Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-431

45Í. országos ülés 190í május 20-án, pénteken. 103 délyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 514, 541) harmadszori olvasása. : Nyegre László jegyző (olvassa a törvény-• javaslatot), Elnök: Kérdem a házat: elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasása után, igen vagy nem? (Igen!) ! A ház tehát a törvényjavaslatot egyértelmü­leg elfogadja és igy az alkotmányszerü tárgya- I lás és hozzájárulás végett a főrendiházhoz kül- j detik át. Tekintettel pedig arra, hogy mily nagy ! érdek fűződik ahhoz, hogy ezen törvényjavaslatot , a főrendiház is mielőbb letárgyalja és elfogadja, j azt hiszem, bele fog a ház egyezni, hogy a most I harmadszori olvasásában is elfogadott három \ törvényjavaslatra vonatkozó jegyzőkönyvi rész azonnal hitelesíttessék és a mai nap folyamán a főrendiházhoz átküldessék. Hozzájárul ehhez a ház ? (Igen ! ) A jegyző- • könyv ezen része tehát fel fog olvastatni. Nyegre László jegyző (olvassa az ülés jegyzö­könyvének az elfogadott törvényjavaslatokra vonatkozó részét). Elnök: Kérdem most már a házat: van valakinek észrevétele az ülés jegyzőkönyvének most felolvasott részére? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyv ezen ; részét hitelesítettnek jelentem ki. Következik napirend szerint a miniszter­elnök urnak határozati javaslata a közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának meg­állapítása végett 15 tagból álló országos bizott­ság kiküldése iránt. A határozati javaslat fel fog olvastatni. Rákosi Viktor jegyző (olvassa): Határozati javaslat. Határozza el a ház, hogy az 1867. évi XII, t.-cz. 19. §-a értelmében a birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országok­kal közös költségek hozzájárulási arányának meg­állapítása czéljából 15 tagból álló országos bi­zottságot küld ki, melyből 10 tagot a képviselő­ház és 5 tagot a főrendiház választ. Elnök: Kivan valaki a javaslathoz szólani? Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát senki szólani nem kíván, felteszem a kérdést. A kér­dés az: elfogadja-e a ház gróf Tisza István miniszterelnök felolvasott javaslatát? (Felkiáltá­sok; Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfo­gadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom, hogy a ház a javaslatot elfogadta. T. ház ! Tekintettel arra, hogy a mai ülés fo­lyamán erre ráérnénk, javaslom, hogy a-t. képviselő­ház; a tiz tagot azonnal megválasztani méltóz­tassék. (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Nem volt napirendre tűzve, nem lehet!) ; Lehet, kérem; akárhányszor megtörténik, hogy napirendre nem tűzött tárgy felett is határoz a ház. A választásnál a névsort olvasni fogja Dedovics György. (Ellenmondások a szélso­baloldalon,) B. Kaas Ivor: A házszabályokhoz kérek szót, elnök ur. Énnekem az ellen semmi kifogásom sincs, hogy ha a ház egyhangú határozatával ilyen rögtön történik a választás, mint ez most proponálva van; hanein nem lehet, hogy ebből preczedens alkottassák jövőre. Tesék az elnök urnak kimondani azt, hogy ily dolog csak egy­hangú határozattal, nemine contradicente tör­ténhetik meg. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ez olyan határozati javaslat, . a melynek nem törvényalkotás a czélja. B. Kaas Ivor: Nincs előkészítve! Elnök: A t. képviselő ur tévedésben van; mert micsoda előkészítő eljárás volna szüksé­ges? Osztályokhoz vagy külön bizottsághoz oly javaslatok mennek, a hol az illető osztály vagy bizottság javaslatot vagy jelentést tesz arra nézve, hogy mi történjék. Itt nincs erről szó. Itt tisztán csak a 10 tag megválasztásáról van szó. Erre nézve semmiféle előkészítő eljárásra szükség nincs. Ezt annál inkább lehet azonnal eszközölni, mert a házszabályok szerint olyan indítványok, a melyek expressis verbis nem czélozzák törvény alkotását, nyomban érdem­leges eljárás alá vehetők. Ez a házszabályok világos intézkedése. Természetes, hogy minden olyan alkalommal, a mikor vagy jelölés meg­ejtése, vagy más.érdek tekintetéből az iránt nyilatkozik kívánság, hogy ilyen választás el­halasztassék, a ház mindig a legméltányosabban jár el és a szavazást későbbi ülésre tűzi ki. De oly esetben, minő- ez is, amikor a jelölés czéljá­ból nem szükséges előzetes értekezletet tartani, azt hiszem, a képviselő urak jól felfogott sze­mélyes érdeke és kényelme hozza magával, hogy a választást azonnal megejtsük, annál is inkább, mivel a mai ülésnek két miniszteri válasznál már egyéb tárgya ugy sincsen. (Élénk helyeslések jobbfelöl. Ellenmondások a bal- és a szélsobaloldalon.) B. Kaas Ivor: T. képviselőház! (Nagy zaj jobbfélöl. Felkiáltások: Eláll!) Nem azt mondot­tam, hogy a választás ma ne ejtessék meg. Nem elleneztem egy szóval sem, hogy a miniszterelnök ur indítványa elfogadtassák és végre is hajtassák. A mi kifogásom nekem volt, ez az, — s az elnök ur beszéde ebben csak megerősít — hogy mivel erre az esetre a házszabályokban rendel­kezés, sem tagadó, sem megerősítő nincs: nehogy hasonló esetekben erre az esetre mint precze­densre történhessék hivatkozás, mondja ki az elnök ur és a ház, hogy ez nem képez jövőre nézve semmiféle preczedenst és csak nemine contradicente történhetett az eljárás igy. Ez volt az én véleményem és semmi más. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Én egyszerűen konstatálom azt, hogy valahány­szor hasonló indítványok adattak be a quóta­deputáczió iránt, a ház gyakorlata az volt, hogy az indítvány elfogadása után a szavazást azon­nal megejtette.

Next

/
Thumbnails
Contents