Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-427

Í27. országos ülés 1904- május 13-án, pénteken. 59 szén más teendőket végez, sem bogy erről kellő módon gondoskodhatnék. Először is az a községi jegyző, mikor állására megválasztatik, kénytelen drága instrukcziót beszerezni és adósságba verni magát, minek eredménye sokszor az, hogy egész életében nem képes az adósságokból kijönni azért, mert javadalmához föld is tartozik, melynek megmunkálása természetesen csak kellő instrukozióval eszközölhető. Ezenfelül ha földjét kellőképen akarja használni, ehhez bizonyos személyes tevékenység, utánnézés is szükséges, a mi csak a jegyzői teendők rovására eszközölhető. Ennélfogva én csak rá kívánok mutatni arra, hogy ha itt is egy egységes rendezés történnék, és ha a jegyzői fizetések igazságosan és egyformán rendeztetnének: akkor ezt a földhaszonélvezetet a községeknek egészen át kellene engedni. Ebből semmiféle hátrány a községekre nem származnék, mert a községek azt haszonbérbe jobban ki tudnák adni, a községi háztartásnál ez fel volna használható, sőt a jegyző fizetésére is fordítható, míg a jegyző azt kellőképen hasznosítani nem tudja, hacsak a hivatal rovására nem. Ezenfelül igazságtalannak találom azt is, hogy pl. a nyugdíjjogosultságnak megállapítása czéljából több községben megtörtént már az, hogy a föld haszonélvezetének értéke magasabb összegben értékeltetett, mint a milyen értékelést az elbir és igy azok a községi jegyzők, a kiknél ez az eset előfordul, a fizetésrendezés által nem hogy nyernének, hanem még veszíteni fognak, így történhetik meg az, hogy van olyan államilag segélyezett jegyző is, a kinek fizetése kevesebbet fog kitenni, mint a mennyit kitett azelőtt, mikor még ez a törvényjavaslat beterjesztve nem volt. Ennélfogva tisztelettel kérem a miniszterelnök urat, hogy a most előadottakat megszívlelni és esetleg későbben, nyugodtabb időben a jegyzői fizetéseknek általános rendezését ezen alapelvnek figyelembevételével eszközöltetni méltóztassék. A szakaszhoz különben nem kívánok módosítást beterjeszteni. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem : kivan-e még valaki a szakaszhoz szólani? (Nem!) Szólásra senki sem jelentkezvén, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, hogy a törvényjavaslat 7. §-át eredeti szövegében méltóztatik-e elfogadni? (Igen!) Határozatilag kimondom tehát, hogy a ház a szakaszt egyhangúlag változatlanul elfogadta. Következik a 8. §. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 8. §-t). Rákosi Viktor jegyző : Hellebronth Gréza ! Hellebronth Géza: T. képviselőház! A községi jegyzőkre nézve rendkívül nagyfontosságú kérdés az, hogy azoknak a földeknek jövedelme, a melyek az ő kezükben vannak, mily mérvben és miképen állapittatik meg. Igen nagy kérdés az a szegény családra nézve, hogy az a 10 —15 hold föld milyen jövedelemmel számíttatik be az ő fizetésébe. En helyeslem azt, hogy ezek a földek a községi jegyzőknek kezén hagyassanak, mert Horváth Gyula t. képviselőtársammal szemben én azt tartom, hogy erre a jegyzőre nézve nagy életszükséglet az, hogy bizonyos mennyiségű földecskéje legyen, a mely az ő háztartásának igen nagy segítségére van. Hiszen tudjuk nagyon jól, hogy a hol a községek nem adnak földet a jegyzőknek, azok kénytelenek, ha drága pénzen is, béreim földet, hogy az első szükségleti czikkeket maguknak megszerezzék. Nekem tehát ez ellen semmi kifogásom nincs, ez helyes. De bocsánatot kérek, ebben a szakaszban van egy olyan bizottság megállapítva, a melybe a járási főszolgabíró elnöklete alatt két tagot a vármegyei közgyűlés küld, kettőt pedig a főispán nevez ki. Én az osztó igazsággal megegyezőnek azt tartanám, hogy senkiről nála nélkül ne Ítélkezzünk. Azt hiszem, semmiféle nehézségekbe nem ütköznék, ha abban a bizottságban maga a jegyzői kar is bizonyos mérvben képviselve lenne és miután tudjuk nagyon jól, hogy minden vármegyének van ma már jegyzői egylete, legkompetensebb volna, ha ebbe a bizottságba, mely épen a jegyzőknek létérdekét van hivatva megállapítani, a jegyzői egylet bizonyos számú tagokat szintén küldjön ki. Én tehát azt a módosítást vagyok bátor a t. háznak előterjeszteni, hogy a 8. szakasz első bekezdése után a következő szavak tétessenek folytatólag (olvassa): »Ezen tagokon kivül két tagot még a vármegyei jegyzői egylet saját kebeléből küld ki.« Tehát igy öt tag helyet hét tagból állana ez a bizottság. Ez nagy megnyugvásul szolgálna a jegyzői karra. Kérte ezt már az Országos Jegyző-Egyesület, kérte a hevesmegyei egyesület is; ez ennélfogva valóban igazságos és méltányos és semmiféle állami érdekbe nem ütközik. Nagyon kérem a t. házat, legyen szives ezen módosításomat elfogadni. (Helyeslései- a, szélsöhcüoläa Ion.) Horváth Gyula: T. képviselőház! Ugyanazon indokokból, a melyeket Hellebronth Géza t. képviselőtársam előadott, én is tisztelettel kérem, hogy a 8. szakaszhoz egy pótlás tétessék olyformán, hogy a főispán által egy tag a vármegyei jegyzői kar kebeléből nevezendő ki. Ez semmiféle sérelemmel nem jár, sem a főispáni kinevezési jogra, sem a becslési eljárásra; igazságosnak pedig mindenesetre igazságos, hogy a jegyzői kar, a midőn ilyen fontos érdekéről van szó, legalább képviselve legyen azon bizottságban. És ha már két tag által nem lehet képviselve, legalább egy tag által képviseltessék és az is olyan legyen, a kit a főispán maga is méltónak tart erre a képviseletre. 6*