Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-443

?Ö4 június 2Ö-án, hétfőn. 306 W3. országos ülés Id Mi történt a vasutasok ügyében? Ők memorandumaikat előterjesztették, nagygyűléseket tartottak. Memorandumaik figyelembe nem vétettek, naggyüléseiket pedig betiltották. Ez volt nézetem szerint egyik legnagyobb oka, hogy azon vasúti sztrájk katasztrófaszerűleg lepte meg az országot. Az indokolás kiemeli, hogy a vasúti alkalmazottak illetményei 30 év óta nem változtak. Ezen beismerés jellemzi az államvasutak ósdiságát, maradiságát, hogy nem számolnak a fluktuáló életnek viszonyaival és körülményeivel és hogy 30—35 év óta egyetlen fillérrel sem emeltetett az államvasuti alkalmazottak fizetése. Hogy az igazsághoz teljesen hű legyek, igenis történt változás, történt pedig 35 év alatt az, hogy az utolsó rangfokozatban lévő hivatalnokok lakbérét emelték Budapesten és Fiúméban 200 forintról 300-ra, illetve 300-ról 350-re és hogy az I. osztályú főfelügyelői és igazgatói állások közé beiktattak egy közbeeső üzletvezetői állást. Történt ezenkívül még egy másik dolog is, a mi jellemzi azon szellemet, a mely az államvasutak igazgatásában lábrakapott, t. i. az igazgató urak személyi pótlékait emelték és a személyi pótlék beszámításával állapították meg azután a nyugdijat. Ez lett oka azon szomorú helyzetnek, hogy a m. kir. államvasutak nyugdíjintézete állandóan passzív mérleget tüntet fel. T. képviselőház! A tervezett fizetésemelés abszolúte nem áll arányban a fizetésjavitásra, valamint a fizetésrendezésre preliminált összegeket illetőleg az állami tisztviselők fizetésjavitására a kormány által fordított pótlékokkal. Köztudomású, hogy az 1904 : I. t.-cz. szerint körülbelül 51,000 állami tisztviselő részére 16 millió korona prelimináltatptt, 36,000 államvasuti alkalmazott javára pedig 6.643,000 korona, a mely összegben benfoglaltatnak az előléptetések által felmerült különbözetek is, ugy hogy ezeknek levonása után tulajdonképen csak 4 millió és néhány százezer korona marad fizetésfelemelés és javítás czimén. Sajnálom azonban, de azon eszközöket, a melyeket az igen t. miniszter ur a fizetésjavitásra vonatkozólag felhoz, nem tartom sem helyeseknek, sem pedig megfelelőknek. Az indokolásban ugyanis a következők foglaltatnak. Az államvasuti alkalmazottak három csoportja anyagi helyzetének javítását a t. miniszter ur hármas irányban tervezi és pedig fizetésfelemelés, időszakos automatikus előmeneteli rendszer alkalmazásával és korpótlékok rendszeresítése által; ezenkívül fentartotta magának a jogot, hogy az államvasuti szolgálat specziális viszonyaira való tekintettel, soron kívüli előléptetést is gyakorolhasson a jövőben. Hogy sorrendben menjek, reflektálni fogok először is az első fizetésfelemelési eszközre, t, i. a nyers és direkt fizetésemelésre. Ez nézetem szerint a törvényjavaslatban a leghelyesebben van keresztülvive, mert javulást mutat olyan irányban, hogy valamennyi fizetési osztály fizetési fokozataiban átlag 400 korona a különbség a volt és a jelenleg tervezett fizetés között. Az V. fizetési osztály második fokozatában 300, az Y. fizetési osztály harmadik fokozatában, továbbá a VI- fizetési osztály 1—2. és 3. fizetési fokozatában 700 koronát tesz ki a különbség a tervezett és a jelenlegi fizetés között. Ha a fizetésfelemelésnek czélja az volt, hogy feljavítsa az államvasuti alkalmazottak illetményeit, akkor nézetem szerint a t. miniszter urnak nagy figyelemmel kellett volna szem előtt tartania azon kiváló állami és nemzeti szempontokat, a melyek ilyen fizetésfelemelésnél egyedül lehetnek irányadók. A férfikorban, a midőn teljesen munkabíró az ember, testének egész erejét, szellemének egész ruganyosságát adja szolgálatba a magyar kir. államvasutaknak. Azon időben, a midőn a családalapításnak és a gyermeknevelésnek nehéz viszonyai súlyosodnak a családapákra, nézetem szerint azon fizetési fokozatokban és osztályokban, a melyekbe ilyen államvasuti alkalmazottak belejutnak, kellett volna a fizetésjavitásnak legintenzívebbnek és legerősebbnek lennie, (Helyeslés balfelöl.) és nézetem szerint a várakozási időre való tekintettel a III., iy. és V. fizetési osztály lett volna az, a mely, viszonyítva a többi fizetési osztályokhoz és fizetési fokozatokhoz, sokkal jobban lett volna dotálandó. E tekintetben javaslatot nem birok előterjeszteni, hanem kétségtelen, hogy az az összeg, a mely jelenleg fizetésfelemelés czimén figurái, aránytalanul kicsiny. Ha szabad kulcsot említenem, legalább is 20 — 25 százaléknak kellett volna lennie annak a differencziának, a mely a mostani, fizetés és a tervezett fizetés között felmerül. T. képviselőház! Nem akarok összehasonlítást tenni a jelenlegi és a már eszközölt fizetésfelemelések között, mert hiszen a részletekben az összehasonlítás nem állja ki mindig a tüzpróbát. Azonban érdekes és rá akarok utalni arra a körülményre, hogy a vármegyei és községi alkalmazottaknak régebbi fizetéseihez képest a legutóbbi törvény által megállapított fizetések aránytalanul nagy emelkedést mutatnak. E tekintetben nem akarom a t. házat untatni, csak egy példát vagyok bátor felhozni : (Halljuk! Halljuk!) T. i. Temesmegyében, a mely vármegye mindig a kor színvonalán állott, hivatalnokait fizetés tekintetében mindig kellőképen dotálta és rövid időközökben fizetésfelemeléssel javította fizetéseiket,ezen fizetés felemelés folytán egy állásnál, pl a IV. osztályú árvaszéki ülnökségnél a következő nagy differenczia támadt. T. i. a IV. osztályú árvaszéki ülnöknek Temesmegyében előbb 2000 korona fizetése és 400 korona lakbére volt, az uj tervezet szerint pedig fog kapni fizetésben 3600 koronát, lakbérben 700 koronát, tehát 2400 koronával szemben 4300 korona áll. Differenczia tehát ezen állásnál 1900 korona, vagyi 70 százalékkal nagyobb a tervezett fizetés a volt fizetésnél.