgazdaság érdekeit, mint az ipari érdekeket. Az ipari alapra felvett összeggel és a közgazdasági alap gyarapítására felvett összeggel lehetővé teszi, hogy tervszerüleg fejlesztessék az ország ipara és biztosittassék az ország mezőgazdaságának fejlesztése. Nagy kezdeményezésekre nem nyújt elegendő támpontot ez a törvényjavaslat, de nagy kezdeményezésekre az államháztartás mai helyzetében a fedezetet kijelölni képesek nem is lennénk. A törvényjavaslatban kért hitelek, eltérőleg a törvényjavaslatban foglalt összeállitásoktól, a következőleg csoportosíthatók. 81.540,000 K hitel kéretik uj államvasuti vasutvonalak építésére, 71.500,000 K az államvasutak létező hálózatának beruházására, kiegészítésére és forgalmi eszközökkel való tökéletesebb felszerelésére. 50.500,000 K közúti czélokra kéretik, a miből 7 1 / 2 millió korona az állami utakon létesítendő hidakra esik, 26.070,000 K az állami monopólium és az állam magángazdaságának czéljaira, 23.800,000 K földmivelési és erdőgazdasági czélokra, 22,182,000 K mindennemű vízszabályozási, ármentesitési, árvédelmi, határbiztositási. hajózási czélokra, 15.758,000 K ipari czélokra, 14.720,000 K adminisztratív és hasonló épületekre, végül 6.750,000 K a fiumei kikötő fejlesztésére kéretik.
