Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-430

76 43Ö. országos ülés 190k május 19-én, csütörtökön. mert én bizom abban, hogy a magyar nemzetnek az az abszorbeáló ereje, mely e tekintetben a magyar történelmen keresztül mutatkozott, talán még fokozottabb erővel fog nyilvánulni a jövő­ben is. Ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a határozat a felett: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadjak, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavas­latot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, Következik a részletes tárgyalás. Szőts Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1. §-át, mely észrevétel nélkül el­fogaätatik). Elnök: Van valakinek észrevétele ? Ha nincs, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatnak ezen egyetlen szakaszát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtör­ténik.) Kimondom, hogy a ház a törvényjavas­latot részleteiben is elfogadta. Javaslom a háznak, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napi­rendjére tűzessék ki. Elfogadja a ház? (Helyes­lés.) Ezt határozatilag kimondom. Következik a m. kir. államvasutak háló­zatának kibővítéséről, vasúti és más beruházá­sokról, valamint a szükséges költségek enge­délyezéséről a pénzügyminiszter törvényjavaslata (írom. 514, 541). Mielőtt a vitát megkezdenők, a ház tudo­mására kívánom hozni, hogy a pénzügyminisz­ter ezen törvényjavaslat tárgyalásának tarta­mára a 'minisztérium képviselője gyanánt Po­povics Sándor államtitkárt nevezte meg. Az előadó kíván szólani. Heltai Ferencz előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A t. ház meg fogja engedni, hogy tekintettel a fenforgó viszonyokra, a melyek kívánatossá teszik, hogy ezen törvényjavaslat az ország érdekében minél előbb tető alá hozassék, rövidre fogom előadásomat és utalok a pénzügyi bizottság jelentésére, a mely a törvényjavaslat­ban foglalt főbb beruházási munkálatokkal ki­merítően foglalkozik. Ennek a törvényjavaslatnak az elintézését az ország már több mint másfél [esztendeje várja. Az 1903-ik évi költségvetési előirányzat beterjesztésekor jelentette be a pénzügyminiszter ur, hogy különös figyelemmel az akkori ínséges ipari viszonyokra, a kormány jelentékeny mérvű beruházási kérdésekkel foglalkozik, a melyekre vonatkozólag mielőbb előterjesztést kíván tenni a háznak. Ez az előterjesztés csak hét hónappal későbben, 1903. évi május havában mutattatott be a képviselőháznak, de ezen hét hónapi idő­szak alatt a 200 millió korona hitelből, a melyet a pénzügyminiszter ur bejelentett, 255.977,000 korona lett. Ennyit kért a kormány a 395. számú törvényjavaslattal. A t. ház előtt tudva van, hogy ez a törvényjavaslat az időközben be­állott parlamenti viszonyok következtében tár­gyalás alá nem vétethetett, az uj kormány pedig programmjának előterjesztésekor bejelentette, hogy az elődje által bejelentett, u. n. beruhá­zási törvényjavaslatot vissza fogja vonni, és rövid időn belül egy ujabb beruházási törvény­javaslatot fog beterjeszteni. Ez a törvény­javaslat a f. év márczius havában be is mutat­tatott, de az előző kormány által kért 255 millió korona hitelből 1904. márcziusig 320.918,000 korona hitel lett. Ez az az összeg, melyet a kormány az állami élet minden ágára és az államgazdaság minden tényezőjére kiterjedő beruházási szük­ségletek fedezésére a törvényhozástól kér. Azok­nak a vérmes várakozásoknak, a melyeket az országos közvélemény, de különösen a hazai ipar ezen törvényjavaslat előterjesztéséhez fűzött, mint most már megállapíthatjuk, ez a törvényjavaslat korántsem felel meg. Ez a törvényjavaslat szá­mol az ország pénzügyi helyzetével, és az ország pénzügyi helyzete s a lehetőség korlátain belül igyekszik az államélet minden terén mutatkozó beruházási szükségleteket kielégíteni. Egyet konstatálhatunk erről a törvényjavaslatról, azt t. i., hogy a törvényjavaslatban felvett hitelek utján az állam egyenlő mértékkel mér az állam­élet minden termelő tényezőjével szemben, ugyan­azon szeretettel gondozza a földmivelést ós általában a mezőgazdaság és az erdőgazda­ság érdekeit, mint az ipari érdekeket. Az ipari alapra felvett összeggel és a közgazdasági alap gyarapítására felvett összeggel lehetővé teszi, hogy tervszerüleg fejlesztessék az ország ipara és biztosittassék az ország mezőgazdaságának fejlesztése. Nagy kezdeményezésekre nem nyújt elegendő támpontot ez a törvényjavaslat, de nagy kezdeményezésekre az államháztartás mai hely­zetében a fedezetet kijelölni képesek nem is lennénk. A törvényjavaslatban kért hitelek, eltérőleg a törvényjavaslatban foglalt összeállitásoktól, a következőleg csoportosíthatók. 81.540,000 K hitel kéretik uj államvasuti vasutvonalak építésére, 71.500,000 K az államvasutak létező hálózatá­nak beruházására, kiegészítésére és forgalmi eszközökkel való tökéletesebb felszerelésére. 50.500,000 K közúti czélokra kéretik, a miből 7 1 / 2 millió korona az állami utakon létesítendő hidakra esik, 26.070,000 K az állami monopó­lium és az állam magángazdaságának czéljaira, 23.800,000 K földmivelési és erdőgazdasági czé­lokra, 22,182,000 K mindennemű vízszabályo­zási, ármentesitési, árvédelmi, határbiztositási. hajózási czélokra, 15.758,000 K ipari czélokra, 14.720,000 K adminisztratív és hasonló épüle­tekre, végül 6.750,000 K a fiumei kikötő fej­lesztésére kéretik.

Next

/
Thumbnails
Contents