Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.
Ülésnapok - 1901-441
258 Mi. országos ülés i90í június 17-én, pénteken. Ez a 6.643,000 korona a következőképen alakul : az alkalmazottak általános fizetésemelésére esik 5.755.270 koroDa; időszakos fizetésemelkedésekre 5.100,000 korona, korpótlékokra 121,000 korona ; a lakpénz rendezésére 240.000 korona, végül a kezelőnők illetményeinek rendezésére 143,000 korona. Az összes bruttó költségtöbblet a múlt évhez képest 7.359,000 korona. Ebből leszámítva az interkalárét, 715,640 koronát, marad a folyó évre előirányzandó összegként 6.643,000 korona. Ebből a 6.643,400 koronából már a múlt évben fedeztetett 1.860,000 korona, ugy hogy a folyó évre előirányzandó nettotöbblet 4.783,400 korona. Ez az összeg be van állitva a kereskedelemügyi minisztérium folyó évi költségelőirányzatába és ezzel a fedezet ezen 6.643,400 koronára pénzügyi szempontból megvan. Pénzügyi szempontból, a fedezet szempontjából tehát ezen kérdésről felesleges többet mondanom, mert a midőn kimutattam, hogy ez az államháztartás költségelőirányzatába be van állitva és ez által a fedezetről gondoskodva van, ha a mélyen t, ház ehhez hozzájárul, ez által a fedezet kérdése el van intézve. Jelentőséget ezen törvényjavaslat azon fizetésrendezési tervezettel kapcsolatban nyer, melyet a törvényjavaslat indokolásaként a kereskedelemügyi miniszter ur a képviselőháznak bejelentett. Erre a fizetésrendezési tervezetre vonatkozólag a pénzügyi bizottság jelentésében legjobb meggyőződésem és tudomásom szerint elmondottam mindazt, a mit a kérdésre vonatkozólag elmondandónak tartottam és azért azt hiszem, hogy a t. ház felment engem attól, hogy ugyanazok elmondásával, a melyek a jelentésben foglaltatnak . . . (Felkiáltások a szélsőbáloldalon: Halljuk! Halljuk! Olvassa fel!) Azt már nem teszem, hogy felolvassam, hanem, ha a t. ház parancsolja, röviden ismertetni fogom a fizetésrendezési javaslatot. (Halljuk! Halljuk!) Elsősorban szólni kivánok az államvasuti hivatalnokokról, mint az alkalmazottak elsősorban figyelembe veendő osztályáról. Az államvasuti hivatalnokok fizetése eddig is hat fizetési osztályban és minden fizetési osztályban három fokozatban volt megállapítva. Kezdő fizetésként a hatodik fizetési osztály harmadik fokozatában, tehát a legalsóbb fokozatban 1200 korona, állapíttatott meg, a mely 200 koronánkint emélkekedett egész a IV. fizetési osztály első fizetési fokozatáig. A IV. fizetési osztály első fokozatától a fokozatonkint való különbség 400 korona volt, a II. fizetési osztályban fokozatonkint a különbség 600 korona, az I. fizetési osztályban a fokozatonkinti különbözet pedig 800 korona. A most előterjesztett, illetve bemutatott fizetésrendezési tervezetben a fizetési osztályok és fokozatok száma változatlan marad. Ez a kezdő fizetés azonban, (Halljuk,! Halljuk! Zaj. Elnök csenget.) 1200 korona helyett 1400 koronában állapittatik most meg, mely a legelső, t. i, a VI. fizetési osztályban 200 koronával emelkedik. A legalsóra következő II. fizetési osztálytól a IV. fizetési osztályig a fizetési fokozatok között való különbség az eddigi 200 korona helyett 300 koronában állapittatik meg. A IV. fizetési osztályban a fizetési fokozatokban való különbség az eddigihez képest szintén 200 korona és ezen különbözetek változatlanul maradnak a következő osztályokban: A legmagasabb fizetési osztályba, t. i. az I. fizetési osztályba tartozó főfelügyelők fizetésemelésben nem részesülnek. Madarász József: Nagyon helyes! Heltai Ferencz előadó: Az én egyéni véleményem erre nézve más. A pénzügyi bizottság jelentése összehasonlítja az államvasuti hivatalnokok fizetésrendezését azon fizetéssel, a melyet a törvényhozás bölcsesége az állami szolgálat többi ágazataiban alkalmazott tisztviselőkre nézve megállapított. Ebben az összehasonlításban ki van mutatva, hogy a vasúti hivatalnokok fizetésrendezési tervezete az illető alkalmazottakra nézve legalább is oly előnyös, mint a milyen előnyös volt az a fizetésrendezés, a melyet a törvényhozás bölcsesége az állami tisztviselők többi ágaira nézve elhatározott, nevezetesen az egyes fizetési osztályokban az V. fizetési osztály második és első fokozatában és a IV. fizetési osztály harmadik és második fokozatában a vasutasokra nézve életbeléptetett illetményszabályzat kedvezőbb az állami tisztviselőkre nézve megállapított illetményszabályzatnál. Az altisztek fizetési táblázata, illetőleg az altisztekre nézve a jövőben életbeléptetni tervezett fizetési osztályok sokkal kedvezőbbek az eddigi fizetéseknél, különösen ha figyelembe veszszük azt, hogy a mai illetményszabályzat szerint az altisztek kezdő fizetése 960 koronában volt megállapítva, de tényleg a szolgálatban levő altisztek igen jelentékeny része ezt a 960 koronás fizetést csak előléptetés után érhette el, mert a kezdőfizetés nem 960 korona volt, hanem 840 korona és a következő fokozat volt 900 korona, a mely második fokozatot az altisztek rendszerint csak 8—10 évi szolgálat után érhették el. A most belé]3Ő altisztekre nézve ez a kezdő fizetés hasonlíthatatlanul kedvezőbb, mint a milyent élveznek a más szolgálatban lévő alkalmazottak. Lengyel Zoltán: Azt majd mi mondjuk meg! Heltai Ferencz előadó: Az altisztek IV. fizetési osztályára, a kezdő 1040 korona fizetési osztályra nézve, miután e fizetési osztályban csak egy fokozat van megállapítva, kimondatik, hogy a IV. fizetési osztályba kinevezett altiszt háromévi szolgálat után átmegy a III. fizetési osztály 3. fokozatába, az 1200 koronásba, és ott megfelelő várakozási idő eltöltése után eljut az 1600 koronás fokozatba, a melyen felül 5—5 évi szolgálat után két korpótlóknak van helye. Várady Károly: A lakbérrel mi van?
