Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-431

102 43i. országos ülés 19üí május W^án, pénteken. javaslatot tárgyalni fogja. En most csak azon reményemnek és meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy mentől többet fogunk ezen kérdés felett tárgyalni és vitatkozni, mentől behatóbban lesz az az ország közvéleménye előtt felderítve, antiftl nagyobb és teljesebb megnyugvást fog az ország közvéleménye abból meríteni, (TJgy van! jobbfelöl.) hiszen az egész pénzügyi kombinácziónak lényege abban fekszik, hogy az nj ágyuk beszerzésének költségei, a melyek pedig épen saját véreink biztonsága szempontjából teljesen elkerülhetetlenek, (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) fedezhetők lesznek a nélkül, hogy ebből az országra tehertöbblet származzék, a nélkül, hogy a közös költségvetésben ezen a czimen bárminő emelkedés mutatkoznék. (Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget) Ezen egy megjegyzésen kivül és annak ismételt hangoztatása mellett, hogy az a 150 millió — hogy kerekszámban beszéljek, — beruházási teher, a mi a közös kormány által kért összegből Magyarországra esik, mert itt ne beszéljünk 400 millióról, mivel csak 150 millió esik mi reánk . . . Endrey Gyula: Bagatell! Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . hogy ez a teher, a mi nem bagatell, a közös költségvetésben teheremelkedést előidézni nem fog, azt hiszem, ez mindenesetre helyes, ezélszerü és sikerült megoldása ezen kérdésnek. (Ugy van! jobbfelöl.) Ezek után még csak két rövid megjegyzésre szorítkozom. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő ur kifejezte rokonszenvét Törökország iránt és azt hiszem, hogy ebben a tekintetben nincs ellentétben sem a magyar kormány, sem a külügyminiszter ur álláspontjával, hiszen évek hosszú sora óta a monarchia külügyi politikája teljes egyetértésben és összhangban a magyar nemzet érzületével is odairányult, hogy a Balkánnépek fejlődésének és jólétének igényei, a melyekkel bizonyára nincsen ellentétben t. képviselőtársam sem, megegyeztessenek a státusquo fentartásával, vagyis a török uralom szerzett jogainak lehető épségben tartásával. (TJgy van! a jobboldalon.) De én azt hiszem, hogy ezt a politikai czélt, a mely egyaránt lebeg mindnyájunk szeme előtt, akkor szolgáljuk helyesen és akkor vagyunk igaz barátai a török kormánynak, ha — a mint az a valődi|baráthoz illik — megmondjuk neki sokszor a kellemetlen igazságot is és nem döntjük őt gyengéinek, hibáinak legyezgetése által veszedelembe. (Helyeslés a jobboldalon.) Végül a t. képviselő ur, suaviter in re, et fortiter in modo, megemlékezett arról,, a beszédről, a melylyel a delegáczió elnöke O Felségét üdvözölte. Én nekem erre csak egy rövid megjegyzésem van. (Halljuk! Halljuk!) A delegáczió elnöke azt, hogy mi van a 67-es kiegyezésben, hogy mi annak valódi jogi és politikai tartalma, bizonyára nem fogja a képviselő úrtól megtanulni (Mozgás a szélsöbahldahn.) és a delegáczió elnöke egy hosszú, üdvös életen át bebizonyította azt, hogy a férfiasság, az igazmondás, a lojalitás és hazafiság követelményei szempontjából leczkét senkitől sem fogad el. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Ezeket kívántam elmondani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A napirendelőtti felszólalás határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, áttérünk a napirendre, de mielőtt ezt megtennők, a gazdar sági bizottság nevében annak előadója kivan egy jelentést bemutatni. Nyegre László, a gazdasági bizottság előadója : Tlv ház! A gazdasági bizottság megbizásábólj

ván szerencsém a képviselőháznak 1904. évi helyesbített előirányzatát előterjeszteni (írom. 542) és egyszersmind tisztelettel kérni, hogy annak kinyomatását, szétosztását és annak idején leendő napirendre tűzését elrendelni méltóztassék. Van szerencsém egyszersmind jelenteni, hogy a gazdasági bizottság a korábban beterjesztett és az 1904-ik évi állami költségvetési előirányzathoz csatolt képviselőházi költségvetést (írom. 419), miután az ezen költségvetés folytán tárgytalanná vált, ezennel visszavonja. Elnök: A gazdasági bízottság bemutatott jelentése és az annak mellékletét képező költségvetés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt a ház a maga idejében fog határozni; egyúttal a korábban beterjesztett költségvetés visszavonását a ház tudomásul veszi. Következik az 1884 : IV. t.-cz, által Szeged sz. kir. városban felállított középitészeti tanács hatáskörének ujabb meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat (írom. 470, 518) harmadszori olvasása. Szőts Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a házat: elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után, igen vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta és így az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik gr. Wimpffen Sigfriednek, gr, Wimpffen Simonnak és b. Trauttenberg Frigyesnek az örökös főrendiházi tagság jogával való felruházásáról szóló törvényjavaslat (írom. 266. 517) harmadszori olvasása. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani, (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot elfogadta és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a m. kir. államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasúti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek e'nge-