Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-417

ÍÍ7. országos ülés 190h április 18-án, hétfőn. 121 tiv beruházásokra fordítsuk és ilyen produktív beruházásnak tekintem azt is, midőn a tisztviselők fizetését emeljük, mert ez a pénz legalább az országban marad, nem megy ki a külföldre, nem fog a hadsereg által felemésztetni. (Ügy van! TJgy van! a széísöbaloldalon.) T. képviselőház! Pártom álláspontját a javaslattal szemben Szalay László t. képviselőtársam már kifejtette és megmondta azt is, hogy mi a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadjuk, Természetesen csatlakozom ehhez az állásponthoz és elfogadom ugy a javaslatot, mint Szalay László képviselőtársam határozati javaslatát. A mi a javaslatot magát illeti, ahhoz kevés hozzászólni valóm van, miután annak alapelve, ugy az első szakaszban lefektetett azon elv, a mely szerint a vármegyei tisztviselők az állami tisztviselőkre nézve már megállapított fizetési fokozatokba soroztainak, valamint a 9-ik §. azon rendelkezése, mely szerint az állam átveszi a fizetések egész terhét, mindenesetre olyan helyes, hogy ahhoz szó sem fér. Ha mégis felszólalok, teszem ezt két okból. Az egyik az, hogy figyelmeztessem a t. miniszterelnök urat arra az inkonzekvencziára, a melyet e javaslat előterjesztésével elkövetett. A javaslat beterjesztésének közvetlen indokát az képezte, hogy a múlt kormány elkészítette az állami tisztviselők fizetésjavitására vonatkozó javaslatot. Midőn az uj kormány elfoglalta helyét, legelső nyilatkozatainak egyike az volt, hogy mindaddig az állami tisztviselők fizetését nem szabályozza, a míg tisztában nem lesz azzal, hogy a megyei, községi tisztviselők, felekezeti tanítók és egyéb, fizetésök javítására szintén jogosult egyének ^fizetésének javítása mekkora összeget igényel. Én tehát, a midőn ezen javaslatot most tárgyaljuk, visszafordítom a kérdést és a t. miniszterelnök urat arra figyelmeztetem, hogy midőn az állami tisztviselők fizetésének javítása alkalmából a vármegyei tisztviselők illetményeit javítani szükségesnek tartotta, most, hogy beadta ezt a szerves javaslatot, azt hiszem, nem térhet ki az elől, hogy az állami tisztviselők illetményeinek javítására vonatkozó szerves javaslatot is mielőbb a törvényhozás elé terjeszsze; mert lehetetlen, hogy mi megelőzzük hosszú időre az állami tisztviselők illetményeinek javításáról szóló javaslatot és a most tárgyalás alatt levő javaslatból szerves törvényt alkossunk az állami tisztviselők fizetésének javítására vonatkozó, nem létező szerves törvényre való hivatkozással. (TJgy van! a széísöbaloldalon.) Különösen helyeslem azt az intézkedést, hogy átvévén a vármegyei fizetések egészét az állam, ez által felszabadulnak ?z alapok részéről eddig e czélból igénybe vett járulékok és felszabadulnak a pótadók is, a melyek e. czimen egyes megyékben nagy összeget, így pl. Somogy megyében 79.000 koronát tettek ki évente. így a megye abban a helyzetben lesz, hogy ezen jöveKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906 XXIV. KÖTET. delmeit különösen kultúrai és gazdasági érdekeinek fokozottabb mértékben való kielégítésére fordítsa. Nem helyeslem azonban sem Szalay László előttem szóló képviselőtársam, sem Haydin képviselőtársam felszólalásának azt a részét, a melyben azt kívánták, hogy a megyei tisztviselők minősítésének megállapítása alkalmával külön szakvizsgához köttessék alkalmaztatásuk. T. képviselőház! Elmultak azok az idők, a midőn a megyei kormányzatot ócsárolni lehetett. A ki ismeri a megyei közéletet, a ki ismeri a megyei közigazgatást, az bizonyságot tehet arról, hogy az oly korrekt minden tekintetben, annyira kifogástalan, hogy semmivel sem áll mögötte az állami közigazgatásnak. (Igaz! TJgy van a széísöbaloldalon.) Ezzel az elismeréssel tartozunk megyei adminisztrácziónknak. Én igenis óhajtom, hogy minden állás elfoglalásának a lehetősége törvényben szigorú minősítéshez köttessék, de ha már egyszer a minősítési törvény megvan, minden .külön szakvizsgát perhorreszkálok. Úgyis valósággal nevetség tárgyai vagyunk már a szakvizsgákkal. Ott vannak pl. az orvosok. Ha az orvos megkapia a diplomáját, ez őt egyetemes orvostudori kvalifickáczíóval ruházza fel; és mégis, ha tiszti orvos akar lenni, külön tiszti orvosi szakvizsgát kell tennie; ha egészségügyi tanácsos akar lenni, külön egészségügyi kurzust kell végeznie. Vagy megvan a minősítése az egyetemes orvostudori oklevele alapján, vagy nincs. Ha megvan, akkor felesleges minden szakvizsga; ha nincs, akkor az egyetemi oktatást kell oda fejleszteni, azt kell intenzivebbé tenni, kiterjeszteni annyira, hogy a minősítés csakugyan meg is adja neki a lehetőséget a minden téren való működésre. Különösen felesleges a szakvizsga akkor, ha megvalósul a javaslatnak az az igen helyes intencziója, hogy a közigazgatási gyakornokok segélydijban részesittetnek és ez által megadatik a lehetőség arra, hogy ifjaink, e pályát felkeresve, előszeretettel foglalkozzanak a megyei adminisztráczióval. Akkor talán meg lehet valósítani idővel azt a kívánságot is, a melyet Szalay László t. képviselőtársam hangoztatott és a melyre én is felhívom a t. kormány figyelmét, hogy t. i. lehetővé tétessék az, hogy a megyei adminisztráczióban kiválóknak bizonyult munkaerők az állami közigazgatásba menjenek át. Hogy ez mennyire fontos, azt legjobban indokolja az a mostani állapot, hogy a minisztériumokat valósággal elárasztják az iskola porát alig lerázott fiatal emberek és ezek akarnak harmadfokban intézkedni oly ügyekben, a melyeket első- és másodfokon tapasztalt, a közigazgatásban jártas tisztviselők végeztek el. Fel akarom azonban hivni a t. kormány figyelmét még arra, hogy a hivatali állásoknak egy kategóriájáról teljesen megfeledkezett. A t. kormány ugyanis javaslatából kihagyta, nem tudom miért, az utbiztosokra vonatkozó határoz-