Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-430

72 450. országos ülés 190í május 19-én, csütörtökön. építészeti tanácsnak további tiz esztendőre való lentartását hozta javaslatba. A törvényjavaslatnak indoka az, hogy a középitészeti tanács eddigi működésének ideje alatt a város fejlődésére igen üdvös behatást gyakorolt, az építési ügyeknek ellátásánál pedig oly egyöntetű és gyors eljárást rendszeresített, a mely a még mindig kivételes viszonyok közt lévő Szeged szabad királyi város fejlődésére igen előnyös hatású volt. (Ugy van! jobbfelől.) De fontos a középitészeti tanács működése ezenkívül még az építési alapnak és az építendő telkek kezelése tekintetében is. Az idézett 1884 : IV. t.-cz. 12. §-a ugyanis egy építési alapot rendszeresített, a melynek hivatása az, hogy Szeged városát bizonyos közczélu munkálkodásban, minők például a csatornázás, továbbá a feltöltési munkálatok, segélyezze. (Ugy van! jobbfelöl.) Ezen segélyezési összegeknek a város rendelkezésére való bocsátása ezen középitészeti tanács hatáskörét képezi. Ezen középitészeti tanács a lefolyt két évtized alatt bebizonyította életrevalóságát (Ugy van! jobbfelöl.) s e munkálatok ellenőrzésénél kiválóan fontos eredményt tanúsított. Ezenkívül az 1884: IV. t.-cz. 14. §-a az építési telkek feletti rendelkezést szintén a középítészeti tanács hatáskörébe utalta és tekintettel arra, hogy ez idő szerint még 63 kiépítendő telek áll a középitészeti tanács rendelkezése alatt, a mely 300 ezer koronányi értéket képvisel, és minthogy a középitészeti tanács a telkek kiosztásánál tanúsított gyors és megfelelő eljárása által Szeged gyors rekonstrukczióját igen előmozdította, a jövőre nézve is érdeket képez, miszerint az épitési telkek kezelése a jövőben is a középitészeti tanács kezében maradjon. (Helyeslés jobbfelöl.) Minthogy a közigazgatási bizottság abban a meggyőződésben van, hogy a középitészeti tanács Szeged szab. kir. város jövő fejlődésére nézve a következő évtized alatt is kiváló befolyást fog gyakorolni; minthogy annak fentartása úgyszólván semmi anyagi áldozatot nem igényel: ennélfogva a közigazgatási bizottság nevében van szerencsém a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadásra a t. háznak ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki a törvényjavaslathoz általánosságban szólani ? (Nem!) Ha tehát senki szólani nem kivan, felteszem a kérdést: (Halljuk ! Halljuk!) elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen!) E szerint határozatképen kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Szőts Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—2. §-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, javaslom a háznak, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasását a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. (Helyeslés.) Hozzájárul ehhez a t, ház ? (Félkiáltások : Igen!) Ezt tehát a ház határozataképen kimondom. Áttérünk most már a gr. Wimpffen Szigfridnek, gr. "Wimpffen Simonnak ós b. Trauttenberg Frigyesnek az örökös főrendiházi tagság jogával való felruházásáról szóló törvényjavaslat (írom. 266. 517) tárgyalására. Az előadó kivan szólani! Nyegre László előadó.- T. képviselőház! A tárgyalás alatt álló és a minisztertanács megbízásából még 1902. november hó 10-én benyújtott törvényjavaslat gróf Wimpffen Szigfridnek, gróf Wimpffen Simonnak és báró Trauttenberg Erigyesnek, valamint törvényes utódaiknak az örökös főrendiházi tagság jogával való felruliáztatását tartalmazza. Méltóztassanak tehát megengedni, hogy a törvényjavaslat indokolásából egypár körülményt a t. képviselőház figyelmébe ajánlhassak. (Halljuk! Halljuk!) Gróf Wimpffen Szigfrid és gróf Wimpffen Simon földbirtokosok a honossági törvény alapján a magyar honosságot már évek előtt megszerezték s a honpolgári esküt letették, mig báró Trauttenberg Frigyes az 1879 : L. t.-cz. meghozatala alkalmával osztrák állampolgárságát fenn nem tartván, állandóan Magyarországon tartózkodván és itt állandóan adót is fizetvén, az 187y : L. t.-cz. 48.§-a értelmében szerezte meg a honosságot. (Halljuk! Halljuk!) A mi a nevezettek vagyoni viszonyait illeti, erre vonatkozólag van szerencsém megjegyezni, hogy gróf Wimpffen Szigfrid körülbelül 37,000 kataszteri hold földet bir Magyarországon, mig gróf Wimpffen Simon földadója 63,611 koronát tesz ki. Báró Trauttenberg Frigyesnek évi adója szintén jelentékenyen meghaladja a főrendiházi tagsági czenzust képviselő 6000 koronát. Ezenkívül neje, gróf Almássy Kálmánnak leánya után szintén tekintélyes vagyonnal rendelkezik. (Halljuk! Halljuk!) Mindezek alapján, miután a törvényjavaslatban megnevezettek Magyarországon a közügyek iránt is meleg érdeklődést tanúsítanak, a két gróf Wimpffen ugy a nagybirtok mintaszerű kezelésében, mint a jótékonyság terén anyai nagyatyjuknak, Sína Simonnak, méltó utódai, mig b. Trauttenberg Frigyes különösen a lótenyésztés emelése és Moór vidékének magyarosítása körül szerzett magának valóban figyelemre méltó és igen jelentékeny érdemeket; miután a nevezettek O Felségétől a magyar grófi, illetőleg a bárói méltóságot is megszerezték: ezek voltak az indokok, a melyek miatt a miniszterelnök a minisztertanács megbízásából ezen törvényjavaslatot a törvényhozás elé terjesztette. (Helyeslés jobbfelől.) A közigazgatási bizottság azon meggyőződésben levén, hogy indokolt, miszerint azon külföldiek, a kik Magyarországon megtelepednek