Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-414

58 4H. országos ülés 1904 április ik-én, csütörtökön. építhetők, és ha épittettek volna ilyenek, azok feltétlenül lerombolandók. Most már magára a kérdésre vonatkozólag van szerencsém jelenteni a mélyen t. háznak azt, hogy az első felvételek alkalmával felmerült költségek 12,600.000 koronára rúgnak. A magyar kormány ezen elkészített terveket és költség­vetést felülvizsgálta, a maga részéről soknak tartotta és az egységáraknak 35 százalékkal leendő leszállítását, valamint az előre nem látot­takra felvett 15%-nak 10°/ 0-ra való leszállítását kérte, ugy hogy a 12 millió helyett körülbelül 8,364.000 koronára rúgott volna a költség. A tárgyalások a magyar és az osztrák kormány között folytattatván, végre megegyezés jött létre és pedig akként, hogy az összes költségek 8.364,282 korona 54 fillérben fixiroztattak, a melyből Ausztriára 4.700,000. Magyarországra pedig 4.600,000 korona esik. A költségek fede­zésére a pénzügyminiszter úrral megtörtént a megegyezés és semmi nehézség ennek a kérdés­nek az 1895 : XLVIII. t.-cz. 30. §-a alapján leendő végrehajtására nézve már nem áll fenn és pedig akként, hogy az előbb emiitett törvény­ben megszavazott 108 millió koronából 2.485,000 korona összeg fordittatik az első években a Morva-szabályozás költségeire. A többi költsé­gekre vonatkozólag később az általunk a törvény­hozás elé terjesztendő törvényjavaslatban lesz szerencsém adatokat előterjeszteni, megjegyezvén, hogy 498,861 korona többlet merült fel az egyezségben megállapított költségen felül, a mely­nek fedezésére nézve a pénzügyminiszter ur közt és közöttem a tárgyalás folyik. Mindezek alapján és tekintettel arra, hogy a költségek 10 esztendőre osztatnak fel, nincs semmi nehézség arra nézve, hogy a legközelebbi időben, talán 1904-ben, de mindenesetre az 1905-ik esztendőben ezen szabályozásra vonat­kozólag az akczió megindittassék. Kérem válaszomat tudomásul venni. (He­lyeslés.) Csernoch János: T. ház! A földmivelésügyi miniszter urnak válaszát annál nagyobb köszö­nettel veszem tudomásul, mert mikor a ház elé terjesztett javaslatot átnéztem, ott semmit sem találtam felvéve a Morva-szabályozás költségeire, és azért aggódtam, hogy ez a kérdés is még tovább fog elhúzódni, és az a vidék csak nagyon későn fog hozzájutni, hogy végre-valahára ezen állandó veszélytől megvédessék. Annál jobban esett most hallani, hogy e tervek elkészültek, és a költségben a két kormány megegyezett. Mindazonáltal egy körülményt vagyok bátor a t. miniszter ur figyelmébe ajánlani, és ez az, hogy biztos értesülésem szerint osztrák részről a szabályozást a Kohatetznél lévő bukógátnak lerombolásával akarják kezdeni, mely esetben a viznek rohamos lefolyása folytán a magyar­országi Kató község veszélyeztetve volna. Ez okból szükséges, hogy a Morva-folyónak a Kátő község mellett elfolyó mellékága előzetesen sza­bályoztassék. Erre voltam bátor felhívni a miniszter ur figyelmét. Egyébként a választ tudomásul veszem. Elnök: Következik a határozathozatal. A kérdés az, tudomásul veszi-e a ház a föld­mivelésügyi miniszternek Csernoch János inter­pellácziójára adott válaszát, igen vagy nem? Észrevétel nem lévén, kimondom, hogy a ház a választ tudomásul veszi. T. ház! Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! A tanácskozást folytatjuk. Mielőtt azonban a tanácskozás során tovább mennénk, a ház tudomására kell hoznom, hogy az imént ugy hallottam, hogy Nősz Gyula kép­viselő ur nemcsak Münnich Aurél képviselő ur ellen, hanem Veszter Imre képviselő ur ellen is összeférhetlenségi bejelentést tett. A házszabá­lyok 144. §-a értelmében azonban több kép­viselőre nézve a bejelentés egybe nem foglalható. Ezen tehát ugy lehet segíteni, hogy Nősz kép­viselő ur külön megteszi az összeférhetlenségi bejelentést Veszter képviselő ur ellen. Áttérünk most már a földmivelésügyi miniszter ur válaszára Udvary Ferencz képviselő urnak a gazdák kiirtott lovainak a kincstár részéről leendő kártalanítása tárgyában beter­jesztett interpellácziójára (írom. 278). Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház! Udvary Ferencz képviselő ur 1904. január 27-én interpellácziót intézett hoz­zám a Csesznek és Oszlop községi gazdák ki­irtott lovainak a kincstár részéről leendő kárta­lanítása tárgyában. Mielőtt ezen kérdésben érdemleges válaszom megadására rátérnék, méltóztassanak megengedni, hogy rövid kitérést tegyek Udvary képviselő ur akkori interpellá­cziójának indokolására. (Halljuk! Halljuk!) Nevezetesen a képviselő ur, ha nem is hatá­rozottsággal, de bizonyos czélzattal ugy állította oda a dolgot, mintha ezek a lókiirtások a mostani kormány részéről politikai czéllal tör­téntek volna, és azzal aposztrofálta a dolgot, hogy a parasztok egymás közt azt mondják, hogy: lám, nem lehet ellenzékinek lenni, mert a kormány kiirtja a lovainkat. Erre vonatkozólag méltóztassanak nekem megengedni, hogy egy­szerűen rámutassak arra a tényre, hogy ezek a lókiirtások 1902. novemberben és 1903. áprilisban történtek. Akkor pedig választások­ról egyáltalában szó sem volt, és épen azért bennünket, a jelenlegi kormányt joggal azzal vádolni, hogy ezen kiirtások bármiféle politikai kérdéssel voltak vagy lehettek volna kapcso­latban, azt hiszem, nem lehet. (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) Az ügy érdemére vonatkozólag van szeren­csém a t. háznak a következőket jelenteni;

Next

/
Thumbnails
Contents