Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-443

443. országos ülés A rendelkezésemre álló adatok alapján összeállítottam pontosan, hogy a hat fizetési osztályba sorozott hivatalnoki létszámban, ille­tőleg ötben, mert a hatodikat kihagytam, fizetés­javítás, előléptetés és a korpótlékok czimén, a preliminált összegből 2.069,900 koronát fognak kapni. Ha ezen összeget levonjuk a preliminált 6.643,400 koronából, akkor a hivatalnokok, al­tisztek, szolgák, pályaőrök illetményeire marad összesen 4.574,000 korona. Ez az összeg, t. kép­viselőház, nézetem szerint igen csekélynek lát­szik, mert levonva 5600 főből álló hivatalnoki létszámot, 31,000 embernek ez a fizetésemelés, a melyben a korpótlék és lakpénz is benfog­laltatik, elenyésző csekély. A hivatalnoki állások aránytalansága is szembeötlő a különböző fizetési osztályokban. Igen helyes Heltai előadó urnak határo­zati javaslata, a mely szerint a jövőben egyenlő számban Boroztassanak lehetőleg az egyes fizetési osztályokba és fokozatokba az emberek, és az egyes fizetési osztályokba tartozók létszámát is az eddiginél méltányosabb arányban oszszák be. Érdekes, t. ház, az erre vonatkozó statisztikát nézni. A t. előadó ur által nagy gonddal össze­állított tanulmánynak erre vonatkozó statisztikai adatai megkönnyítik feladatomat. A fokozatokba és osztályokba történt beosztás 1887-től 1894-ig a következőket mutatja. Az első fizetési osztályba 188 7-tói a mai napig besorozott hivatalnokok száma ma kétszer annyi, mint 1887-ben volt: akkor volt 0"83 0 / 0 , ma pedig l'07°/o. A második fizetési osztályban a lét­szám ma kevesebb, mint volt 1887-ben. 1887-ben volt 3'38 0 / 0 , már ma 316 0 /o, A har­madik fizetési osztályba besorozott hivatalnokok száma mintegy 12 évig alig szenvedett válto­zást. 1899-től kezdve szukczesszive emelkedtek. 1887-ben volt 8-51%, 1899-ben 9% és 1904-ben 11'60%. A negyedik fizetési osztály­ban visszaesés mutatkozik egészen 1891-ig. Ezentúl szukczesszive emelkedés van és pedig az 1887-ik évi 16'02°/ 0-kal szemben az 1904-ik évi 26 , 68°/o, tehát a plusz 12­66°/ 0 . Az ötödik fizetési osztályban a létszám alig változott 1891-ig. Itt hirtelen emelkedik 1894-ig, és pedig az 1891-ik évi 32'70%-ról az 1894-ik évi 40"37°/o-ra. Ezentúl fokozatos hanyatlás áll be, ugy hogy az 1886-ik évi 31'07%-kal szemben a létszám ma 33'75°/ 0 . A hatodik fizetési osz­tály létszáma volt 1887-ben 4019°/ 0 . Ettől kezdve fokozatosan visszaesik a mai napig, a mikor 23'68°/ 0 . Ezen statisztikai kimutatás bizonyítja, de a t. előadó ur is elfogulatlan kritikát gyakorolt e tekintetben, hogy a létszám rendezése nem történt kellő gondoskodással és a létszámban az aránynak helyreállítása a legsürgősebb teen­dőjét kell hogy képezze a kereskedelemügyi kormánynak, Nézetem szerint, habár erre vonatkozólag czinozurát adni nem lehet, ha összeállítjuk a június 20-án, hétfőn. 307 hat fizetési osztályban lévő hivatalnokok lét­számát proczentuáczió szerint, azt látjuk, hogy az 1 — 3. fizetési osztályba sorozott hivatalnokok az összlétszámnak 16%-át képezik, a 4—6. fize­tési osztályban pedig 84%-át, tehát arány a kettő közt nincs és ha szabad volna a hivatal­noki helyzet tanulmányozása után perczentuácziót ajánlanom, ugy véleményem szerint helyes volna az 1—3. fizetési osztályokba 25°/o-ot, a 4—6. fizetési osztályokba pedig 75°/o-ot beosztani. Ez felelne meg az igazságnak és a szolgálati érde­keknek. Az altiszteknél a fizetésemelés alig jelenté­keny. Az első fizetési osztályban ugyan lényeges a javulás és a kezdó'fizetés 840 koronáról 1040 koronára emeltetett, a differenczia tehát a mos­tani és a régi fizetés közt 23'8 százalék; ezt a javulást kézségesen elismerem, azcnban azt is konstatálom, hogy a gyakorlatban ennek végre­hajtása elégedetlenséget fog okozni, mert a hosszabb szolgálati idő egyáltalán nem rekom­penzáltatik. A szolgáknál lényeges a javulás; embersé­ges dolog is volt, hogy azok a szegény szolgák, a kik egész nap testük, lelkük megfeszítésével szolgálják a magyar államvasutakat, végrevala­hára jobb fizetésbe kerüljenek, 420 korona kezdő fizetésük felemeltetett 700 koronára, a differenczia tehát 66'6 százalék. Nézetem szerint teljesen indokolatlan olyan státus kreálása, a mely az őrszemélyzetet külön foglalná magába. Az őrszemélyzet közül külö­nösen a pályaőr az, a ki a legelhagyatottabb vidékeu szolgálja a forgalmat és őrködik a személy- és vagyonbiztonság felett. Vétessék ki tehát ebből a létszámból és utaltassák át az altisztek közé, hogy ott a fokozatos emelkedés neki biztosíttassák. T. ház! A fizetésjavitás második eszköze az indokolás szerint az időszakos előmeneteli rendszer alkalmazása. Nézetem szerint az auto­matikus rendszer nincs végrehajtva egész kon­zekvencziával a javaslatban és tulajdonképen egy előlépést szabályozó intézksdás, s nem tekint­hető fizetésjavitási eszköznek, mert ha valaki hivatalnok lesz, akkor joga van ahhoz, hogy időszakonkint előlépjen és hogy ebben a maga­sabb fokozatban neki nagyobb fizetése is legyen. Tehát az indokolásnak az a része, a mely az időszakos előmenetelt fizetésjavitásnak nevezi, nem felel meg a valóságnak, nem felel meg annak a czélnak, a melyet elérni akar. Ezen intézkedés a jövőre szabályozni fogja az elő­léptetési viszonyokat, regulátor lesz, a mely a jövőben rendet fog teremteni. Ezt készséggel elismerem. Legértékesebb része a javaslatnak a vára­kozási idő megállapítása. Én azt hiszem, hogy itt elérkezett az idő, hogy az államvasuti alkal­mazott, midőn évtizedeken keresztül teljesiti súlyos teendőit, tudja azt, hogy ha emberséggel szolgálta munkaadóját, bizonyos idő eltelte után 39*

Next

/
Thumbnails
Contents