Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-439

214 Í39. országos ülés 190í június 25-én, szerdán. jobbról és a középen. Ellenmondások a szélsö­baloldalon.) A magyar nemzeti politika, a magyar nemzeti irány minden vonatkozásában nyer ki­fejezést eljárásunkban. Ez nyer kifejezést abban a javaslatban, a melyet a népiskolai ügyben előterjesztettünk, ez nyer kifejezést, a mint rá­mutattam, a horvát kiegyezés kérdésében, ez nyer kifejezést azon nagyhorderejű reformkérdésekben is, a melyek által a közös hadsereggel szemben a magyar nemzeti szempontoknak jogos érvényesí­tése felé törekszünk (Igaz! Ugy van! jobbfelöl. Zaj balfelöl.) nem a mi érdemünkből, hanem mert a körülmények alakultak ugy, hogy ezt napirendre tűzhettük és többet tehettünk, mint tehettek elődeink. Ne méltóztassék, t. ház, ezen kérdéseket kicsinyelni. A kormány szilárdan áll az 1867. évi XII. törvényczikk alapján. Abban a meg­győződésben van, hogy a pragmatika szankczió­ban kimondott kölcsönös védelem megvalósítá­sának legczélszerűbb eszköze az egységes vezér­lettel, vezénylettel egységes hadszervezetben összetartott közös hadsereg. De aztán ebben a közös hadseregben, és pedig ugy, hogy ennek egységes vezényletén és vezérletén csorba ne ejtessék, (Zaj a szélsöbaloldalon.) a katonai egységnek minden sérelme nélkül elfoglalhatja a magyar nemzet azt a teret, a melyet elfog­lalni tartozik. Ez a közös hadsereg a maga közösségének érintetlenül tartása mellett igenis tehet szolgálatot a magyar nemzeti politikának, (Ugy van ! jobbfelöl. Zaj a szélsöbaloldalon. Fel­kiáltások : Ez a nemzeti politika !) És ha figyelembe vesszük mindazt,a mi történt,ha látjuk,hogy lerak­tuk intézményszerű alapjait annak, hogy valóban szívben, lélekben, nyelvben magyar tisztikar fog­laljon helyet a közös hadsereg magyar ezredei­ben, (Zaj és felkiáltásoka szélsöbaloldalon: Hol?) ha ezt kapcsolatba hozzuk azzal, hogy az ezred­nyelveknél és a legénység oktatási nyelvénél a magyar nyelv külön szereppel érvényesül, mert a magyarok közé számittatnak azon nem ma­gyar ajkú magyar honpolgárok is, a kik a ma­gyar nyelvet teljesen birják; ha tehát azt látjuk, hogy a hadsereg az ezrednyelvek beosztásával és a kiképzés nyelvével igenis belekapcsolja magát a magyar államnak azon nemzeti politikájába, a mely az állam nyelvét el akarja terjeszteni a nemzetiségek között is: hát akkor, engedelmet kérek, itt csakugyan olyan nagy horderejű re­formok küszöbén állunk, a melyekkel a közös hadsereg azzá lesz, a mivé lennie kell: közössé, szívben, lélekben olyanná, a melynek magyar része teljesen be van katonailag olvadva a had­seregbe, de azért megtartja magyar lelkét, ma­gyar szivét és odaadását a magyar nemzethez. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés a jobb­oldalon. Nagy zaj a szélsöbaloldalon, Elnök csenget.) Ismétlem, t. ház, nem a jelen kormány érdeme, hogy ez a kérdés napirendre jutott, legkevésbbé az én érdemem, mert én nyíltan elismerem, mindig ellene voltam minden agitá­cziónak, a mely ezen czélok érdekében folyik; (Egy hang balfelöl: Azért lett miniszterelnök!) de igenis a magyar kormánynak, (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) ha ugy tet­szik, szerencséje és mindenesetre parancsoló kötelessége, hogy most már ezen napirendre tűzött kérdéseknek lojális, határozott és teljes megvalósítására törekedjék. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) És a midőn ezt teszi, (Zaj a bal­és a szélsöbaloldalon.) igenis, sikeres nemzeti politikát folytat! És ha azt kérdezik a képviselő urak, hogy hol maradt a szabadelvű politika és ha azt mondja Komjáthy t. barátom, hogy én még novemberben felszólítást intéztem a ház tag­jaihoz, hogy megbízóink akaratához híven igye­kezzünk a magyar alkotmányt megszilárdítani: hát akkor igenis azt mondom, hogy mindaz, a mit ez a kormány tett arra, hogy a bomlásnak, az_ anarchiának a tüneteit a parlamentben, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) a tisztviselői karban, a társadalomban, mindenütt az egész országban orvosolja és megszüntesse, mindaz a szabadelvűség ügyének tett szolgálat. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Mert a magyar szabad­elvméget más veszély nem fenyegetheti, mint az, ha ezekkel a jelenségekkel szemben gyengé­nek bizonyul, ha megengedi, hogy kompromit­táltassék a magyar szabadelvű irányzat jó hír­neve, az anarchiának, a bomlásnak, a rendetlen­ségnek olyan tünetei által, a melyek azután előidézhetik azt, a mit semmi más emberi ha­talom elő nem idézhet: a szabadelvűség diskre­ditálását, előidézhetik azt, hogy a magyar köz­vélemény elfordul a szabadelvűségtől. (Hosszan­tartó elénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hoch! Elnök csenget.) B. Kaas ivor: így a reakczió beszél! (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Vizet neki!) Elnök: Csendet kérek minden oldalról! Gr. Tisza István miniszterelnök: T. kép­viselőtársam ! A reakczió a_ demagógia hátteré­ben szokott settenkedni, (Elénk helyeslés a jobb­oldalon.) Ott várja a kedvező alkalmat és onnan csap le, mikor megérett számára a talaj. Ez a kormány pedig összes erejét megfeszítve rajta lesz, hogy ne érjék meg ebben az irányban a szituáczió és azt hiszem, akkor tesz a magyar szabadelvűségnek szolgálatot. Ajánlom a javas­latot elfogadásra. (Hosszantartó zajos helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik Polónyi Géza képviselő ur! Polónyi Géza: T. képviselőház! Előre jel­zem, hogy én hosszasabban kívánok szólani és azért kérem a t. elnök urat, méltóztassék most szünetet adni, Sághy Gyula: Személyes kérdésben kérek szót! (Zaj a jobb- és a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a középen.)

Next

/
Thumbnails
Contents