Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-430

72 450. országos ülés 190í május 19-én, csütörtökön. építészeti tanácsnak további tiz esztendőre való lentartását hozta javaslatba. A törvényjavaslat­nak indoka az, hogy a középitészeti tanács eddigi működésének ideje alatt a város fejlődé­sére igen üdvös behatást gyakorolt, az építési ügyeknek ellátásánál pedig oly egyöntetű és gyors eljárást rendszeresített, a mely a még mindig kivételes viszonyok közt lévő Szeged szabad királyi város fejlődésére igen előnyös hatású volt. (Ugy van! jobbfelől.) De fontos a középitészeti tanács működése ezenkívül még az építési alapnak és az építendő telkek kezelése tekintetében is. Az idézett 1884 : IV. t.-cz. 12. §-a ugyanis egy építési alapot rendszeresített, a melynek hivatása az, hogy Szeged városát bizonyos közczélu munkál­kodásban, minők például a csatornázás, továbbá a feltöltési munkálatok, segélyezze. (Ugy van! jobbfelöl.) Ezen segélyezési összegeknek a város rendelkezésére való bocsátása ezen középitészeti tanács hatáskörét képezi. Ezen középitészeti tanács a lefolyt két évtized alatt bebizonyította életrevalóságát (Ugy van! jobbfelöl.) s e munká­latok ellenőrzésénél kiválóan fontos eredményt tanúsított. Ezenkívül az 1884: IV. t.-cz. 14. §-a az építési telkek feletti rendelkezést szintén a középítészeti tanács hatáskörébe utalta és tekin­tettel arra, hogy ez idő szerint még 63 kiépí­tendő telek áll a középitészeti tanács rendelke­zése alatt, a mely 300 ezer koronányi értéket képvisel, és minthogy a középitészeti tanács a telkek kiosztásánál tanúsított gyors és megfelelő eljárása által Szeged gyors rekonstrukczióját igen előmozdította, a jövőre nézve is érdeket képez, miszerint az épitési telkek kezelése a jövőben is a középitészeti tanács kezében ma­radjon. (Helyeslés jobbfelöl.) Minthogy a közigazgatási bizottság abban a meggyőződésben van, hogy a középitészeti tanács Szeged szab. kir. város jövő fejlődésére nézve a következő évtized alatt is kiváló be­folyást fog gyakorolni; minthogy annak fentar­tása úgyszólván semmi anyagi áldozatot nem igényel: ennélfogva a közigazgatási bizottság nevében van szerencsém a törvényjavaslatot álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadásra a t. háznak ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki a törvényjavaslathoz általánosságban szólani ? (Nem!) Ha tehát senki szólani nem kivan, felteszem a kérdést: (Halljuk ! Halljuk!) elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen!) E szerint határozatképen kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Szőts Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—2. §-ait, a melyek észrevétel nél­kül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, javaslom a háznak, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasását a leg­közelebbi ülés napirendjére tűzze ki. (Helyeslés.) Hozzájárul ehhez a t, ház ? (Félkiáltások : Igen!) Ezt tehát a ház határozataképen ki­mondom. Áttérünk most már a gr. Wimpffen Szig­fridnek, gr. "Wimpffen Simonnak ós b. Trautten­berg Frigyesnek az örökös főrendiházi tagság jogával való felruházásáról szóló törvényjavaslat (írom. 266. 517) tárgyalására. Az előadó kivan szólani! Nyegre László előadó.- T. képviselőház! A tár­gyalás alatt álló és a minisztertanács megbízásá­ból még 1902. november hó 10-én benyújtott tör­vényjavaslat gróf Wimpffen Szigfridnek, gróf Wimpffen Simonnak és báró Trauttenberg Eri­gyesnek, valamint törvényes utódaiknak az örökös főrendiházi tagság jogával való felruliáztatását tartalmazza. Méltóztassanak tehát megengedni, hogy a törvényjavaslat indokolásából egypár kö­rülményt a t. képviselőház figyelmébe ajánlhas­sak. (Halljuk! Halljuk!) Gróf Wimpffen Szig­frid és gróf Wimpffen Simon földbirtokosok a honossági törvény alapján a magyar honossá­got már évek előtt megszerezték s a honpolgári esküt letették, mig báró Trauttenberg Frigyes az 1879 : L. t.-cz. meghozatala alkalmával osztrák állampolgárságát fenn nem tartván, ál­landóan Magyarországon tartózkodván és itt ál­landóan adót is fizetvén, az 187y : L. t.-cz. 48.§-a értelmében szerezte meg a honosságot. (Hall­juk! Halljuk!) A mi a nevezettek vagyoni viszonyait illeti, erre vonatkozólag van szerencsém megjegyezni, hogy gróf Wimpffen Szigfrid körülbelül 37,000 kataszteri hold földet bir Magyarországon, mig gróf Wimpffen Simon földadója 63,611 koronát tesz ki. Báró Trauttenberg Frigyesnek évi adója szintén jelentékenyen meghaladja a főrendiházi tagsági czenzust képviselő 6000 koronát. Ezen­kívül neje, gróf Almássy Kálmánnak leánya után szintén tekintélyes vagyonnal rendelkezik. (Halljuk! Halljuk!) Mindezek alapján, miután a törvényjavaslat­ban megnevezettek Magyarországon a közügyek iránt is meleg érdeklődést tanúsítanak, a két gróf Wimpffen ugy a nagybirtok mintaszerű kezelésében, mint a jótékonyság terén anyai nagyatyjuknak, Sína Simonnak, méltó utódai, mig b. Trauttenberg Frigyes különösen a ló­tenyésztés emelése és Moór vidékének magyaro­sítása körül szerzett magának valóban figye­lemre méltó és igen jelentékeny érdemeket; mi­után a nevezettek O Felségétől a magyar grófi, illetőleg a bárói méltóságot is megszerezték: ezek voltak az indokok, a melyek miatt a miniszterelnök a minisztertanács megbízásából ezen törvényjavaslatot a törvényhozás elé ter­jesztette. (Helyeslés jobbfelől.) A közigazgatási bizottság azon meggyőző­désben levén, hogy indokolt, miszerint azon külföldiek, a kik Magyarországon megtelepednek

Next

/
Thumbnails
Contents