Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-418

146 4ÍS. országos ülés 1904- április i9-én, kedden. lat 5. §-ánál, a mennyiben az el nem fogadtatik vagy módosíttatik, esetleg vissza kell térnünk az első §. mellékletéhez. Azt hiszem tehát, hogy azon szuppoziczióval történik most a szavazás, hogy az 5. §-nál esetleges módositványok miatt visszatérhetünk az 1. §. mellékletéhez. Elnök: Igen természetes. Mindig az volt a ház gyakorlata, hogy ha a ház valamely törvényjavaslat szövegén változtatott valamit és a szöveg azon részére később vonatkozás, hivatkozás történt, akkor ennek megfelelően eszközölt módosítást. Fölteszem tehát először a kérdést: elfogadja-e a ház a kimutatást, kivéve azon részeit, a melyekre nézve külön indítványok adattak be, igen vagy nem ? (Igen!) Nincs észrevétel, tehát kimondom, hogy a ház a kimutatás nem kifogásolt részeit elfogadta. Most felteszem a kérdést a főorvosokat illetőleg, a kikre vonatkozólag gr. Batthyány Tivadar, valamint Szederkényi Nándor képviselő urak azon indítványt adták be, hogy azok a kimutatás szerinti VlII-dik fizetési osztály helyett a VII-dik fizetési osztályba tétessenek. Kérem azon képviselő urakat, a kik az eredeti szöveget kívánják elfogadni, szemben ezzel a két módositványnyal, szíveskedjenek felállani, (Megtörténik.) Többség. Kimondom, hogy a ház a főorvosokra nézve az eredeti kimutatást fogadta el és mellőzte ugy gróf Batthyány Tivadar, valamint Szederkényi Nándor képviselő urak módositványát. Fel fogom tenni a kérdést a főszolgabírókra nézve. Az eredeti szöveggel szemben Szederkényi képviselő ur azt indítványozta, hogy a fó'szolgabirák csakis a Vll-dik fizetési osztályba soroztassanak, a VlII-dik fizetési osztályból pedig töröltessenek. Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik a főszolgabirákra nézve a kimutatás eredeti szövegét kívánják elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom, hogy a ház a főszolgabirákra nézve a kimutatást elfogadta és Szederkényi Nándor kápviselő ur módositványát mellőzte. Következik Szalay László képviselő ur módositványa, a ki a kimutatás eredeti szövegével szemben azt kívánja kimondatni, hogy az árvaszéki ülnökök a VlII-dik helyett a Vll-dik fizetési osztályba tétessenek. Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik az eredeti szöveget kívánják elfogadni az árvaszéki ülnökökre nézve, szemben Szalay László képviselő ur mődositványával, szi?eskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház az árvaszéki ülnökökre nézve az eredeti kimutatást fogadta el, és mellőzte Szalay László képviselő ur módositványát. Az alügyészekre és árvaszéki ügyészekre nézve az eredeti szöveggel szemben Szalay László képviselő ur azon módositványt terjesztette elő. hogy azok a VIII-dik fizetési osztályba Boroztassanak. Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik az alügyészekre, illetőleg árvaszéki ügyészekre nézve az eredeti kimutatást kívánják elfogadni, szemben az inditványnyal, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom, hogy az árvaszéki ügyészekre és alügyészekre nézve is az eredeti kimutatást fogadta el a ház, a módositványt pedig mellőzte. Végre még a vármegyei alorvosok és a járásorvosok tekintetében az eredetivel szemben azon módosítást nyújtotta be Szalay László képviselő ur, hogy ezen állás a IX. fizetési osztályba soroztassék. Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik a vármegyei alorvosokra és járásorvosokra nézve az eredeti kimutatást kívánják elfogadni a módosítással szemben, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom, hogy a ház a vármegyei alorvosokra és járásorvosokra nézve elfogadta a kimutatás eredetijét és mellőzte Szalay László módositványát. Ezzel a ház a kimutatást egészben elfogadta. Következik a 2. §. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2—4. §§-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 5. §-t.) Rátkay László jegyző: Szalay László! Szalay László : T. képviselőház! A törvényjavaslat 5. §-a biztosítja a főszolgabíróknak azon előnyt, hogy bizonyos hosszabb, nevezetesen 15 évi szolgálat után és eredményes működés esetén a vármegyei közgyűlés őket a VIII. fizetési osztályból a VII. fizetési osztályba előléptethesse. Ennek az előléptetésnek az egyik feltétele az, hogy ők szolgálatuk alkalmával érdemeket szereztek légyen; a másik feltétele az, hogy erre az előléptetésre őket a megyei közgyűlés alkalmasnak találja; a harmadik feltétel pedig az, a mi nélkül mindkét előbbi feltétel nem teljesedhet, hogy a felmerülő többszükségletnek a vármegyei költségvetésbe való beállítását a belügyminiszternek van joga jóváhagyni vagy megtagadni. Én a magam részéről, minthogy itt választott tisztviselőkről van szó és minthogy az előléptetési jog is a választóközönségnek, a megyegyülésnek van biztosítva, a miniszternek ezen jogát, a mely a törvényjavaslatban kontemplálva van, ellentétben állónak tartom a választási rendszerrel, de ellentétben állónak tartom a törvényjavaslat egy szakaszában kimondott azon elvvel is, hogy a vármegyei tisEtviselők megállapított illetményeit a belügyminiszter tartozik a költségvetésbe beállítani. Erre vonatkozólag, a mint azt az általános vita során is kiemeltem, előnynek tartom azt, hogy megszűnik azon visszás helyzet, hogy a mely vármegye jobban tudta keresni a kormánynak kegyeit, az jobb javadalomban részesíthette tisztviselőit, mig ellenben most meg van állapítva törvény szerint az illetmény és meg van állapítva a kormánynak az a kötelezettsége, hogy a tényleges szükségletet a költségvetésbe mindenkor beállítsa. Tehát, mondom, a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése, hogy az előléptetés csak akkor érvényes, ha a miniszter megengedi és felveszi a szükségletet a