Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-414

58 4H. országos ülés 1904 április ik-én, csütörtökön. építhetők, és ha épittettek volna ilyenek, azok feltétlenül lerombolandók. Most már magára a kérdésre vonatkozólag van szerencsém jelenteni a mélyen t. háznak azt, hogy az első felvételek alkalmával felmerült költségek 12,600.000 koronára rúgnak. A magyar kormány ezen elkészített terveket és költségvetést felülvizsgálta, a maga részéről soknak tartotta és az egységáraknak 35 százalékkal leendő leszállítását, valamint az előre nem látottakra felvett 15%-nak 10°/

0-ra való leszállítását kérte, ugy hogy a 12 millió helyett körülbelül 8,364.000 koronára rúgott volna a költség. A tárgyalások a magyar és az osztrák kormány között folytattatván, végre megegyezés jött létre és pedig akként, hogy az összes költségek 8.364,282 korona 54 fillérben fixiroztattak, a melyből Ausztriára 4.700,000. Magyarországra pedig 4.600,000 korona esik. A költségek fedezésére a pénzügyminiszter úrral megtörtént a megegyezés és semmi nehézség ennek a kérdésnek az 1895 : XLVIII. t.-cz. 30. §-a alapján leendő végrehajtására nézve már nem áll fenn és pedig akként, hogy az előbb emiitett törvényben megszavazott 108 millió koronából 2.485,000 korona összeg fordittatik az első években a Morva-szabályozás költségeire. A többi költségekre vonatkozólag később az általunk a törvényhozás elé terjesztendő törvényjavaslatban lesz szerencsém adatokat előterjeszteni, megjegyezvén, hogy 498,861 korona többlet merült fel az egyezségben megállapított költségen felül, a melynek fedezésére nézve a pénzügyminiszter ur közt és közöttem a tárgyalás folyik. Mindezek alapján és tekintettel arra, hogy a költségek 10 esztendőre osztatnak fel, nincs semmi nehézség arra nézve, hogy a legközelebbi időben, talán 1904-ben, de mindenesetre az 1905-ik esztendőben ezen szabályozásra vonatkozólag az akczió megindittassék. Kérem válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Csernoch János: T. ház! A földmivelésügyi miniszter urnak válaszát annál nagyobb köszönettel veszem tudomásul, mert mikor a ház elé terjesztett javaslatot átnéztem, ott semmit sem találtam felvéve a Morva-szabályozás költségeire, és azért aggódtam, hogy ez a kérdés is még tovább fog elhúzódni, és az a vidék csak nagyon későn fog hozzájutni, hogy végre-valahára ezen állandó veszélytől megvédessék. Annál jobban esett most hallani, hogy e tervek elkészültek, és a költségben a két kormány megegyezett. Mindazonáltal egy körülményt vagyok bátor a t. miniszter ur figyelmébe ajánlani, és ez az, hogy biztos értesülésem szerint osztrák részről a szabályozást a Kohatetznél lévő bukógátnak lerombolásával akarják kezdeni, mely esetben a viznek rohamos lefolyása folytán a magyarországi Kató község veszélyeztetve volna. Ez okból szükséges, hogy a Morva-folyónak a Kátő község mellett elfolyó mellékága előzetesen szabályoztassék. Erre voltam bátor felhívni a miniszter ur figyelmét. Egyébként a választ tudomásul veszem. Elnök: Következik a határozathozatal. A kérdés az, tudomásul veszi-e a ház a földmivelésügyi miniszternek Csernoch János interpellácziójára adott válaszát, igen vagy nem? Észrevétel nem lévén, kimondom, hogy a ház a választ tudomásul veszi. T. ház! Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! A tanácskozást folytatjuk. Mielőtt azonban a tanácskozás során tovább mennénk, a ház tudomására kell hoznom, hogy az imént ugy hallottam, hogy Nősz Gyula képviselő ur nemcsak Münnich Aurél képviselő ur ellen, hanem Veszter Imre képviselő ur ellen is összeférhetlenségi bejelentést tett. A házszabályok 144. §-a értelmében azonban több képviselőre nézve a bejelentés egybe nem foglalható. Ezen tehát ugy lehet segíteni, hogy Nősz képviselő ur külön megteszi az összeférhetlenségi bejelentést Veszter képviselő ur ellen. Áttérünk most már a földmivelésügyi miniszter ur válaszára Udvary Ferencz képviselő urnak a gazdák kiirtott lovainak a kincstár részéről leendő kártalanítása tárgyában beterjesztett interpellácziójára (írom. 278). Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház! Udvary Ferencz képviselő ur 1904. január 27-én interpellácziót intézett hozzám a Csesznek és Oszlop községi gazdák kiirtott lovainak a kincstár részéről leendő kártalanítása tárgyában. Mielőtt ezen kérdésben érdemleges válaszom megadására rátérnék, méltóztassanak megengedni, hogy rövid kitérést tegyek Udvary képviselő ur akkori interpellácziójának indokolására. (Halljuk! Halljuk!) Nevezetesen a képviselő ur, ha nem is határozottsággal, de bizonyos czélzattal ugy állította oda a dolgot, mintha ezek a lókiirtások a mostani kormány részéről politikai czéllal történtek volna, és azzal aposztrofálta a dolgot, hogy a parasztok egymás közt azt mondják, hogy: lám, nem lehet ellenzékinek lenni, mert a kormány kiirtja a lovainkat. Erre vonatkozólag méltóztassanak nekem megengedni, hogy egyszerűen rámutassak arra a tényre, hogy ezek a lókiirtások 1902. novemberben és 1903. áprilisban történtek. Akkor pedig választásokról egyáltalában szó sem volt, és épen azért bennünket, a jelenlegi kormányt joggal azzal vádolni, hogy ezen kiirtások bármiféle politikai kérdéssel voltak vagy lehettek volna kapcsolatban, azt hiszem, nem lehet. (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) Az ügy érdemére vonatkozólag van szerencsém a t. háznak a következőket jelenteni;