Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-438

Í38. országos ülés Í90b június ik-én, kedden. 185 kötelessége a kormány működése felett szigorú bírálatot, szigora ellenőrzést gyakorolni, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az ellenzéki pártnak kötelessége folytonosan küzdeni azért, hogy elvei érvényesüljenek, Egyedül abban az egy esetben lehet megengedhető az ellenzéknek, mondjuk a függetlenségi pártnak, hogy a küzdelemben szünetet tartson, ha a kormány a függetlenségi pártnak valamely elvét érvényesíteni akarja. Tényleg megtörtént pl. az egyházpolitikai törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával, hogy igenis, nyíltan beismerem, magam is támogattam a kormányt abban, hogy az egyházpolitikai törvények létrejöjjenek, hogy azok végrehajtassanak. A mikor ilyen fontos elvi kérdést a kormány érvényesíteni szándékozik, abban az esetben igenis és más kérdésben is joga van az ellenzéknek a küzdelmet abbanhagyni, különben azonban soha semmi szin alatt a küzdelmet az ellenzéknek félbenhagynia vagy félbeszakítania nem szabad. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! Ha a kormány most is a függetlenségi párt elvei, vagy a magyar nemzet érdekében fontos intézkedéseket akarna érvényesíteni, higyje meg és legyen róla meggyőződve, hogy a függetlenségi párt részéről ép ugy, mint az egyházpolitika alkalmával a legnagyobb jóakaratot, a legnagyobb elnézést, sőt támogatást tapasztalná. Mondja meg azonban a t. kormánypárt, vagy a t. kormány, hogy az igen t. kormányelnök ur programmjában van-e csak egyetlenegy olyan tétel is, a mely a függetlenségi párt elveit, vagy pedig a nemzet igazait akarná érvényesíteni? Ha valaki figyelemmel olvassa el az igen t. kormányelnök ur programmját, annak lehetetlen arra a meggyőződésre nem jutnia, hogy a 400 év óta fennálló szerencsétlen politikai helyzet soha sem domborodott ki jobban, mint a jelen alkalommal. (ügy van! a szélsöbaloldalon.) A kormány elnökök. — a mint ezt nagyon jól tudjuk, — bizonyos feltételek mellett vállalkoznak a kormányzásra. Ha tehát valaki nem fogadja el azt, a mit Bécs vagy a korona neki föltételként elébe szab, az kormánjelnök nem lehet. Ha figyelemmel nézzük át a kormány programmját, abban nemcsak a függetlenségi párt elveinek, hanem egyáltalában a nemzeti jogoknak érvényesítését sem találhatjuk meg; de megtaláljuk abban ezeknek homlokegyenest ellenkezőjét, azt t. L, hogy, ha épen szükséges, a kormány még a nemzet jogos érdekei ellen is kész a korona akaratát érvényre emelni. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nem akarok ugyan hosszadalmas lenni, de mégis gondoljuk meg, hogy a függetlenségi párt programmjában vannak olyan dolgok, a melyeket a kormány saját álláspontja mellett is könynyen érvényesíthetne a nemzet érdekében. Ilyen pl. az önálló vámterület kérdése vagy az 1848. évi XX. törvónyczikknek igazi végrehajtása, de nem olyan, mint a milyenre nézve a miniszterelnök KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXV. KÖTET. ur előterjesztést tett, mert az csak látszat, és mert annak igazi végrehajtása — és ezt igen jól tudja a kormányelnök ur — egészen másra vezetne, a mennyiben rávezetne az állami, a magyar iskolára. Ezt pedig nemcsak hogy ki nem mondja a kormány programmja, sőt a mostani közoktatásügyi minisztériumi ankét is bizonyítja, csak nagyon vékony, nagyon gyenge kis kísérlet történik arra, hogy a magyar nyelv itt-ott érvényesüljön, de hogy a magyar nyelv kötelezőleg érvényesüljön, azt sem a törvényjavaslatból, sem az ankétek eredményeiből senki ki nem olvashatja. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A jelen kormány programmjából, nézetem szerint, még az sem talált megvalósulásra, a mi határozottan igértetett. (Halljuk ! Halljuk!) Ha sorba veszem a t. kormány ígéreteit, meg fog erről győződni a t. ház is. Vegyük mindenekelőtt az u. n. katonai kérdéseket. Már az 1868. évben kiadott királyi rendeletben őjFelsége világosan meghagyta, hogy a magyar tisztek magyar ezredekbe helyeztessenek át és hogy a magyar ezredek lehetőleg magyar tisztekkel láttassanak el. A t. kormányelnök ur majdnem egy éve ül már a kormányon, (Felkiáltások a jobboldalon: Csak fél éve!) óä történt-e ebben az irányban valami? Vissza vannak-e helyezve a magyar tisztek? A kimutatásból azt látom, hogy egygyel több tisztet helyeztek át magyar ezredekből, mint a mennyit ide visszahelyeztek. Ott van azután a katonai büntető perrendtartás. Mindenki tudja, hogy a mai perrendtartás a kor követelményeinek nem felel meg, sőt valóságos szégyenfoltja az igazságszolgáltatásnak az a mód, a melylyel annak alapján a katonák véreink felett eljárnak. Az uj katonai büntető perrendtartás ma nem érvényesülhet és nem fog érvényesülni. (Mozgás jobbfelöl.) Vagy ha fog érvényesülni, mondja meg a miniszterelnök ur, mikor fog ez megtörténni? Én azt hiszem, hogy nem fog, mert a kormány még azért sem meri a felelőséget elvállalni, hogy az eljárás a jövőben német nyelven nem fog folyni, abba pedig, hogy magyar nyelven folyjék, a korona és a militarizmus soha sem fognak beleegyezni, így tehát a perrendtartás mindig csak ígéret tárgya lesz, azonban megvalósulását soha sem fogjuk elérni. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Itt vannak a jelvények. A kormányok már évek óta elismerik, hogy a jelvények közjogilag nem felelnek meg a magyar állam törvényeinek, és mégis, daczára annak, hogy Fejérváry miniszter és Széll Kálmán miniszterelnök részérői a kormány nevében igéret tétetett, hogy ez a kérdés a legrövidebb idő alatt a megvalósulás stádiumába lép, hogy abba a korona, ő Felsége, a legíőbb hadúr is beleegyezett, ebben az ügyben a mai napig semmi sem történt. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Vagy vegyük az oktatás kérdését. A magyar törvény szerint még csak kérdés tárgyát 24