Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-414

április lí-én, csütörtökön. lő 424. országos ülés Í90í Elsősorban meg akarom említeni azt, hogy az én kerületemben lévő községeknek az összes ott lévő közalapítványi birtokok közül csak egy kis területét adják közvetlenül bérbe a népnek, a terület sokkal nagyobb részét, felette nagyobb részét a nagybérlők kapják. Már ideiglenes válaszában a t. miniszter ur szives volt egy konkrét határozott számot említeni arra nézve, hány ezer holdat adnak közvetlenül a népnek bérbe. Ez a szám, a mint ma ismételte a miniszter ur, 5065 hold. Ez az egy szám magában véve nagyon bajosan enged ítélni az értékre nézve, mert csak ugy állapithatjuk meg ennek értékét, hogyha összehasonlítjuk más valamivel, ha tudjuk pl.: hány ezer holdat nem adnak a népnek, ha összehasonlítjuk azt a területet, melyet közvetlenül a népnek adnak bérbe, azzal a területtel, a melyet a nagybérlőknek adnak és akkor azt fogjuk találni, hogy a népnek valóban csak kis része jut az egész területnek. A számra vonatkozólag igen kérem a t. miniszter urat, méltóztassék megengedni, hogy egy kis korrekturát tegyek ; t. i. ez a szám nem helyes! Ennek a számnak a magyarázatául kértem már előzőleg az igen tisztelt miniszter úrtól egy kimutatást és a miniszter ur volt oly szives és meg is küldött nekem egy hivatalos kimutatást arról, hogy hol fekszik az az 5065 hold. Ebbe bele vannak véve olyan községek is, a melyek nem fekszenek az én kerületemben és bele vannak véve oly területek is, a melyek nincsenek a népnek közvetlenül, hanem nagybérlőknek vannak bérbe adva. Ezt természetesen így a távolból megállapítani nem lehet, de én ott a helyszínén megállapítottam. így pl. fel van ebbe véve Török-Szákos, a mely nem is fekszik az én kerületemben; ha itt volna Gorove t. képviselőtársam, tanúsíthatná, hogy ez az ő kerületében fekszik. Ep ugy itt van a vukovai birtok, a mely szintén az ő kerületében van. Ha pedig ezt az idegen kerületben fekvő két területet és más bérlők, kezén lévő területet levonjuk az 5065 holdból, akkor ez a szám körülbelül 2579-re redukálódik. És ha most ezt összehasonlítjuk azzal a területtel, a melyet a nagybérlők kapnak, hát alig hiszem, hogy nyolczadrésze is volna annak. Fejből nem tudom; a minisztériumtól kértem hivatalos kimutatást arról is, hogy mennyi területet kapnak a nagybérlők; igaz, hogy ezt akkor kértem még, mielőtt a t. miniszter ur vezetése alatt állott volna a minisztérium, de azt a kimutatást nem kaptam meg; de magam csináltam magamnak egy összeállítást és fel fogom olvasni, hogy kik azok a nagybérlők és mennyit bérelnek. (Sálijuk!) Ott vannak: Neumann Zsigmond körülbelül hatszáz holddal, azután Neumann Lipót 550 holddal; dr. Kemény Miksa — egy temesvári orvos — a megye másik szélén bérel körülbelül hatszáz holdat; Heinrich Dezsöné bérel nem egészen hétszáz holdat; Földes Lajos buziási ügyvéd bérel száz hold földet; Oster Henrik, szintén buziási ember, bérrel 555 holdat ; megjegyzendő, hogy ez az Oster Henrik tudomásom szerint a nép közt osztja fel a földet. Brasch Simon egy nagyobb területet bérel, de nem tudom, hogy mennyit; Brasch Mór egy kisebb területet bérel, nem tudom, hogy mennyit. Dávid József, Vedlicska Pál, Magyar Salamon, Rózsa József és Brückner Samu szintén ottani nagybérlők. Ezeknek a területe, összeadva, sokszorosan felülmúlja azt a 2579-re redukált számot. Erre a számra vonatkozólag még valamit kell megjegyeznem, t. i. azt, hogy ha csak azért volna az a török-szákosi és temes-vukovai birtok, mert ezek olcsóbb és legelőbiríokok, bérbe adva, ha tehát ezt hozzászámítjuk és számítjuk az egész 5065 holdra az átlagot, akkor aránylag nagyon csekély átlagos szám kerül ki holdankint. Ha azonban ezt a két birtokot, a mely nem tartozik ide és a mely aránylag olcsón van bérbe adva, levonjuk és csupán csak az én kerületemben fekvő birtokokat egyenkint számítjuk, a szerint, hogy mit fizetnek a parasztok átlagban holdankint, egészen más számok jönnek ki, mint a milyenek ebben a hivatalos kimutatásban foglaltatnak. így pl. a miniszter ur szives volt megemlíteni egy kiválóan jó birtokot, a rakoviczai erdőirtást, a mely azelőtt jó volt, de most kihasználták ott már a földet ós a miniszter ur kezében levő adat szerint ötven korona volna egy-egy holdnak az átlagos bére. Még erre vonatkozólag is bátorkodom egy kis korrekturával élni, t. i. annak az átlaga nem ötven, hanem 56 korona. Megjegyzendő, hogy azért van 79 koi'onás bér is, és egy ember fizet egy holdért 79 korona 20 fillért, tehát közel 80 koronát, a mint ezt már interpellácziómban is mondottam. A mi azt illeti, vájjon felesbe kapja-e a nép azt a területet, vagy pedig, a mint az igen t. miniszter ur hivatalosan megnevezte, részművelési viszonyban, egyik kifejezés sem helyes, mert a nép ezt nem kapja felesbe, nem kajkja részes művelésbe, hanem kapja uzsorára. Akárkit fognak megkérdezni, mindenki azt fogja mondani, hogy uzsora folyik ott ezeken a területeken. Ha miniszter ur szíveskedett volna, mint a hogy én kértem, idehozni azt a jegyzőkönyvet, a melyet Buziáson felvettünk, akkor bizony valamennyi tanúnak vallomásából csak az tűnt volna ki, hogy nekem van igazam, és hogy mindazok az adatok, melyeket a múltkor előadtam, valók, így természetesen, ha nincs itt ez a jegyzőkönyv, hiába mondom, hogy nekem van igazam, az igen t. miniszter ur azt mondja, hogy neki van igaza; igy ezt nem lehet eldönteni, én azonban fentartom mindazt, a mit akkor mondottam. Hogy a nép keresi ezt a viszonyt, hát keresi, mert éhes! Ez nagyon természetes. Fel