Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-441

260 Hl. országos ülés 1904- június 17-én, pénteken. Ha tehát a t. ház bölcsesége ugy fog határozni, hogy elfogadja a pénzügyi bizottság által előterjesztett határozati javaslatot, akkor felfogásom szerint ez indító ok lesz az igazgatás szempontjából arra, hogy megvizsgáltassák: vájjon nem kell-e a nélkül is, hogy a ház ebben a tekiiitetben határozna, ezen kilencz vidéki város tényleges lakásviszonyai szempontjából a központi lakpénzeket engedélyezni ? (Zaj balfelől.) Ez az én vélekedésem a kilencz vidéki városra nézve. Hellebronth Géza: Hát a többi város? Heltai Ferencz előadó: A többi városok közül ki van mutatva a pénzügyi bizottság jelentésében, hogy Beszterczebányán, Brassóban, Kassán, Marosvásárhelyen, Nagyszebenben, Nagyváradon, Nyitrán, Pécsett, Sopronban, Szabadkán, Székesfejérvárott és Újvidéken, tehát igen jelentékeny helyeken a lakpénzek az eddigiekhez képest javulni fognak. A többi, már eddig is a vidéki lakpénzek élvezetében álló állomáshelyeken lényeges rosszabbodás nem áll be, ellenkezőleg... Lengyel Zoltán: Többet elvesznek a lakpénzen, mint a mennyit adnak fizetésben. Heltai Ferencz előadó: Bocsánatot kérek, a lakpénzben senki sem veszithet semmit. Lengyel Zoltán: Majd megmagyarázom. Heltai Ferencz előadó: Azt hiába magyarázza a képviselő ur, mert ez alaptétele az illető szabályzatnak, hogy lakpénz és fizetés nem képezheti kompenzáczió tárgyát. Minden alkalmazott, az áthelyezés esetét kivéve . . . (Nagy zaj balfelöl.) ez eddig is igy volt . . . Lengyel Zoltán: Es az előléptetésnél nem kap többet! Heltai Ferencz előadó:... és igy van az állami szolgálatban is, hogyha egy budapesti tisztviselőt áthelyeznek vidéki városba, az a budapesti tisztviselő elveszti budapesti lakbérét és azon lakbért fogja kapni, a mely Debreczenre, vagy Aradra nézve meg van állapítva. (Zaj balfelöl. Felkiáltások a jobboldalon: Ez természetes!) A jelenlegi állapothoz képest, t. i. a vidéki lakpénzek mai megszabásához képest. . . Várady Károly: Megint zavart dolog ez! Heltai Ferencz előadó:... ez nagyon tiszta dolog, a vidéki lakpénzek mai megszabásához képest két fizetési osztály kivételével valamennyi fizetési osztályban és különösen az altisztekre és szolgákra nézve egy kivétellel mindenütt igen lényeges lakpénzemelkedés fog beállani. Ennek a lakpénzemelkedésnek f. évi költsége 240,000 korona többletben nyilvánul, tehát nem állhat az, hogy a vidéki állomáshelyek rosszabbul járnak lakpénz dolgában, mint jártak volna eddig. (Zaj balfelől.) Lengyel Zoltán : Az összlakbér kevesebb lesz. Heltai Ferencz előadó: Nem tudom, hogy az igen t. képviselőtársam honnan veszi azt az adatot, hogy az összlakbér kevesebb lesz. Lengyel Zoltán: Tiz év múlva sokkal kevesebb lesz. Heltai Ferencz előadó: Tiz év múlva sem. Lengyel Zoltán: Ez a hunczutság a javaslatban. Heltai Ferencz előadó : A másik határozati javaslat, a melyet a pénzügyi bizottság megbízásából a t. ház szíves figyelmébe ajánlani bátorkodom, sokkal nagyobb jelentőségű, mint a lakpénzekre vonatkozó határozati javaslat. Ez a második határozati javaslat a következőképen hangzik (olvassa): »Utasittatik a kereskedelemügyi miniszter ur, hogy az államvasuti hivatalnokok, altisztek és szolgák uj fizetési illetményeinek életbeléptetésekor az egyes fizetési osztályokba tartozókat lehetőleg egyenlő számban sorozza be az osztályok fizetési fokozataiba, és igyekezzék az egyes fizetési osztályokba tartozók létszámát is az eddiginél méltányosabb arányban beosztani. Az ez irányban teendő intézkedésről az 1905. évi költségvetési előirányzat beterjesztésekor és azután óvenkint tegyen a képviselőháznak jelentést.« Azt hiszem, hogy a pénzügyi bizottság jelentésére vonatkozólag senki sem emelheti azt a vádat, hogy ez ne tárná fel teljes őszinteséggel azon bajokat, a melyek az államvasuti alkalmazottak előmenetele és igy anyagi helyzete tekintetében fenforognak. A midőn a pénzügyi bizottság ezen bajokat vizsgálat alá vette, lehetetlen volt azon meggyőződésre nem jutnia, hogy ezen bajok legjelentékenyebb részben annak tulajdonithatók, hogy az államvasuti hálózat rohamos terjedésével kapcsolatban csakis a legalacsonyabb két osztály és a negyedik fizetési osztályba tartozó állások száma szaporittatott megfelelő arányban. A magasabb fizetési osztályba sorozott állások száma nem szaporittatott a hálózat kiterjedésével arányosan és nem szaporittatott a személyzet szaporodásával arányosan sem. Ennek a helyzetnek következménye az volt, hogy az államvasuti alkalmazottak — és ez áll ugy a tisztviselőkre, mint az altisztekre és szolgákra — a legjobb minősítés és kifogástalan szolgálattétel mellett is megakadtak azon fizetési osztályoknak fokozataiban, a mely fizetési osztályok sem a minősítésüknek, sem a szolgálat érdekeinek megfelelő életfeltételeket nem nyújtottak. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Ezentúl is igy leszi) Nem, t. képviselőtársam, nem lesz ugy. Egyszerre végrehajtani lehetetlen ugyan, hogy a magasabb fizetési osztályba sorozott állások oly mértékben szaporittassanak, a mely mint végezel kívánatos; mert én nem titkolom el azt, t. ház, hogy az én felfogásom szerint a szolgálat érdekeinek és az államvasuti alkalmazottak előmeneteli igényeinek csak oly besorozás az osztályokba felel meg, a mely a két legmagasabb, a főfelügyelői és felügyelői osztályokba — az utolsó százalékig pontos számítást e részben javasolni nem lehet — az összes állásoknak körülbelül 5°/o-át sorozza és a fenmaradó 95°/o-ot