Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-435

4-35. országos ülés 190í június 10-én, pénteken. 119 vényeit, az ipartörvény módosítása és a kisipar fejlesztése érdekében. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Mielőtt a napirendre áttérnénk, az össze­férhetlenségi állandó bizottság két tagja, a ki eddig az esküt le nem tette, le fogja tenni az esküt, és pedig Leszkay Gyula és Popovics Vazul István képviselő urak, Szőts Pál jegyző (olvassa az eskü-mintát. Leszkay Gyula és Popovics Vazul István le­teszik az esküt). Elnök: A képviselő urak az esküt letet­ték ; erről a bizottság elnöke értesíttetni fog. Következik napirend szerint a dunai halá­szat védelme ós kihasználása tárgyában Romá­niával 1903. évi január hó 31-én kötött egyez­mény beczikkelyezéséröl szóló törvényjavaslat tárgyalása, még pedig legelőször a törvényjavas­lat (írom. 394, 509) általános tárgyalása. Az elő­adó ur kivan szólani. Rónay Ernő előadó: T. ház! A dunai ha­lászat tárgyában Romániával kötött egyezmény a magyar királyi kormány és a román királyi kormány megbízottai által előbb írásban, ké­sőbb itt Budapesten szóbelileg folytatott tárgya­lások alapján állapíttatott meg. Az egyezmény rendelkezései megegyeznek, a mi 1888: XIX. t.-czikkünkkel és azt lényegében teljesen fedik. Fontos ránk nézve ezen egyezség, mert a dunai halaknak tenyészetét és szaporodását óvja meg, a mi különösen a halaknak ivás idejében való megvédése és fejlődésük alatti vándorlásuk köz­ben való megóvása által segittetik elő Ezen törvények a halak szaporodását elő­mozdító hatása nem csekély közgazdasági jelen­tőségű és azon körülmény, hogy kizárólag a magyar kormány és a román kormány itt Buda­pesten kiküldöttei által folytatott tárgyalások alapján köttetett meg,' magyar jelleget üt ezen egyezményre. A harmadik része ezen egyezménynek az, hogy a törvényben biztosítva van a folytonos érintkezés és a felügyelet ezen megkötött egyezmény végrehajtása körül; bizonyos barát­ságos érintkezést biztosit a román kormány­nyal, a mi nem csekély nemzetgazdasági érdek­kel bír. Ennek a törvényjavaslatnak mind a három részét figyelembe véve, ugy általánosságban, mint részleteiben ezen törvényjavaslatnak tör­vényerőre való emelését és a benne foglalt egyez­mény beczikkelyezését van szerencsém ajánlani. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz szólani ? Ha senki szólni nem kíván, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) Észrevétel nem lévén, kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadta. Következik a részletes tárgyalás, még pedig először a czim. Szőts Pál jegyző: (olvassa a törvényjavas­lat czimét és az egyezmény szövegét, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott. Javaslom a t. háznak, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasását a leg­közelebbi ülés napirendjére tűzze ki. Hozzájárul ehhez a ház ? (Igen!) Akkor határozatként ki­mondom, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasása a következő ülés napirendjére tűzetik ki' Következik most a Sándor község közigaz­gatási és országgyűlési képviselőválasztó-kerületi átkebelezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 11, 44) tárgyalása. Az első szó az előadó urat illeti. Nyegre László előadó: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat Sándor községnek közigaz­gatási és képviselőválasztó-kerületi átkebelezésé­ről szól és pedig Szabadka szab. kir. városába. Méltóztassanak megengedni, hogy ennek az át­kebelezésnek, illetőleg a törvényjavaslatnak indo­kait néhány szóval ismertessem. (Halljuk! Halljuk!) Ha egy pillantást vetünk Szabadka szab. kir. város földrajzi fekvésére, rögtön feltűnik az, hogy Sándor községe Szabadka város területébe akként van beékelve, hogy azt minden oldalról a város területe veszi körül. Sándor község a topolyai járáshoz tartozik, a járás központja tehát tőle 30 kilométernyire fekszik, holott Sza­badka alig van három kilométernyire. (Zaj. Elnök csenget,) Szabadka városa már a XVIII. században érezte azt, hogy a város területén folyó tele­pítések a város jövő fejlődésének nagy gátul fognak szolgálni és már akkor megtette a lépé­seket és hosszú évek során át folytatott pert Bács-Bodrog vármegyével ezen telepítés eUen, de a helytartótanács a városra nézve kedvezőt­lenül döntött és Sándor község telepítése tény­leg megtörtént. Sándor községének ilyetén fekvése már most, kivált az utolsó időben igen különös hely­zeteket teremtett, nevezetesen állategészségügyi és állatforgalmi szempontból. Ott ugyanis, a hol valamely községnek 350 négy szögkilométer vagy ennél nagyobb határa van, megengedhető, hogy ezen községek az állatforgalom zavartalanabb lebonyolithatása végett kisebb állategészségügyi kerületekre osztassanak, a minek az az előnye, hogy ha valamely kerületre nézve a zárlat ki­mondatik, a másik kerület természetesen a zár­latba bele nem vonatik. Mivel azonban Sándor községe Szabadka sz. kir. város területébe be van ékelve, ebből az a kár háramlik, hogy ha akár Sándor községében, akár pedig Szabadka sz. kir. város területén állatbetegség üt ki, az egész terület — apróbb körletekre felosztva nem lévén — zár alá helyeztetik, a minek jelentőségét különösen akkor tudjuk méltatni

Next

/
Thumbnails
Contents