Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.
Ülésnapok - 1901-441
Hí. országos ülés 190í június 17-én, pénteken. 259 Heltai Ferencz előadó: T, képviselőtársaim kívánták, hogy ismertessem meg a fizetési szabályzatot, nekem tehát először a fizetéseket kell ismertetnem és csak azután térhetek át a lakbérekre vonatkozó intézkedések ismertetésére. (Elénk helyeslés.) Az államvasuti alkalmazottak legnépesebb szolgálati osztálya a szolgák osztálya. A fizetésrendezés a jövőre való tekintettel elkülöniti a tulajdonképeni szolgákat az őri szolgálatot teljesítő szolgáktól, a kikre nézve az őrszemélyzet elnevezése alatt külön fizetési illetmények állapittatnak meg. A szolgák kezdőfizetése, a mely jelenleg a IV. fizetési osztály 2. fokozatában 500 korona és 1. fokozatában 540 korona, a mely 2. fizetési fokozatot is a jelenleg alkalmazott szolgák csak hosszú várakozás után érhették el, most az 500 és 540 korona helyett 700 koronában állapittatik meg, és pedig ugy fog a besorozás történni a 700 koronás fizetési osziályba, hogy valamennyi szolga, a ki 660 korona, vagy azon alul lévő illetményt kapott eddig, mind egyszerre átmegy a 700 koronás fizetési osztályba, és a kik a 660 koronás fizetési fokozatban négy esztendőnél hosszabb szolgálati időt töltöttek el, átmennek a 800 koronás fizetési fokozatba. Az őrszemélyzet kategóriája alatt a pályaőrök, sorompóőrök, éjjeli őrök, nappali őrök, egyáltalán az őrzési szolgálatot teljesítő szolgák egyesittetnek, a kiknek kezdő fizetése 540 koronában állapittatik meg, a mely 720 koronáig emelkedik, a maximális fizetés elérése öt évenkint 60—60 korona pótlék élvezetével 840 koronáig. Az őrszemélyzet kategóriájába sorozott szolgák fizetése mértékének megítélésénél a pénzügyi bizottság véleménye szerint a közönséges mezei napszámosmunkás keresete veendő zsinórmértékül, mert ezen az őrszemélyzet kategóriájába tartozó szolgáktól nem kívántatik nagyobb minősítés, mint a közönséges mezei napszámosmunkástól, a kikkel szemben még figyelembe kell venni, hogy az őrszemélyzet részben természetbeni gazdaságot folytat, mi által jelentékeny mértékben feljavíthatja gazdasági helyzetét. A pénzügyi bizottság a fizetési tervezet alapos megvizsgálása után azon eredményre jutott, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur által előterjesztett fizetésrendezési tervezet viszonyainknak megfelel, összhangban áll azon fizetésrendezési tervezettel, melyet a törvényhozás bölcsesége az állami szolgálat egyéb ágaiban alkalmazott tisztviselőkre és altisztekre, valamint szolgákra nézve megállapított. A kereskedelemügyi miniszter ur a fizetésrendezési tervezettel kapcsolatban bemutatja a most megállapítandó lakpénzilletményi táblázatot is. Ezen lakpénz-táblázatra vonatkozólag van szerencsém megjegyezni, hogy az államvasuti alkalmazottak ma érvényben lévő lakpénzszabályzata csak két lakbérosztályt ismert; az egyik volt a budapesti, a fiumei és az ország határán kivül fekvő állomáshelyekre nézve megállapított u. n. központi lakbér, a mely hat fokozatban 600 koronától 1600 koronáig volt megállapítva, a másik lakbérosztály volt a vidéki állomáshelyekre megállapított lakbérosztály 300 koronától 800 koronáig terjedő fokozatokkal. Kivételesen az u. n. központi lakbér volt engedélyezve az üzletvezetőségek székhelyén szolgáló vidéki városoknak és más 9 városnak, mely városok a bizottsági jelentésben fel vannak sorolva, de az ötödik és a hatodik fizetési osztályban való eltéréssel, a VI- osztályban ezen 16 vidéki városban nem 600, hanem csak 400 korona volt eddig a megállapított lakbér, az V.-ben nem 700, hanem 600 korona. A kereskedelemügyi miniszter ur által előterjesztett lakbérszabályzat, mely teljesen egyezik az állami tisztviselőkre nézve érvényben lévő lakbérszabályzattal, most négy, lakbérosztályt különböztet meg. Az elsőbe tartoznak: a budapesti, a fiumei és az országon kivül fekvő állomáshelyek, a másodikba a törvényjavaslat mellékletében külön felsorolt városok. Ezek közt van néhány, a mely eddig alacsonyabb lakbért élvezett, ezek most a kereskedelemügyi miniszter ur tervezete szerint magasabb lakbér élvezetéhez jutnak. Az üzletvezetó'ségek székhelyéül szolgáló hét vidéki város és másik kilencz város hasonlóképen alacsonyabb lakbérbe lett volna sorolandó. A pénzügyi bizottság azonban nem tartja sem a szolgálat érdekeivel, sem a vidéki városok fejlődési érdekeivel megegyeztethetőnek, hogy azon városokban, a melyekben a vasúti személyzet nagyobb tömegben van alkalmazva, a mai lakbérek leszállittassanak, s ezért azon határozati javaslatot terjeszti a t. ház elé: méltóztassék utasítani a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy a rendeleti utón kibocsátandó illetmény i szabályzatban tartsa fenn az üzletvezetőségek székhelyéül szolgáló vidéki városokban a jelenleg fennálló lakbéreket. (Felkiáltások balfelöl : Hát a többire!) A többire nézve a pénzügyi bizottság ezt a határozati javaslatot ki nem terjesztette. (Felkiáltások balfelöl: Ez helytelen !) Egyénileg az a véleményem, hogy ha a t. ház elfogadni méltóztatik az üzletvezetőségek székhelyéül szolgáló városokra nézve a jelenleg érvényben álló lakpénzeket, akkor lehetetlen, hogy a többi kilencz városban is ne tartassanak fenn a ma érvényben álló lakbérek, (Zaj balfelöl.) mert azon szempontok, a melyek annak idején az igazgatást arra indították, hogy ezen egyenkint felsorolt kilencz városban az u. n. központi lakpénzeket engedélyezte, minden egyes engedélyezésnél a legszigorúbb vizsgálat alapján mérlegeltettek . .. Szatmári Mór: Most is megvan, Heltai Ferencz előadó; ...megvizsgáltattak az illető városok lakásviszonyai és ezen viszonyok kedvezőtlensége vitte az igazgatást arra, hogy ezen kilencz városra nézve, nem mondom a budapestit, mert ez helytelen kifejezés, hanem az u. n. központi lakpénzeket eredményezte. 33*
